Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

109 találat a megadott számla tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Nyugdíjasklub nevére szóló számla
Kérdés: A 2020. július 1-jével hatályba lépő számlázási szabályok szerint számlára kiállítás és befogadás során a szervezet adószámát be kell írni. Az önkormányzatok anyagi lehetőségeik függvényében támogatják a helyi civil szervezeteket. 2020. július 1-je előtt lehetőség volt olyan civil szervezet támogatására is, amelyek bírósági bejegyzéssel nem rendelkeztek, azaz nem bejegyzett szervezetek voltak, pl. idősek klubja, kézművescsoport stb., hiszen a kapott támogatásra vonatkozóan a nevükre kiállított bizonylattal számoltak el. 2020. július 1-je után erre nincs lehetőség - véleményem szerint -, ugyanis a támogatott szervezet csak akkor tud elszámolni, ha adószámmal rendelkezik, és a nevére számlát tudnak kiállítani. Szerintünk emiatt szükséges az államháztartási források átadásának és átvételének helyi szabályait is átalakítani. Az említett szervezetek csak egy ún. "befogadó szervezet" útján fognak tudni támogatásban részesülni a jövőben. Kérném szíves segítségüket, iránymutatásukat a fentiekről az önkormányzatok szabályszerű vagyongazdálkodása érdekében.
Részlet a válaszból: […]kézművescsoport a kérdés szerint nem bejegyzett szervezetek, gazdasági tevékenységet nem végeznek, ezért adószámmal nem kell rendelkezniük. Ez azonban nem akadálya annak, hogy számlát kérjenek, hiszen az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek is kérhetnek saját nevükre szóló számlát. A magánszemélyek nevére szóló számlákról 2021-től kell adatszolgáltatást teljesíteni a számlakiállítóknak. Azokat a szervezeteket, amelyeknek nem kell adószámmal rendelkezni, a magánszemélyekhez hasonlóan kell kezelni.Az, hogy a vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő nyilatkozata alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5328
2. találat: Önkormányzat részére nyújtott fejlesztési támogatás
Kérdés: Önkormányzatunk részére gazdasági társaság szeretne fejlesztéséhez támogatást adni. Elfogadhatja-e ezt az önkormányzat konkrét cél megjelölése nélkül? Ha elfogadhatja, a támogatási szerződés alapján kell-e számlát kiállítani? Ha igen, áfásan vagy áfa nélkül? Az önkormányzat áfaalany.
Részlet a válaszból: […]feladatokat, követelményeket támaszt a támogatás címzettjével szemben, amelyet a megrendelő felé teljesíteni kell. Amennyiben az utalt pénzösszeg és a nyújtott szolgáltatás között ok-okozati összefüggés áll fenn, akkor elnevezésétől függetlenül ellenértéknek minősül.Az "intézményfinanszírozásként" vagy közfeladat ellátására a gazdasági társaság részére utalt támogatást nem terheli áfa, mivel azt az önkormányzat általános jelleggel nyújtja, nem konkrét szolgáltatásnyújtás (termékértékesítés) ellenértékeként. Erről nem kell, illetve nem szabad számlát kiállítani. Amennyiben azonban a gazdasági társaság megrendelést teljesít az önkormányzatnak (pl. közterületeket gondoz, parkosít, kátyúz stb.), akkor az szolgáltatásnak minősül, és az azért fizetett ellenérték áfaköteles. A támogatások adókötelezettségének megítélésénél először azt kell eldönteni, hogy a támogatást konkrét célhoz, termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz juttatják-e. Amennyiben az utalt támogatásért nem történik konkrét kötelezettségvállalás valamely tevékenység végzésére, vagy jogátengedésre, állapot tűrésére, vagy valamely magatartástól való tartózkodásra, hanem a támogatás a működést finanszírozza, úgy az nem adóalap. Így nem képez adóalapot az intézményfinanszírozás, ami vonatkoztatható az önkormányzat gazdasági társaságára is.Abban az esetben, ha a támogatásért cserébe van viszontszolgáltatás, akkor a támogatás ellenértéknek minősül, a szolgáltatás áfaköteles. Szintén áfaköteles a termék vagy szolgáltatás árát befolyásoló támogatás.A támogatások adókötelezettségének kérdését a bírói gyakorlat szerint nem az elnevezés - támogatás vagy ellenérték -, hanem az ügylet, a szerződés tartalma szerint kell megítélni. Az áfafizetési kötelezettség attól sem függ, hogy a támogatott szolgáltatást, termékértékesítést a támogató hasznosítja-e vagy sem.Az adókötelezettséget a következő szempontok alapján kell megítélni:- ha az utalt pénzösszeg teljesítésért járó ellenérték, ok-okozati összefüggés van az utalt pénzösszeg és a támogatott által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés között,- a támogató szolgáltatás, értékesítés megrendelőjeként lép fel,- a teljesítési kötelezettség jellemzően szerződésből vagy jogszabályi előírásból fakad,- a felek polgárjogi szerződést kötnek a tevékenység végzésére,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5324
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3. találat: Alaki hibás számla kezelése
