127 talált cikk a szakképzés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?

Kérdés: A helyi adónak nem alanya a magyar állam és annak költségvetési szerve. Tehát értelmezésünk szerint az állami tulajdont kezelő erdészet sem. Amennyiben az erdészetnek a Helyi adó-tv. értelmezése szerinti telephelye (pl. erdő, vasút) van településünkön, abban az esetben, ha az erdészet megbízásából dolgozók helyben szállnak meg, meg kell-e fizetniük az idegenforgalmi adót, vagy mentesülhetnek alóla annak ellenére, hogy az erdészeti zrt. nem alanya a helyi adónak?

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Diákjaink részére videópályázatot hirdetünk. Díjazásként élménypark-belépőjegyet szeretnénk adni a díjazottaknak. Az élményparkbelépőt a létesítmény tulajdonosa ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel azzal, hogy mind a pályázat kiírásában, mind a díjazás oklevelében, minden megjelenésben szerepeltessük a park logóját. Milyen jogszabály alapján és milyen dokumentumok mellett tehetjük meg ezt?

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?

Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?

Kérdés: Polgármesteri hivatal pénzügyi és adóügyi osztályvezetője az alábbi végzettségekkel és szakmai gyakorlatokkal rendelkezik. Megfelel az Ávr. 12. §-a szerinti kritériumoknak? Az óvoda, bölcsőde, hivatal, önkormányzat könyvelését, beszámolókészítését a polgármesteri hivatal végzi, melyeknek aláírása az osztályvezető feladata. Nincs külön pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó önálló szervezeti egység (GESZ, GAMESZ).
Végzettségek:
Egészségügyi Főiskola (diploma),
OKJ-s 52-es Számviteli ügyintéző vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés,
OKJ-s 54-es Államháztartási mérlegképes könyvelő.
Szakmai gyakorlatok:
Költségvetési szerveknél szerzett 15 éves szakmai és vezetői tapasztalat.

Kérdés: A bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottat, aki érettségivel és 54 761 02 azonosító számú OKJ-s szakképesítéssel rendelkezik, a Kjt. szerinti „E” fizetési osztályba kell sorolni? Illetve ez alapján megilleti a Kjt. 57. §-ának 3) bekezdése szerinti 25 munkanap pótszabadság?

Kérdés: Intézményünk egy szakképzési centrum, mely több középiskola fenntartását végzi. Minden iskolánkban működik tálalókonyha vagy főzőkonyha, régebben úgy jártunk el, hogy kizárólag az élelmiszer-alapanyag (a főzőkonyhákhoz) beszerzésének áfáját vettük levonhatónak, a konyhák egyéb felmerülő költségeit (pl. tisztítószerek vagy karbantartási anyagok, tálalókonyháknál a vásárolt élelmezés) nem levonhatóként kezeltük. Nemrég arra a döntésre jutottunk, hogy tulajdonképpen a konyhák minden költsége levonható lenne. Jól gondoljuk? Szinte minden iskolánknál működik valamilyen tanüzem (mezőgazdasági, állatokkal, földekkel), amely a jellegéből adódóan nemcsak az oktatásra szolgál, hanem a tanórákon kívül is gazdálkodunk vele, mivel az állatok folyamatos gondozást igényelnek, és a földeken is a legtöbb munka a nyári szünetben van, a terményeladásból és a szaporulateladásból pedig működési bevételeink keletkeznek. Itt a takarmányokat, vegyszereket, műtrágyát, vetőmagokat szoktuk levonhatóként kezelni, minden mást nem levonhatóként, de ugyanúgy felmerült a kérdés itt is, hogy minden egyéb költség levonható lehetne? Továbbá a közüzemi díjakat és a gázolajbeszerzést kezeltük arányosan levonhatóként, viszont úgy gondolnánk, hogy az iskolák körül felmerülő minden költségarányosan levonható lenne, kivéve azokat, amelyek egyértelműen közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódnak, mert azok nem levonhatóak lennének. Jól gondoljuk ezeket? Hogyan kezeljük helyesen az áfalevonhatóságot?

Kérdés: Szakképzési centrumunk 2023. évben először végzett vállalkozási tevékenységet. A beszámolás időszakában kiszámítottuk a vállalkozási tevékenység eredményét, 2024. évben teljesítettük a befizetési kötelezettséget. 2024. évben a vállalkozói maradványt előirányzatosítottuk teljes értékben. Az egyévi maradványt lehet-e több évben is felhasználni? Ha igen, hogyan kell ezt a könyvekben megoldani? A maradványfelhasználást ugyanazon a témaszámon, kormányzati funkción kell-e kimutatni (az összemérés elvének alkalmazása miatt), mint ahol a vállalkozói tevékenység bevételét, kiadását? A vállalkozási maradványfelhasználást szabályozza-e valamilyen törvény, határozat?

Kérdés: Az önkormányzati konyha élelmezésvezetője 2017 óta látja el e feladatát. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint: „A fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés kivételével az élelmezésvezetőnek főiskolai szintű dietetikus képesítéssel, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendelet szerinti élelmezésvezető szakképesítéssel vagy államilag elismert élelmezésvezető szakképesítéssel kell rendelkeznie.” Ez azt jelenti, hogy az élelmezésvezetőnek rendelkeznie kell főiskolai szintű dietetikus képesítéssel a megfelelő élelmezésvezetői szakképesítés mellett? Ha igen, és ő nem rendelkezik ezzel, akkor e munkakörét már nem láthatja el a továbbiakban?