Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben tulajdonképpen helyettesítésről vagy átmeneti többletfeladat-végzésről van szó.Az Eszjtv. ugyan rendelkezik helyettesítési díjról, de annak hatálya alól kiveszi az egészségügyben dolgozókat. Az országos kórház-főigazgatónak az állami fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy mely jogszabályokat kell alkalmazni a pedagógusok munkaidejével, annak beosztásával kapcsolatban.Az Nkt. kimondja, hogy a köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben azt írják, hogy a közalkalmazott azonos munkakörbe tartozó többletfeladatokat lát el, melyek azonban az ő munkaköri leírásában nem szerepelnek. Feltételezzük, ez abból adódhat, hogy bár a két munkakör azonos, részben mégis vannak specifikációk.Elsőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Részmunkaidős közalkalmazottakra vonatkozó szabályok a munkaidő- maximumokkal összefüggésben

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés tekintetében van különbség a teljes és részmunkaidős munkavállalók között a rendkívüli munkavégzés éves maximumát tekintve? Részmunkaidősökre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a napi, heti maximális munkaidő tekintetében, mint a teljes munkaidős munkavállalókra, azaz napi maximum 12 órát, heti szinten pedig maximum 48 órát dolgozhatnak?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzés éves maximumával kapcsolatban arra kell figyelni, hogy az Mt. szerinti 250 órás plafont részmunkaidősöknél arányosan kell alkalmazni. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy ez tovább csökkenhet akkor, ha a munkaviszony év közben kezdődött, illetve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Megváltozott munkaképességű személy rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Megváltozott munkaképességűnek rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vélemény tartalmaz a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó korlátozást?
Részlet a válaszából: […] Megváltozott munkaképességűek esetében az Mt. nem zárja ki tételesen a rendkívüli munkavégzés elrendelését. Amennyiben azonban az egészségi állapota miatt fennáll nála valamely orvosi javaslat, korlátozás, ami ebből a szempontból releváns lehet, arra figyelemmel kell lenni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Heti munkaidő maximumának számítása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk, és időszakonként rendkívüli munkát is el kell rendelnünk, akár szombati napokra is. Az Mt. szerint heti 48 óránál nem lehet többet dolgozni. Ha az adott hónapban a munkaidőkereten belül 5 szombat van, behívhatjuk-e a munkavállalót mind az 5 szombaton? Hogyan kell számolni a heti 48 órás maximumot?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A beosztás szerinti heti munkaidőbe be kell számítani egyrészt a hétre elrendelt rendes munkaidőt, másrészt a rendkívüli munkaidő tartamát is. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a negyvennyolc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes - szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló - bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése alapján a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ebből következően rendkívüli munkavégzés esetén egyrészt ki kell fizetni a rendes munkaidőre járó munkabért, ami egyébként, rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Munka Törvénykönyve munkaidő--szervezéssel kapcsolatos módosításai 2019-től

Kérdés: Az elfogadott Mt.-módosítások fényében hogyan változnak a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a pihenőidőre és munkaidőre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] Az elfogadott törvényjavaslat alapján (jelen válasz megírásakor még nem került kihirdetésre) a legújabb módosítások sem változtatnak azon, hogy a rendkívüli munkavégzésre milyen esetekben kerülhet sor. Beszélhetünk a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Túlóra elrendelésének jogszerűsége és a megtagadás lehetőségei

Kérdés: Rendezvény miatt előre tervezett szombati munkavégzést rendelne el a munkáltató, milyen feltételek mellett teheti ezt meg, illetve milyen esetben tagadhatja meg a munkavégzést a közalkalmazott? Mit kell fizetni, ha a munkavállaló bejött dolgozni, de mégsem volt szükség a munkájára, mert a munkáltató nem tudott neki munkát adni?
Részlet a válaszából: […] Munkajogi szempontból a szombati munka elrendelése ugyanolyan munkáltatói utasítás, mint a rendes munkaidőben történő munkavégzésre utasítás. Alapvetően három tényezőt kell megvizsgálni:1. Nincs-e kifejezett tilalom a rendkívüli munka elrendelésére (Mt. 113-114. §, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Munkaidő és felelősség kérdése a céges rendezvények kapcsán

Kérdés: Munkaidőnek minősül-e a céges csapatépítőn való részvétel ideje, illetve felelős-e a munkáltató az ilyenkor bekövetkezett baleset miatt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a részvétel kötelező, és a rendezvényre munkaidőben kerül sor, akkor egyrészt arra munkabér jár (adott esetben rendkívüli munkavégzésért járó díjazás), másrészt egy esetleges, munkavállalóval történt baleset esetén egyértelműen a munkavédelmi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.
1
2
3
5