Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott rendkívüli munkavégzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Megváltozott munkaképességű személy rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Megváltozott munkaképességűnek rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vélemény tartalmaz a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó korlátozást?
Részlet a válaszból: […]egészségügyi alkalmassági korlátozásokat, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei biztosításának követelményét, továbbá a méltányos mérlegelés elvét. A foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatban szereplő, rendkívüli munkavégzésre vonatkozó tiltást vagy ellenjavaslatot, illetve korlátozást szintén be kell tartani.Érdemes továbbá figyelemmel lenni arra, hogy a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5001

2. találat: Részmunkaidős közalkalmazottakra vonatkozó szabályok a munkaidő- maximumokkal összefüggésben

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés tekintetében van különbség a teljes és részmunkaidős munkavállalók között a rendkívüli munkavégzés éves maximumát tekintve? Részmunkaidősökre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a napi, heti maximális munkaidő tekintetében, mint a teljes munkaidős munkavállalókra, azaz napi maximum 12 órát, heti szinten pedig maximum 48 órát dolgozhatnak?
Részlet a válaszból: […]arányosan kell alkalmazni. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy ez tovább csökkenhet akkor, ha a munkaviszony év közben kezdődött, illetve ha határozott időre jött létre.A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5000

3. találat: Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes - szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló - bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszból: […]órák figyelembevételével.A havi díjas munkavállalók (közalkalmazottak) esetében a kereten felüli rendkívüli munkavégzést csak a keret végén, annak lezárásával lehet elszámolni (addig nem tudni, mennyi lesz a kereten felüli rendkívüli munkavégzés), ezért ekkor kerül kifizetésre mind a rendkívüli munkavégzés idejére jutó arányos bér, mind a bérpótlékrész.Az Mt. szerinti bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét - a 136. § (3) bekezdéstől, azaz az arányos bér számításától eltérően (ahol az általános munkarend szerinti órákkal kell osztani) - általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számítását úgy határozza meg, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.Az osztószám eltérése tehát az egy órára eső bérpótlék, illetve az egy órára eső alapbér számítási módjának különbözőségéből ered.A Kjt. 85/A. §-ának l)-n) pontjai kimondják, hogy ahol jogszabály munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, kereset-kiegészítést és jutalmat, az alapbéren illetményt kell érteni, a bérpótlékon pedig illetménypótlékot is.A fogalmak használata tekintetében ugyanakkor nem következetesek a jogszabályok, illetve a Kjt. 85/A. §-a megítélésünk szerint kiegészítésre szorulna. Ebből következően nem lehet az Mt. által meghatározott fogalmakat mindenhol egyszerűen behelyettesíteni a Kjt. 85/A. §-ában meghatározottakkal.Az Mt. szerinti bérpótlékok (így a rendkívüli munkavégzés pótléka) és a kapcsolódó időarányos munkabérrész számításakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése és a Kjt. 85/A. §-ának m) pontja alapján - szigorúan a jogszabály szövegét figyelembe véve - a munkabér arányos részének meghatározásánál közalkalmazottak esetében csak az illetményt kell figyelembe venni (35013-as jogcím kódnál írt számítási metódus).Ugyanakkor az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése azt mondja, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4963

4. találat: Munka Törvénykönyve munkaidő--szervezéssel kapcsolatos módosításai 2019-től

Kérdés: Az elfogadott Mt.-módosítások fényében hogyan változnak a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a pihenőidőre és munkaidőre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszból: […]ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják.Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés maximumának a javaslat szerint két fajtája lehet:a) a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető túl-óra, melynek mértéke nem változik (legfeljebb 250 óra, illetve kollektív szerződéssel 300 óra),b) a munkavállaló által önként vállalt túlmunka, évente legfeljebb további maximum 150, vagy kollektív szerződés rendelkezése szerint 100 óra.A kettő együttesen tehát legfeljebb 400 óra lehet. Mind a 250/300, mind a további 150/100 órás keretre igaz, hogy arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. Mindkét fajta túlórát és a vonatkozó megállapodásokat a munkáltatónak nyilván kell tartania.Garanciális szabály, hogy az önként vállalt túlmunkára kötött megállapodás felmondása miatt a munkáltató nem élhet felmondással a munkavállalóval szemben.Új, törvényi szövegbe iktatott szabály, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja (ekkor 96 órán belül történő módosítás esetén sem keletkezik túlóra). Ez a gyakorlatban eddig sem volt másként, hiszen nem volt akadálya eddig sem annak, hogy akár kevés idővel megelőzően módosításra kerüljön a beosztás, ha azt a munkavállaló kezdeményezte, és a munkáltató azzal egyetértett. Jelenleg ez akkor nem fog túlórát generálni, ha írásban rögzítik a munkavállaló erre irányuló kérését.A javaslat alapján a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4874
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Rendkívüli munkavégzés elrendelésének jogszerűsége

Kérdés: Hatórás részmunkaidőre vagyok kinevezve, de 2016 novembere óta 8 órában dolgozom. Ezt úgy oldják meg, hogy mindig 2 óra túl--órának minősül. Hiába dolgoztatnak velem 8 órát, cafeteriát 6 órás munkára fizetnek.
Részlet a válaszból: […]kötelezzenek.Rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felüli, a készenlétben elrendelt munkavégzés, továbbá az ügyelet teljes időtartama.A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy tilos rendkívüli munkavégzést elrendelni a munkavállaló részére:- a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig,- gyermeket egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermek hároméves koráig,- egészségkárosító kockázat fennállásakor,- fiatal munkavállaló számára,- akkor, ha a munkavégzés meghaladná a törvényes mértékeket, azaz a rendes és a munkaidő-be-osztástól eltérő rendkívüli munkavégzés időtartama a napi 12 órát, a rendes munkaidő, valamint a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés és az ügyelet tartama a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a keret átlagában),- a rendkívüli munkavégzés az éves 250, kollektív szerződéssel 300 órát meghaladná (ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre).További korlátot jelent a napi pihenőidő és a pihe-nő-napok törvényi szabályoknak megfelelő biztosítása is. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy (bizonyos munkarendeknél nyolc) óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Főszabályként heti két pihenőnap (illetve legalább heti 48 óra vagy bizonyos feltételekkel heti 40 óra, melybe egy egész naptári napnak bele kell esni, de a keret átlagában legalább 48 óra pihenőidő) jár a munkavállaló részére.Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő két esetben rendelhető el:- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében,- a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára.A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára -?gyermeke hároméves korától négyéves koráig?- rendkívüli munkaidő (vagy készenlét) - kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár stb. esetén - csak hozzájárulásával rendelhető el.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4601

6. találat: Rendkívüli munkavégzés díjazásának kifizetése, kötelezettség-vállalás, utalványozás az arra jogosult akadályoztatása esetén

Kérdés: 2017. február 14-én fogadta el a kép-viselő-testület a 2017. évi költségvetést, melyben szerepel egy sor a túlórák és helyettesítések költségeinek fedezetére. Jogszerűen járt-e el a jegyző, ha 2017. január 23-án - a megnövekedett ellátandó feladatokat látva - munkaidőn túli munkavégzést írásban rendelt el a hivatali dolgozók esetében? Annak lecsúsztatása nem volt lehetséges az elkövetkező hónapban, ezért a költségvetés elfogadása után - amelyben szerepel egy ilyen sor a fedezetére - február 28-án történt meg a kifizetése, szabadidő megváltása.
Részlet a válaszból: […]követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabad-időre járó arányos összege.Az tehát, hogy nem szabadidővel történt a rendkívüli munkavégzés ellentételezése, hanem pénzbeli megváltással, teljes mértékben jogszerű.Az illetmény kifizetésére vonatkozó előírásokat a Kttv. 146-147. §-ai rendezik. Ezek alapján az illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni, a tárgyhónapot követő ötödik napig. Az illetményt, ha az illetményfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. A januári rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4511
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítása, távollétidíj-számítás, szabadságkiadás 2013. augusztustól

