87 cikk rendezése:
1. cikk / 87 Készletmozgás könyvelése raktárral nem rendelkező szerv esetén
Kérdés: Raktárral nem rendelkező költségvetési szervnél a beszerzett, működéshez szükséges anyagok (irodaszer, tisztítószer, informatikai és egyéb anyagok) azonnal kiosztásra, illetve felhasználásra kerülnek. Fenti eljárásrend a gazdasági szervezet ügyrendjében, az értékelési szabályzatban és az anyag- és eszközgazdálkodási szabályzatban is rögzítésre került. A beszerzést tartalmazó számlán „felhasználásra kiadva” bélyegző használatával tüntetjük fel az azonnali felhasználás tényét. Hosszú évek óta kialakult gyakorlat szerint év végén az utolsó anyagbeszerzések számláin szereplő tételeket – belső használatú leltárív alapján (tételes bevételi bizonylatok használata nélkül) – december 31-ével rögzítjük a könyveinkben a 2. számlaosztály megfelelő számláin, amit a következő év végén visszavezetünk, és az új készletleltár alapján ismét felrögzítjük az aktuális összegben. Év közben készletmozgást nem könyvelünk. Helyes a kialakult eljárásrend? A 2. számlaosztály használata hogyan szabályos raktárral nem rendelkező intézmény esetén? Szükséges egyáltalán a 2. számlaosztály használata? Milyen jogszabály írja elő?
2. cikk / 87 Iskolai étkeztetés kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?
3. cikk / 87 Befektetési jegyek nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegyet vásárolt. Az értékpapírt nem váltottuk vissza az év végén. Kell-e elhatárolni a bekerülési eszköz nettó értéke és a pénzintézet által kiközölt időszak végi (december 31.) névértéke (időszak végi árfolyamérték közötti) kamatot? Az értékpapír (befektetési jegy) bármikor beváltható, nincs lejárati ideje.
4. cikk / 87 Kistelepülési üzletrészek önkormányzati vagyonba adása
Kérdés: Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?
5. cikk / 87 Pótbefizetés elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunknak 100%-os részesedése van egy gazdasági társaságban. Önkormányzatunk a kft. saját tőkéjének helyreállítása miatt pótbefizetésről határozott, lekötött tartalék képzésével. A kért összeg átutalásra fog kerülni a társaság részére. Hogyan könyveljük le ezt a gazdasági eseményt az önkormányzat könyveiben?
6. cikk / 87 Értékpapír-vásárlás elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat 260 db részvényt vásárolt egy gazdasági társaságban. A cég számlát állított ki a részvényekről. A számla tartalma: részvények névértéke 2.600.000 Ft, részvények árfolyamnyeresége 1.510.440 Ft. A számla végösszege 4.141.440 Ft. Ebben az esetben melyek a részvényvásárlás könyvelési tételei az önkormányzatnál?
7. cikk / 87 Kárpótlási jegyek év végi értékelése
Kérdés: Önkormányzatunk mérlegében kárpótlási jegyekkel rendelkezik, melyeket év végén értékelni szükséges. A jegyek különböző címletűek. A BÉT-en letölthetők a kereskedési adatok, melyek tartalmazzák a mérlegkészítés évére vonatkozó (címlet megjelölése nélküli) nyitó árat, utolsó árat, továbbá az éves átlagárat. Melyik áron kell, illetve minek a figyelembevételével kell év végén értékelni a kárpótlási jegyeket? Hogyan kell kiszámolni az elszámolni kívánt értékvesztést? Ezek könyvelése hogyan történik?
8. cikk / 87 Ingó vagyontárgyak
Kérdés: Önkormányzatunk vagyonrendeletében az önkormányzati vagyon hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos részben említést tesz, és rendelkezik az ingó vagyontárgyakról. Itt szeretném kérni az ingó vagyontárgy megfogalmazásának pontosítását: pénzügyi számvitelben az 13-as számlaosztályban szerepeltetett vagyonelemek közül a kis és nagy értékű eszközök tartoznak ide, melyek a leltárban szerepelnek?
9. cikk / 87 Működési célú támogatás elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat közvetlen az Uniótól, illetve társintézménytől kap működési célú támogatást. A 38/2013. Korm. rend. H) 1. c) pontja alapján a támogatási szerződés szerinti teljes támogatást előírjuk követelésként (T09652 – K0041) a szerződés kelte szerinti MNB-árfolyamon. A támogatás jóváírásakor a T33 – K36791-et könyveljük a beérkezéskori MNB-árfolyamon. A tárgyévi teljesült kiadással megegyező rész kerül előírásra a tárgyévi bevételre B65 rovatra, illetve levételre a 36791-ről.
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?
10. cikk / 87 Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás
Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?