Kérdés: Beruházási szállító számláját alaki tartalom miatt visszaküldtük a számlán megjelölt címre, ahonnan "nem kereste" jelzéssel intézetünkbe visszaérkezett a levél, benne a számla. (Összesen - 2020. március óta - 3 alkalommal küldtük ki a levelet, mellékelve a számlát.) Telefonon többször próbáltuk elérni a szállítót, de nem veszik fel, e-mailre nem reagálnak. A tárgyi eszközt (kis értékű) az integrált gazdasági rendszer tárgyi moduljában állományba vettük "Folyamatban lévő beruházás nyilvántartásba vétele számla nélkül" jogcímen, a leltárra kiadtam. Tanácsukat szeretnénk kérni, ha továbbra sem tudunk a beszerzéshez szállítói számlát kötni, illetve az eszköz árát - objektív okok miatt - kiegyenlíteni, akkor az év végén (és a következő X évben) maradhat-e a nyilvántartásomban ezen a beszerzési jogcímen, vagy vegyük be az állományunkba mint "idegen eszközt"?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információk stb.) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani szükséges, ha az jelenős összegű, azaz meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot.A fentiek szerint az eszköz könyvelését a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet II. Fejezet Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások A) Vásárlás elszámolása cím 3)-4) pontjai szerint el kell végezni a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. Mind az eszközt, mind a kötelezettséget ki kell mutatni a könyvekben. Jelen esetben a számla rendelkezésre áll, a kérdésben szereplő információk szerint csak alaki hibás, a teljesítést nem vitatják, tehát az eszköz bekerülési értéke megállapítható. Az alaki hiba elvileg nem akadálya a pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5313
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Előlegfizetés szabályai
Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség - mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti -, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszból: […]annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.Előleg után az áfafizetési kötelezettség az előleg jóváírásakor keletkezik. Előlegről csak akkor beszélhetünk, ha azt ténylegesen meg is fizetik a szolgáltatás elvégzése vagy a termék beérkezése előtt, emiatt nem lehet előre kiállítani előlegszámlát, hanem csak a pénz jogosulthoz való megérkezése után.Főszabály szerint az előlegről is ki kell állítani számlát és a teljesítéskor végszámlát, amelyen az előleg levonásra kerül.Abban az esetben, ha a teljes ellenértéket bekérik előlegként, és ismert az előlegfizetéskor a tényleges teljesítés időpontja (pl. előre fizetett előadás részvételi díja), akkor lehetőség van arra, hogy előleg- és végszámlát egy számlában állítsanak ki. Az ilyen számla után az adófizetési kötelezettség az előleg beérkezésének napján keletkezik, ezt a dátumot kell teljesítési időpontként a számlán szerepeltetni, ugyanakkor kötelező a végteljesítés időpontját is szerepeltetni a számlán, és a számlára rá kell írni, hogy előleg- és végszámla egyben.Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést, valamint a fordított adózás hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5308
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
5. találat: Magánszemély részére megtérítendő kártérítés
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója fűkaszálás közben egy autó szélvédőjében kárt okozott. A gépjármű biztosítója a kárt a magánszemélynek megtérítette, a magánszemélynek 10% önrészt kell fizetnie, amelyet az önkormányzat megtérít. A biztosító a számlát a magánszemély részére állítja ki. Milyen bizonylat alapján tudja az önkormányzat az elismert kárt megtéríteni a magánszemélynek?
Részlet a válaszból: […]összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). Az Sztv. 166. §-ának (1) bekezdése szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5299
6. találat: Nyugdíjasklub részére nyújtott támogatás
Kérdés: Önkormányzatunk a helyben működő nyugdíjasklubot szeretné pénzbeli támogatással, évi 100 000 Ft összeggel támogatni. Hogyan lehet ezt szabályosan megtenni? A klub nem bejegyzett szervezet, nincs adószáma. A klub nem tud a támogatás összegével, a részére kiállított számlákkal elszámolni önkormányzatunk felé. Milyen megoldások lehetségesek?
Részlet a válaszból: […]célszerű, ha a támogatás felhasználásával úgy számoltatják el, hogy az önkormányzat nevére szóló számlát kérjen a klub a kiadásai-ról, és ezeket
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5292
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Ellátási szolgáltatás számlázása
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati fenntartású költségvetési szervként látjuk el a címben jelzett önként vállalt feladatot. Helyesen járunk-e el abban az esetben, ha az ellátott térítési díjáról szóló számlát minden esetben az ellátott nevére állítjuk ki, még akkor is, ha az adott térítési díj egy részét az ellátott egy vagy több hozzátartozója fizeti? Meg kell bontani a számlázást oly módon, hogy az ellátott által fizetett részt az ellátott részére számlázzuk, a hozzátartozó(k) által fizetett részt/részeket pedig a hozzátartozó(k) részére? Az ellátottakkal minden esetben megállapodást köt az intézmény, melyben a térítési díj megfizetésének arányairól az ellátottak és a hozzátartozók nyilatkoznak.
