Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott szakképzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszból: […]képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.A munkaköri feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó képzés keretében adott dologi juttatások, szolgáltatásnyújtás, költségátvállalás az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek, ezért sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó- vagy járulékfizetés, akkor sem, ha a munkáltató maga biztosítja a képzést.Az a feltétel, hogy a munkaköri feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez szükséges a képzés, akkor is fennáll, ha nem ténylegesen könyvelő munkakört lát el a dolgozó, hanem pl. számláz, áfabevallást készít, pénzügyi vezető, kontroller stb., illetve akkor is, ha nem feltétele a foglalkoztatásának a mérlegképes könyvelői végzettség, de[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5200

2. találat: Szakképzés rendszerének átalakítása

Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
Részlet a válaszból: […]feladatra tekintettel a többletfeladat ellátásának időtartamára havonként járó többletjuttatásra jogosult.A szakképző intézmény alkalmazottjának minden naptári évben évi húsz munkanap pótszabadság jár, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatói tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.Az Nkt. az új Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja 2020. június 30-áig az új Szkt. hatálybalépését megelőző napon fennálló jogviszonyában végez feladatot. Az alkalmazott az új Szkt. megfelelő jogállásváltozását, munkabérének új Szkt. szerinti megállapítását 2020. június 30-áig 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani úgy, hogy a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az alkalmazott 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél. A Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazott jogállásváltozására a Kjt. 25/A-25/C. §-át kell alkalmazni.Nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, akinek közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, továbbá az, aki további foglalkoztatásához nem járul hozzá, és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül nevelési-oktatási intézménnyel vagy szakképző intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít. Az Nkt. az új Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola a törvény hatálybalépésekor foglalkoztatott alkalmazottjának jogállásváltozása a törvény szerinti alkalmazási feltételekre tekintettel létrejön azzal, hogy az ilyen alkalmazottnak legfeljebb 2022. augusztus 31-éig meg kell felelnie a törvény szerinti alkalmazási feltételeknek, ennek hiányában a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya a törvény erejénél fogva 2022. augusztus 31-én megszűnik.Az alkalmazott munkaviszonya időtartamába a végkielégítés tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Az alkalmazott továbbképzését az utolsó továbbképzésben való részvételétől kell számítani, ha ez az idő a törvény hatálybalépésekor már eltelt, az alkalmazott 2021. december[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5125
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása

Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
Részlet a válaszból: […]felkérésére - a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke bízza meg, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét pedig az intézmény vezetője. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 12. § (2) bekezdés szerint a vizsgabizottság elnökének és tagjainak megbízásáról a megbízó iskolai rendszerű szakképzésben a vizsgaidőszak első napja, iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének időpontja előtt legalább tizenöt nappal írásban értesíti a vizsgaszervezőt. A Rendelet 12. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a vizsgabizottsági tagság az arra vonatkozó felkérés, a vizsgabizottság elnöke esetén pedig a kijelölés elfogadásával jön létre. A vizsgabizottság tagjának megbízása határozott időre szól. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről a megbízójának kell gondoskodnia. A Rendelet 14. § (1) bekezdése alapján a vizsgaszervező képviselőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket (beleértve a kérdező tanárt, javító tanárt, felügyelő tanárt), továbbá a jegyzőt a vizsgaszervező írásban bízza meg. A kérdező tanár személyére a szakképzést folytató intézmény javaslatot tehet. A szakmai vizsgadíjjal kapcsolatos kérdéseket a 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet (továbbiakban: Vizsgadíj rendelet) szabályozza. Ennek 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgáztatót vizsgáztatási díj illeti meg, amely - függetlenül a vizsganapok számától - a szakmai vizsga teljes időtartamára szól. A Vizsgadíj rendelet 4. § (1) bekezdése azt is rögzíti, hogy amennyiben a szakmai vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire, vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységben kerül sor, úgy a vizsgáztatót a vizsgáztatási díj mellett utazási, illetve szállásköltség illeti meg. Az utazási költség elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el. Figyelembe véve a személyijövedelemadó-törvény jelenleg hatályos, hivatali, üzleti utazásra, illetve munkába járásra vonatkozó rendelkezéseit is, tekintve, hogy azok alapján a vizsgáztatás hivatali, üzleti utazásnak, és nem pedig munkába járásnak minősül, az utazási és szállásköltségek elszámolásához (tömegközlekedéssel történő utazásnál) a szolgáltatásról szóló, jelen esetben a díjat, költségtérítést kifizető nevére kiállított számla is szükséges, továbbá a hivatali, üzleti utazás elrendeléséhez - véleményünk szerint szintén a kifizetőnek - kiküldetési rendelvényt kell kiállítani. Ebben az esetben ezen költségek elszámolása a magánszemélynél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2935
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények 2011-től

Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)-(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?
Részlet a válaszból: […]tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. - A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a gazdasági vezető, illetve a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazott tekintetében az Ámr. 18/B. § (2) bekezdésben foglalt követelmények (legalább középfokú iskolai végzettség és emellett pénzügyi-számviteli képesítés) alkalmazandók. - Az Ámr. 18/B. § (1) bekezdése szerinti képesítési előírások alól abban az esetben adható a kinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az e paragrafusban foglaltaknak megfelelő végzettség (képesítés) megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte. [Ámr. 18/B. § (3)-(5) bek., (2) bek.] A kérdésből nem derül ki, hogy Önnek pontosan milyen végzettsége van a vállalkozói irányú mérlegképes könyvelői végzettségen kívül, illetve az sem, hogy milyen (községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alatt álló vagy más) költségvetési szervnél (általános iskolánál) tölti be a gazdaságvezetői beosztást. A leírtak alapján azonban el tudja dönteni, hogy végzettségei alapján megfelel-e a képesítési követelményeknek, illetve hogy amennyiben azoknak nem felel meg, úgy a leírt három mentesítési szabályok közül valamelyik alkalmazható-e Önre. Felhívom a figyelmét viszont arra, hogy a községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdasági vezetőire vonatkozó, 2011-ben még alkalmazható mentesítési szabály 2011. december 31-én hatályát veszti. Ezért 2012. január 1-jétől már csak a másik két mentesítési szabály alkalmazható. Kérdés volt az is, hogy amennyiben egy gazdasági vezető szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek. Miután a jelenleg ismert jogszabályi rendelkezések az államháztartási irányultságú mérlegképes könyvelői végzettséget csak a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség mellett írják elő, a regisztrációhoz pedig a vállalkozói mérlegképes könyvelői végzettség is megfelelő, a leírt végzettségekkel az érintett megfelel a képesítési előírásoknak még akár új kinevezésnél is. A Munka Törvénykönyve alapján nem köthető tanulmányi szerződés, ha a munkáltató kötelezte a munkavállalót a végzettség megszerzésére. Ebben az esetben a jogszabályi előírások alapján a költségeket és a szabadidőt a munkáltató köteles állni, illetve biztosítani. Az Ámr. 18/B. §-ában foglaltakat az átmeneti rendelkezések alapján 2011. január 1-jét követően történő kinevezéseknél (megbízásoknál)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2505

5. találat: Felsőfokú szakképesítés és felsőfokú végzettséget adó képzés elhatárolása

Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.
Részlet a válaszból: […]egy korábban, például 1986-ban szerzett felsőfokú szakképzettségnél nem fogunk OKJ-számot találni, ilyen szakképzettség esetén meg kell nézni az adott szakképzettséggel kapcsolatos egyéb jogszabályi rendelkezéseket. A mérlegképes könyvelő és azzal egyenértékű szakképzettségeket a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. §-a sorolja fel. A hivatkozott jogszabály 3. § (2) bekezdés b) pontja a felsőfokú államháztartási szakképesítés, illetve felsőfokú költségvetési szakképesítés kapcsán úgy rendelkezik, hogy az államháztartási területen biztosítja a regisztrált mérlegképes könyvelői nyilvántartásba vételt, tehát ezen a területen felel meg mérlegképes könyvelői szakképzettségnek. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A rendelkezés a szakképesítés szintjére vonatkozik, tehát arra, hogy azt felsőfokú vagy csak emelt szintű szakképesítésként kell figyelembe venni. Ennek a besorolásnál lehet szerepe. Az "E" fizetési osztályba sorolásra ugyanis csak a felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörben van lehetőség, ha az érintett rendelkezik megfelelő felsőfokú szakképesítéssel. Az emelt szintű szakképesítés nem alapozza meg az "E" fizetési osztályba történő besorolást. Az ágazati jogszabály rendelkezésének tehát ebből a szempontból van jelentősége,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2136

6. találat: Felsőfokú végzettséget adó képzés - felsőfokú szakképzés - szakirányú továbbképzés

Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?
Részlet a válaszból: […]alapján kiállított, végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló okiratra lehet használni. Az oklevél - többek között - tartalmazza a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését. A felsőfokú szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján a felsőoktatási intézmény az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ad ki. A bizonyítvány elkészítésére, kiállítására, tartalmára, a kiadott bizonyítványok nyilvántartására a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A hivatkozott szakközgazdász szakképzettséget valószínűleg felsőfokú szakirányú továbbképzés keretében lehetett megszerezni. Az ilyen továbbképzésben szerzett képzettség újabb főiskolai végzettséget és felsőfokú végzettségi szintet nem jelent. Amennyiben képesítési követelményként főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettséget írnak elő, annak - véleményem szerint - csak a felsőfokú végzettségi szintet tanúsító szakképzettség felel meg. Ugyanakkor szakközgazdász szakképzettség mellett vélhetően az első diploma közgazdasági főiskolai oklevél, ami viszont megfelel az említett feltételnek. Természetesen a szakképzettség jellege pontosan csak a szakképzettséget tanúsító okiratban foglaltak alapján dönthető el. Az 1/2006. OM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az "új" jegyzékben szereplő képesítéseket. A jogszabály 2006. április 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2006. április 1-jét követően megkezdett szakképzésre kell felmenő rendszerben alkalmazni. A "régi" jegyzéket a 37/2003. OM rendelet tartalmazta. A szakképesítéseket azonosító számuk és elnevezésük alapján lehet megkülönböztetni. Az azonosító számok első két számjegye a szakképesítés szintjét jelöli. Jelenleg a mérlegképes könyvelői képesítés azonosítójának első két számjegye "54" (akárcsak a "régi" jegyzékben), ami azt jelenti, hogy jellemzően szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító emelt szintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (Az azonosító számra vonatkozó jelmagyarázatot szintén az említett OM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.) Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. OM rendelet 6. § (10) bekezdése a következőkről rendelkezik:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2089
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Fejlesztési támogatás gimnázium részére

Kérdés: Iskolánk vegyes típusú, gimnázium és szakközépiskola. Szakmai képzést közgazdasági szakközépiskolai orientációs képzéssel és érettségi utáni felsőfokú számviteli szakügyintéző képzés keretében folytatunk. Gimnáziumi osztályainkban minden évfolyamon folyik számítástechnikai oktatás. A szakmai képzés terén a beiskolázásunk az utóbbi években kevésbé sikeres, illetve a szakképzés struktúrája jelenleg átalakítás alatt van, ezért ebben az időszakban a bizonytalanság miatt a váltással célszerű lenne kivárni. Fogadhat-e az intézmény szakképzési hozzájárulást fejlesztési megállapodás alapján, ha csak gimnáziumi képzést folytatunk? Az intézménynek a technikai fejlesztésre más forrása nincs.
Részlet a válaszból: […]kötelezettséget - fejlesztési megállapodás alapján - szakképző iskola (idetartozik a szakközépiskola és a szakiskola is) számára a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, - a térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely számára a szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése, valamint - felsőoktatási intézmény számára a Felsőokt. tv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás nyújtásával is teljesítheti. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. Fejlesztési támogatás nem nyújtható a Szakhoz. tv. 1. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, gimnáziumban folyó informatikai és számítástechnikai oktatás támogatására, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének a támogatására. Amennyiben a kérdésbeli intézmény idetartozik, akkor fejlesztési támogatást nem fogadhat. Gyakorlati képzést nem folytatóknál a hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig csökkentheti a szakképző iskola és a központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. Fejlesztési támogatás ebben az esetben sem nyújtható a Szakhoz.-tv. 1. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, gimnáziumban folyó informatikai és számítástechnikai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1723

8. találat: Pedagógusok szakképzésének kiadásai

Kérdés: Közoktatási támogatás a pedagógusok szakképzésére fordítható normatíva. Ennek terhére azonban a tandíj (részvételi díj) 80 százaléka számolható csak el. Milyen kiadásként (személyi vagy dologi) könyvelhető a fennmaradó 20 százalék, amelyet az intézmény saját költségvetése terhére kíván fizetni, s nem térítteti meg a továbbtanuló pedagógussal?
Részlet a válaszból: […]-átképzés, ezenbelül a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzést folytató pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordított kiadásokat a nem rendszeres személyi juttatásokon belül az egyéb sajátos juttatások között kell elszámolni. Beszámoló 02. űrlap 21. sor. Főkönyvi számlaszám: 51319. A pedagógusok részére szakirodalom vásárlására adott hozzájárulást
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 676
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatás

Kérdés: Szakképző intézmény vagyunk. Szíveskedjenek tájékoztatni, hogy tanulóinknak van-e adózással kapcsolatos teendőjük a tanulószerződés alapján fizetett pénzbeli juttatás után?
Részlet a válaszból: […]legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát meg nem haladó rész. Az Szja-tv. 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint amennyiben a tanuló a kérdésben felvetett pénzbeli juttatáson kívül más, adóköteles jövedelmet az adóév során nem szerez, akkor ezt az összeget az adóbevallásában sem kell szerepeltetnie, adóbevallást nem kell benyújtania. Amennyiben a tanuló, például megbízási vagy más jogviszonyban mégis szerez adóköteles jövedelmet, akkor a pénzbeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 405
Kapcsolódó tárgyszavak: