Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes végzettséghez kötött munkakörben dolgozóknak az éves kötelező továbbképzés szükséges munkaköri feladataik ellátásához. A mérlegképes továbbképzés iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül, amelynek a fogalmi meghatározása az Szja-tv. 3. §-ának 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Szakképzés rendszerének átalakítása

Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...november 28-án kihirdetésre került az új Szkt., mely a 2020/2021-es tanévtől átalakítja a szakképzés rendszerét.A szakképző intézmény alkalmazottja, azaz az igazgató, igazgatóhelyettes, oktató, a többcélú szakképző intézményben köznevelésialapfeladat-ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása

Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szakképzésitv.) alapján az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére a szakmaivizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzatrendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények 2011-től

Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)-(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként a 2011. évben (a 2011. január 1-jét követőentörténő kinevezéseknél) a gazdasági vezetőnek pénzügyi, gazdasági szakirányúfelsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel, ésemellett legalább államháztartási (költségvetési)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Felsőfokú szakképesítés és felsőfokú végzettséget adó képzés elhatárolása

Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.
Részlet a válaszából: […] ...keretében a felsőfokú végzettséget adóképzések mellett felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzéskéntfelsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés is szervezhető. A felsőfokúszakképesítés tehát nem jelent felsőfokú végzettséget (!)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Felsőfokú végzettséget adó képzés - felsőfokú szakképzés - szakirányú továbbképzés

Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...keretében a felsőfokú végzettséget adóképzések mellett felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzéskéntfelsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés is szervezhető. A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmények általhallgatói -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési támogatás gimnázium részére

Kérdés: Iskolánk vegyes típusú, gimnázium és szakközépiskola. Szakmai képzést közgazdasági szakközépiskolai orientációs képzéssel és érettségi utáni felsőfokú számviteli szakügyintéző képzés keretében folytatunk. Gimnáziumi osztályainkban minden évfolyamon folyik számítástechnikai oktatás. A szakmai képzés terén a beiskolázásunk az utóbbi években kevésbé sikeres, illetve a szakképzés struktúrája jelenleg átalakítás alatt van, ezért ebben az időszakban a bizonytalanság miatt a váltással célszerű lenne kivárni. Fogadhat-e az intézmény szakképzési hozzájárulást fejlesztési megállapodás alapján, ha csak gimnáziumi képzést folytatunk? Az intézménynek a technikai fejlesztésre más forrása nincs.
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulás elszámolásának szabályait többjogszabály határozza meg. Ezek közül a legfontosabbak:- a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szakhoz.-tv.),- a szakképzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Pedagógusok szakképzésének kiadásai

Kérdés: Közoktatási támogatás a pedagógusok szakképzésére fordítható normatíva. Ennek terhére azonban a tandíj (részvételi díj) 80 százaléka számolható csak el. Milyen kiadásként (személyi vagy dologi) könyvelhető a fennmaradó 20 százalék, amelyet az intézmény saját költségvetése terhére kíván fizetni, s nem térítteti meg a továbbtanuló pedagógussal?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek elemi költségvetésének összeállításához kiadott hivatalos pénzügyminisztériumi tájékoztató szerint a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés, ezenbelül a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzést folytató pedagógusok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.
Kapcsolódó címke:

Szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatás

Kérdés: Szakképző intézmény vagyunk. Szíveskedjenek tájékoztatni, hogy tanulóinknak van-e adózással kapcsolatos teendőjük a tanulószerződés alapján fizetett pénzbeli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...3. § 72. e) pont rendelkezéseinek megfelelően adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő a tanulónak tanulószerződés alapján szakképzéssel összefüggésben adott pénzbeli juttatás havi összegéből legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke: