Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján – véleményünk szerint – a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Eredeti kérdésük az volt, hogy milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kell könyvelni az anyakönyvvezető díjazását. Az Aktv. eltér a Kttv. szabályaitól, hiszen a Kttv. abból indult ki, hogy nem lehet csak szabadidővel honorálni a köztisztviselő rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése így rendelkezik: "e törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Túlóra alapja, kifizetése

Kérdés:

Településünkön egy intézményben működik egy 5 csoportos óvoda és egy 2 csoportos bölcsőde. Az intézményben közalkalmazottként foglalkoztatott kisgyermekgondozó munkakörben feladatot ellátó munkavállaló részére, illetve az intézményvezető részére milyen esetben fizethető túlóra? A túlóra óradíjának alapjánál, megállapításánál milyen bérelemeket kell figyelembe venni?

Részlet a válaszából: […] Az óvodák, bölcsődék esetében a köznevelési törvény, illetve a gyermekvédelmi törvény, valamint a Kjt. és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények (bölcsőde) esetében a Kjt. végrehajtására kiadott 257/2000. Korm. rendelet, köznevelési intézmény (óvoda) esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés:

A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?

Részlet a válaszából: […] A Kttv. a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselő számára az alábbi bérjellegű díjazási formák megállapítását írja elő, illetve teszi lehetővé:– havi illetmény (Kttv. 131–133. §),– alapilletmény-eltérítés [Kttv. 133. § (3) bekezdés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben tulajdonképpen helyettesítésről vagy átmeneti többletfeladat-végzésről van szó.Az Eszjtv. ugyan rendelkezik helyettesítési díjról, de annak hatálya alól kiveszi az egészségügyben dolgozókat. Az országos kórház-főigazgatónak az állami fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy mely jogszabályokat kell alkalmazni a pedagógusok munkaidejével, annak beosztásával kapcsolatban.Az Nkt. kimondja, hogy a köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben azt írják, hogy a közalkalmazott azonos munkakörbe tartozó többletfeladatokat lát el, melyek azonban az ő munkaköri leírásában nem szerepelnek. Feltételezzük, ez abból adódhat, hogy bár a két munkakör azonos, részben mégis vannak specifikációk.Elsőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Részmunkaidős közalkalmazottakra vonatkozó szabályok a munkaidő- maximumokkal összefüggésben

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés tekintetében van különbség a teljes és részmunkaidős munkavállalók között a rendkívüli munkavégzés éves maximumát tekintve? Részmunkaidősökre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a napi, heti maximális munkaidő tekintetében, mint a teljes munkaidős munkavállalókra, azaz napi maximum 12 órát, heti szinten pedig maximum 48 órát dolgozhatnak?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzés éves maximumával kapcsolatban arra kell figyelni, hogy az Mt. szerinti 250 órás plafont részmunkaidősöknél arányosan kell alkalmazni. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy ez tovább csökkenhet akkor, ha a munkaviszony év közben kezdődött, illetve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Megváltozott munkaképességű személy rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Megváltozott munkaképességűnek rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vélemény tartalmaz a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó korlátozást?
Részlet a válaszából: […] Megváltozott munkaképességűek esetében az Mt. nem zárja ki tételesen a rendkívüli munkavégzés elrendelését. Amennyiben azonban az egészségi állapota miatt fennáll nála valamely orvosi javaslat, korlátozás, ami ebből a szempontból releváns lehet, arra figyelemmel kell lenni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Heti munkaidő maximumának számítása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk, és időszakonként rendkívüli munkát is el kell rendelnünk, akár szombati napokra is. Az Mt. szerint heti 48 óránál nem lehet többet dolgozni. Ha az adott hónapban a munkaidőkereten belül 5 szombat van, behívhatjuk-e a munkavállalót mind az 5 szombaton? Hogyan kell számolni a heti 48 órás maximumot?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A beosztás szerinti heti munkaidőbe be kell számítani egyrészt a hétre elrendelt rendes munkaidőt, másrészt a rendkívüli munkaidő tartamát is. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a negyvennyolc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
1
2
3
6