3083 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Az óvoda épületében működik, de önálló költségvetési szerv a konyha. Az óvoda bizonyos költségek (víz, gáz, internet, telefon stb.) meghatározott százalékát továbbszámlázza a konyhának megállapodás értelmében. Az óvoda alanyi adómentes áfa szempontjából, tehát az általa kiállított számlának nincs áfatartalma. A szolgáltatók által kibocsátott számlákat hogyan kell szabályosan érkeztetni? Pl. a gázszámlának a továbbszámlázásra kerülő bruttó összege a K335-ös rovatra kerül, vagy csak a nettó a K335-re, az áfa pedig a K351-re? Nyilván a bruttó összeget számlázzuk tovább adómentesen, tehát a B403-as rovatra a teljes összeg kerül. Információink szerint a Kincstár ellenőrzi a K335 rovaton és a B403 rovaton szereplő összegek egyezőségét, ami csak az első esetben áll fenn, úgy viszont a bejövő számla alap+áfa adatai nem egyeznek a tényleges adatokkal.

Kérdés: Az önkormányzat államháztartáson belül a tankerületi központtal az iskolákra vonatkozóan vagyonkezelési szerződést kötött. Jelenleg a vagyonkezelési szerződés módosult oly módon, hogy a konyhák visszakerültek az önkormányzathoz, nincs vagyonkezelésbe adva. Az elmúlt években a vagyonkezelő a konyhákra vonatkozóan beruházásokat eszközölt. Véleményünk szerint az önkormányzat könyveiben a visszavételt a nemzeti vagyon tőkeváltozásával szemben helyes könyvelni: T11 – K41221 az átadott értékre és a vagyonnövekményre vonatkozóan is. Kérném a visszavétellel kapcsolatosan szíves szakmai véleményüket!

Kérdés: Önkormányzatunk költségelvű bérlakását 2022. 10. 01-től 2027. 09. 30-ig bérbe adta. A bérlő részére az egyösszegű bérleti díj befizetéséről kiállításra került a számla 2022. évben. A bérlő azonban jelezte, hogy a szerződés lejárata előtt, 2026. február 28-án vissza kívánja adni a bérleményt. A lakás visszavétele megtörtént. A kifizetett bérleti díjból adódó különbözetet kiszámoltuk. Ebben az esetben a számlát a befizetett összeg és a tényleges bérlés összegének különbözetéről kell kiállítani? A visszafizetett összeget a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kellene szerepeltetni, ott azonban olyan számlát nem tudunk könyvelni, ami bevétel mínusz összegről szól. Mi lenne a helyes könyvelése ennek a kiadási tételnek?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2/2026. (I. 14.) Korm. rendelet alapján ingyenes tűzifát igényelt. Az Operatív Törzs döntése alapján a tűzifát ingyenesen biztosítják az erdőgazdaságok az önkormányzatok részére. A tűzifa kiszállítása az önkormányzat részére, az önkormányzat költségén meg is történt. A kormányrendelet tartalmazza, hogy az ingyenes tulajdonba adás során nem kell alkalmazni a Vtv.-nek, az Nvtv.-nek és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletnek az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait. Az erdőgazdaságtól menet közben számlát kaptunk a kiszállított tűzifáról, mely számla megjegyzésében és a fizetési határ-időnél is tartalmazza, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. A számlával önkormányzatunknak mi a teendője? Mi a helyes könyvelés menete a kapott ingyenes tűzifának?

Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó 953106 Gépjárműmosás tevékenységet végez, más tevékenysége nincs, csak ezzel kapcsolatban számláz. Hány százalékos költséghányadot kell alkalmaznia?

Kérdés: Az önkormányzat és egy ingatlanfejlesztő cég csereügyletet kíván végrehajtani. Az önkormányzat által átadásra kerülő ingatlan egy építési telek, amit 27%-os áfával kellene számlázni, az ingatlanfejlesztő által felkínált ingatlan egy új építésű sorház egyik lakása, ami 5%-os áfával számlázandó. Helyes lenne az a gyakorlat, hogy a csereügylet során az ingatlanok nettó értéke azonos összegű lenne, 50.000.000 forint, és a két számla közötti áfakülönbözetet az ingatlanfejlesztő átutalja az önkormányzatnak?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik adóalanya 2025 decemberében tévesen a parkolási bankszámlaszámra utalta az ifakötelezettséget. Könyvelőnk jóhiszeműen B411 rovaton bevételezte a tételt. Az adóalany az évet követően 2026 márciusában jelezte, hogy tévedés történt részéről, és kérte, hogy a befizetett összeget vezessük át az ifabevételi bankszámlára. Mi az átvezetés helyes könyvelése? Szükséges-e szerepeltetnünk a tavalyi bevételt idén a B355 rovaton (tekintettel arra, hogy ez tavaly nem történt meg)?

Kérdés: Önkormányzatunk az általa folytatott ingatlan-bérbeadás tekintetében a bérletidíj-tevékenységet – választása alapján – adókötelessé tette. A számlázás menete a következő:
1. A bérleti szerződésekben a megállapított bérleti díjjal (főszolgáltatás) együtt a közüzemi költségek (járulékosan kapcsolódó költségek) is továbbszámlázásra kerülnek a bérlő felé.
2. Egyes ingatlanokat haszonkölcsön-szerződéssel adunk bérbe, általában olyan bérlőnek, aki állami feladatot lát el. A haszonkölcsön-szerződés célja az, hogy a használat „ingyenes” legyen a bérbevevő részére. A haszonkölcsön-szerződésben rögzítve van a megállapított használati díj, valamint az is, hogy az általános forgalmi adó megfizetése a bérbevevőt terheli. E szerződésben rögzítve van, hogy az ingatlan fenntartása, karbantartása és közüzemi (víz, csatorna, áram) költségei a haszonkölcsönbe vevőt terhelik. A számlázás az alábbiak szerint történik:
a) évente egyszer kiállítjuk a megállapított használati díjról + általános forgalmi adóról a számlát, majd következő tételként mínusz előjellel tüntetjük fel az adó alapját (mint adott kedvezményt), így a számla fizetendő végösszege az általános forgalmi adó mértékével megegyező;
b) a közüzemi számlákat havonta általános forgalmi adóval növelten számlázzuk tovább a haszonbérbe vevő részére.
A hatályos szerződés alapján csak a használati díj ingyenes, a használattal/bérlettel kapcsolatosan felmerülő rezsidíjak megtérítésére igényt tartunk. Az önkormányzat részére kiszámlázott rezsidíjak továbbszámlázásra kerülnek a használatba vevő részére, amely kimeríti az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontját, mely szerint:
„bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.”
Erre figyelemmel az ingyenes bérbeadás nem valósul meg, arra hivatkozva áfa nem számlázható ki. Hogyan kell helyesen eljárnunk a számlázás során a haszonkölcsön-szerződéssel kapcsolatosan?

Kérdés: A talajterhelési díj esetében alkalmazható-e az Art. 221. §-ának (2), illetve a (3) bekezdése? Amennyiben nem, milyen eszköz lehet az önkormányzati adóhatóság kezében, amellyel szankcionálni tudja a bevallás és megfizetés elmulasztását?

Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?