96 talált cikk a részesedés kifejezésre

Kérdés: Ha az önkormányzat tulajdonában lévő óvodai intézménye számára éven belül elhasználódó eszközöket (pl.: játékok, kifestők, műanyag poharak, evőeszközök, törölközők) kerülnek beszerzésre, annak hogyan történik az elszámolása? Helyesen járunk-e el, ha a K31-re könyveljük egyből, és innen az 5-ös költségek közt egyből leírjuk, vagy esetlegesen a K31 után a 2-es számlaosztálykészletek között kell-e nyilvántartani? Milyen nyilvántartást kell róla vezetni? Kérjük a könyvelés helyes levezetését!

Kérdés: Kérdés: Intézményünktől a fenntartó döntése szerint a köznevelési intézmények működtetése 2016. január 1-jétől új intézményhez került. Ez az új intézmény megkapta a vagyont és a befektetett eszközök tartós használati jogáért kapott bevételelhatárolást. Az a kérdésünk, hogy a befektetett eszközök, illetve az elhatárolás kivezetését hogyan könyveljük az átadónál, illetve az átvevőnél?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként ellátjuk két – gazdasági szervezettel nem rendelkező – intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait. Hozzánk tartozik a gyermekétkeztetés az iskolákban, óvodákban, a megrendelés, számlázás, térítésidíj-beszedés, hátralékok kezelése, felszólítás, illetve a közoktatási intézmények üzemeltetési feladatai, néhány önkormányzati, most nem közoktatási intézményként működő épület (magániskola működik benne, illetve jelenleg üres, felújítások során oda szoktak kiköltözni a felújítandó iskolából) üzemeltetése. A könyvelés során a központban dolgozók bérét, illetve a felmerülő kiadásokat a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény (óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény) által használt cofogra, illetve az üzemeltetett közoktatási intézményekhez (általános iskola, gimnázium, kollégium) kapcsolódó működtetési cofogra könyveljük. Az intézményi étkezéshez kapcsolódó cofogra csak a vásárolt élelmezést, a melegítőkonyhán dolgozók bérét, illetve az étkezési térítési díjak bevételét könyveljük a MÁK elvárásnak megfelelően. 2017. január 1-jétől a közoktatási intézmények üzemeltetési, működtetési feladatai átkerülnek az államhoz. Intézményünknél marad az étkezés, illetve a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény pénzügyi-gazdasági feladatai, valamint néhány önkormányzati épület üzemeltetése. 2017-től a központban dolgozók bérét és egyéb kiadásait milyen kormányzati funkcióra és szakfeladatra kell könyvelni?

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Önkormányzatunk egy olyan társulást tart fenn, melyhez egy forintszámla és két devizaszámla kapcsolódik. A forintszámlát egy takarékszövetkezetnél, míg a két devizaszámlát egy banknál vezeti önkormányzatunk. A projekt már lezárult, a devizaszámlákat megszüntetni még nem lehet. A forintszámláról havonta utalás történik a devizabankköltségek fedezésére. A takarékszövetkezet a bankkivonatán szerepelteti az előjegyzett jutalékot és az átváltási árfolyamot. A bank a devizaszámla-kivonaton csak a jóváírt deviza összegét tünteti fel, az árfolyamot nem. Intézményünk a napi MNB-árfolyamon váltja át az adott devizát. Első kérdésem ezzel kapcsolatosan az lenne, hogy helyes-e, ha az MNB-árfolyamot használjuk, vagy az adott hitelintézet napi árfolyamán kellene rögzítenünk a jóváírást? A takarékszövetkezet által átutalt forintösszeg több, mint a devizaszámlán jóváírt utalás. Ezt az árfolyam-differenciát hogyan kellene kimutatni a könyvelésben?

Kérdés: Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
– saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
– térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
– feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
– intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani az alábbi gazdasági események helyes számviteli elszámolásához:
1. Önkormányzat uniós projekt keretében 10 millió Ft támogatási előleget kapott 2013-ban. 2014-ben az előlegből 8 millió Ft elszámolásra, 2 millió Ft visszafizetésre került. Hogyan könyvelünk 2014-ben a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
2. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére veszteség fedezetére pótbefizetést teljesít. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére pénzeszközt ad át tőketartalék növelése céljából. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?

Kérdés: Hogyan történik az idegen pénzeszköz számviteli elszámolása?

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?