Kérdés: Hogyan változnak 2013. augusztus 1-jétől az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számításának szabályai? Amennyiben valaki részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, hogyan kell kiszámolni a rendkívüli munkavégzés ellenértékét? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál kétféleképpen is lehet majd számítani a szabadságot, a régi módszer szerint és órában is?
Részlet a válaszból: […]mindkét számítási mód szerephez jut majd, az alapbérnél az adott hónapra irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számával, a rendkívüli munkavégzés pótlékának számításánál pedig 174-gyel kell osztani.A módosítás alapján a távolléti díjnak mindig része lesz a pótlékátalány, és meghatározott feltételek mellett a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell majd venni.A távolléti díjat teháta) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (150. §),bb) bérpótlék (151. §)figyelembevételével kell megállapítani.Az alapbér és pótlékátalány rész meghatározásánál, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.Az új szabályok szerint a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell venni a távolléti díj kiszámításánál, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.A módosítás közalkalmazottak esetében a távolléti díj számításáról úgy rendelkezik, hogy az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. §-ának (1)-(4) bekezdéseit és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. §-ai szerinti illetménypótlékot, valamint a Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni.A távolléti díj megállapításakor a 70-75. §-ok szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. §-a (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékravonatkozó szabályok szerint kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3487
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés - amit nem találok az új Mt.-ben -, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszból: […]nem használja, hanem egy összefoglaló elnevezést ad, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. A díjazás kapcsán a közalkalmazottat nem érheti keresetveszteség, illetve a ténylegesen elvégzett munka alapján kell megállapítani a díjazást. A díjazás tehát - ha a közalkalmazott az eredeti munkakör helyett látja el a más munkakörbe tartozó feladatokat - nem lehet kevesebb a kinevezés szerinti illetményénél, illetve a díjazásnak a tényleges munkavégzéshez kell igazodnia. Amennyiben pedig a közalkalmazott az eredeti munkakör mellett lát el további feladatokat, a ténylegesen elvégzett munkával arányosan kell megállapítani a díjazást.Rendkívüli munkaidőnek (túlóra) minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.Ügyeletről, készenlétről rendelkezésre állás elrendelése esetén beszélünk. A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás- a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá- a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartásaérdekében rendelhető el.A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni, és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, ekkor beszélünk ügyeletről. Ha a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3453

9. találat: Rendkívüli munkavégzés képviselő-testületi ülés miatt

Kérdés: Községünkben az önkormányzat képviselő-testületének SZMSZ-e alapján évente legalább 6 ülést kell tartani. Az elmúlt évben nálunk 20 ülés volt, melyek kezdő időpontja 18 óra, és legtöbbször 22-23 óráig is eltartottak. Polgármester úr nekem, mint jegyzőnek nem engedi "lecsúsztatni" az ülések időtartamát, és mint túlmunkáért sem fizet, mondván, hogy a 10%-os vezetői pótlékomat ezért kapom.
Részlet a válaszból: […]18 óra és 22 vagy 23 óra közötti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül. A köztisztviselőt főszabályként - ha nem vezető - rendkívüli munkavégzés esetén valóban annak időtartamával azonos mértékű szabadidő (szabadidő-átalány) illeti meg. Ugyanakkor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 40. § (7) bekezdés kimondja, hogy a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2636
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Rendkívüli munkavégzés pótléka közalkalmazott vezetők esetében

Kérdés: Vezetőhelyettes vagyok egy intézményi gondnokságnál, megbízott vezetőként. A Kjt. módosított 76. §-a azt mondja, hogy nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá annak, aki munkaidejét maga osztja be. Mivel vezetőhelyettesi beosztásom nem önálló munkakör (pénzügyi főelőadó vagyok, erre kaptam a vezetői megbízást), a munkaidőmet, pihenőidőmet nem magam osztom be, részemre fizethető-e túlmunkáért díjazás?
Részlet a válaszból: […]aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg." A törvény tehát két esetben zárja ki a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék kifizetését, egyik esetben akkor, ha a munkáltató vezetőjéről vagy helyetteséről van szó, feltéve az e feladatát önálló munkakörben, tehát kinevezett vezetőként látja el. A másik - az előzőtől független, további eset - az, ha bármely közalkalmazott (tehát nem csak vezető) olyan munkakört tölt be, amelyben a munkaideje beosztását, felhasználását maga határozza meg (szervezeti és működési szabályzat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2631
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést