Színházi díszlet könyvelése

Kérdés: A színházi díszleteket külső vállalkozó gyártja. A számlán munkadíj és anyagköltség szerepel. Előfordul olyan eset is, hogy a színház biztosítja az anyagot régebbi, már nem játszott darabokból, így csak munkadíj merül fel. Ezek a díszletek jó esetben több évig szolgálják a tevékenységet, de olyan is előfordult már, hogy pár hónapig játszották csak a darabot. Az eddigi gyakorlatunk az volt, hogy a készletek közé felvettük a díszletet, ha átalakították, akkor kivezettük. De mivel elég gyakoriak az átalakítások, és általában több, korábbi díszletet is felhasználnak, ezért a könyvelésénél azon gondolkodunk, hogy elegendő lenne csak szakmai anyagra könyvelni. Kérjük, mutassák be a helyes eljárást!
Részlet a válaszából: […] A színházi díszleteket, mint minden más eszközt, az Áhsz. 10. §-ának (5)–(7) bekezdései alapján kell megítélni abból a szempontból, hogy azok tárgyi eszköznek vagy készletnek minősülnek-e. Az intézmény tevékenységét tartósan (éven túl) szolgáló eszközöket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Falfelület bérbeadása

Kérdés: Sportorvosi vizsgálatokkal és betegellátással foglalkozó egészségügyi intézmény vagyunk. Szeretnénk az intézmény falára, képkeretbe sportszövetségektől sportrendezvényekről tájékoztató plakátokat kitenni, akár reklám céljából is. Az ellenértéket a szövetségek felé kiszámlázzuk. Áfával vagy áfamentesen tegyük meg?
Részlet a válaszából: […] ...szerint adómentes az ingatlan-bérbeadás, de ha választotta az intézményük az adókötelezettséget, akkor áfásan kell számlázni a falfelület-bérbeadást a szövetségek részére.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Hivatali gépjárművek menetlevele

Kérdés: Hivatalunk gépjárműparkja (kulcsos gépjárművek) tekintetében a Pátria Nyomda által gyártott szigorú számadású menetlevelet használja (D. Gépjármű 31. r. sz.). Jogi szakterületünk kifogásolta, hogy ez nem felel meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdésében leírt követelményeknek, mely szerint:
A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) …valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.
Szükséges-e másfajta nyomtatványt beszereznie a hivatalnak, vagy ki kell-e egészíteni, bővíteni egyéb információval a már rajta lévő mezőket?
Részlet a válaszából: […] ...A menetlevél vezetési kötelezettségről a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet „a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Szerbiai zenekar fellépési díja

Kérdés:

Az önkormányzat a falunapra egy szerbiai székhelyű zenekar fellépését rendelte meg. A zenekarnak nincs magyar adószáma. A rendezvény helyszíne Magyarország. A zenekar euróban állítja ki a számlát (nem előlegszámla készül). A rendezvény időpontja augusztusban volt, a fellépés díját előre kellett kifizetni júliusban. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben az önkormányzat mint a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett az általános forgalmi adó megfizetésére? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség, és milyen árfolyamot kell alkalmazni az adókötelezettség megállapítása során?

Részlet a válaszából: […] ...szerint előre kell fizetni a fellépés díját. Ez az Áfa-tv. 59. §-a alapján előlegnek minősül, ezért ki kellene állítani az előlegszámlát a szerb zenekarnak. Az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában (szolgáltatásnyújtás) időpontjában keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Védőszemüveg költségtérítése

Kérdés: Az Szja-tv.-nek megfelelően a tükröződésmentes réteggel ellátott védőszemüveg minimális árát intézményünk megtéríti számla ellenében. A számla kizárólag az intézmény nevére szólhat, vagy ha a magánszemély saját nevére állíttatta ki a számlát, az is befogadható?
Részlet a válaszából: […] ...használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.A védőszemüveg számlájának a munkáltató nevére kell szólnia, ha a munkáltató téríti meg a költségét. Ez az adómentes juttatás feltétele, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Főzőversenyen készült ételek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat kulturális intézménye gasztronómiai fesztivált rendez. A fesztiválon magánszemélyek, egyesületek, civil szervezetek főzőversenyen vetélkednek. Az elkészített ételt árusítani szeretnék a rendezvényre kilátogató vendégeknek. Milyen feltételekkel árusíthatnak? Értékesíthetik-e az elkészített ételt?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkeznek étel, ital értékesítésére szóló engedéllyel, és a tevékenységi körükben sem szerepel ilyen jellegű tevékenység.A számla-, nyugtaadás alól nem ismerünk kivételszabályt. A számlaadási, pénztárgéppel történő nyugtaadás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Közreműködők költségtérítése

Kérdés: Igazságszolgáltatással foglalkozó költségvetési szervünk tevékenységének elősegítése érdekében közreműködőket vesz igénybe. Áfakörbe tartozó kirendelt védők, szakértők részére megállapított költségekre (pl.: útiköltség, parkolási díj, postaköltség) szükséges-e az áfát rászámolni, vagy a felmerült költségből visszaszámítandó a nettó érték? Saját gépkocsi használatakor (megtett út×NAV fogyasztási norma×NAV üzemanyagár) megállapított útiköltség-térítés esetén hogyan szükséges a költséget megállapítani? A kiszámított összeg bruttóként térítendő, és ebből számítandó vissza az áfa, vagy ez egy nettó összegként értelmezhető, és ezenfelül szükséges még áfát felszámítani? A védő, szakértő által benyújtott számlában a költséget milyen áfakulccsal szükséges feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a alapján az adó alapjába beletartozik mindaz a járulékos költség, amit az eladó a vevőre áthárít, beleértve az adókat is, kivéve magát az áfát. A szakértői munkadíj adóalapjába beletartozik az utazási költség, a posta és a parkolási díj is. Azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] ...akkor a cégautóadó összegét abban az esetben is a bérleti díj adóalapjába kell számítani, ha külön soron nem is tünteti föl a számlán.Ugyanígy adóalapot képez a pénzügyi lízing esetén a lízingbe adó által továbbterhelt vagyonszerzési illeték....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Távhőfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint ugyanolyan adómértékkel kell továbbszámlázni, mint amilyen adómértékkel kapták a számlát, de ez alól vannak kivételek.Az áramszámlán a közműszolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Lakosoknak szervezett gyűjtés

Kérdés: Önkormányzatunk közúti balesetben megsérült helyi lakosok számára gyűjtést szervezett. A gyűjtés nyilvánosan meg van hirdetve (honlapon és közösségi oldalon). A magánszemélyektől átutalás formában érkeznek az adományok egy elkülönített számlára. A közlemény rovatban feltüntetésre kerülnek a sérült személyek nevei, amely alapján beazonosítható, hogy kinek szánják az adományt. Ezeket az adományokat az önkormányzat tovább fogja utalni a balesetben érintettek részére. Hogyan történik ezeknek a tételeknek a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...és a jogosultak részére történő kifizetését a 3672. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása főkönyvi számlán javasoljuk elszámolni.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
4
299