Részlet a válaszból: […]és címe. A szolgáltatás igénybevevője az ellátott. Az igényvevőnek, vagyis a számlán szereplő vevőnek nem kell feltétlenül egybeesnie az ellenértéket fizetővel. A számla ellenértékét, adóalapját és a számlán szereplő vevő nevét sem befolyásolja, ha más vagy több
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5284
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Adószám kötelező feltüntetése a számlán
Kérdés: Szervezetünk diplomáciai testületként az áfa visszaigénylése miatt technikai adószámmal rendelkezik. A 2020. július 1-jét követő vásárlások során minden vásárlás esetében meg kellett adnunk az adószámunkat, s ezen vásárlások során kiderült, hogy a jelenlegi elektronikus számlázórendszerek nem ismerik fel szervezetünk adószámát, így volt olyan eset, hogy nem tudtunk vásárolni. A szervezetünk kaphat-e olyan adószámot, amelyiket a magyar számlázórendszerek felismernek, melynek eredményeként probléma nélkül vásárolhatunk Magyarországon?
Részlet a válaszból: […]céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.Az adószám első nyolc számjegyének számlán való feltüntetése azonban csak akkor kötelező, ha a vevő, szolgáltatást igénybe vevő az általános forgalmi adó alanya. Az Áfa-tv. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Továbbra is kibocsátható tehát számla a beszerző adószámának hiányában, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő nem áfaalany, hanem például gazdasági tevékenységet nem végző, belföldi vagy külföldi magánszemély, nemzetközi szervezet, esetleg fegyveres testület vagy diplomáciai szervezet.Mindezek alapján amennyiben a kérdésben említett technikai adószámot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kizárólag az áfa-visszaigénylések miatt állapította meg szervezetük részére, és a szervezet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5281
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Munkaruha-vásárlás
Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben - év elején - pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszból: […]számlának mindig a munkáltató nevére kell szólnia.Ezzel szemben a ruházati költségtérítés adóköteles, összevonandó jövedelem, a köztisztviselők kivételével a munkáltató dönti el, hogy adja-e vagy nem, és milyen mértékben. A munkavállaló a munkabér szabályai szerinti adókat és járulékokat fizeti meg, a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetni a juttatás után. 2020-ban az adózási szabályok miatt adójogilag nincs jelentősége annak, hogy kérnek-e számlát, és az kinek a nevére szóljon, a munkáltató vagy a munkavállaló nevére. A számla ebben az esetben csak a cél szerinti felhasználás igazolására szolgál, tehát, hogy a munkáltató ellenőrizni tudja, valóban öltözködésre fordította a pénzt a dolgozó. A ruházati költségtérítést annak juttatásakor adózni kell, függetlenül attól, hogy később sor kerül-e számla bemutatására vagy sem. Ezt a juttatást a K 1108 rovaton számoljuk el. Ezeket a ruhákat nem kell nyilvántartani, könyvelni és kiadni a munkáltatónak.A munka- és védőruhát, ideértve a rendőri egyenruhát és a hozzá tartozó felszerelési tárgyakat, a K 312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton számoljuk el. A munkaruha juttatásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ezt megteheti úgy, hogy megvásárolja a ruházatot, és készletként tartja nyilván, amiből kiad a dolgozónak. A kiadást bizonylatolni kell, a készletfogyást nyilván kell tartani és el kell számolni a könyvekben, és a kihordási időt is nyilván kell tartani.A másik megoldás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5277
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos - az üzletág további működtetéséhez nem szükséges - vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatos, az Áfa-tv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik. Ezen túlmenően a társaságnak sem a szerzéskor, sem azt követően nem volt/nincs olyan jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne e kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. Az üzletág nem tartalmaz ingatlant, valamint mind az átadó, mind a társaság adólevonásra jogosító adóköteles gazdasági tevékenységet végeznek, illetve az üzletág tevékenysége is adóköteles gazdasági tevékenységnek minősül az Áfa-tv. szerint.A kérdésben részletezett esetben - álláspontunk szerint - az üzletág valamennyi fogalmi elemére vonatkozó előírás teljesül, tekintve, hogy- a tranzakció során átvett vagyonelemek egy komplett, alumíniumipari eszközök forgalmazására képes üzletágat testesítenek meg, amely az átadó vállalkozásának szervezeti szempontból független, működő gazdasági egysége volt, aminek tevékenységét a jövőben a társaság folytatja tovább;- az ügylet során nem csupán bizonyos eszközök vagy árukészlet kerül értékesítésre, hanem az üzletág működéséhez szükséges valamennyi vagyonelem (berendezés, eszköz, készlet, szerződéses pozíció, szellemi alkotás, know-how, üzleti titok, technológia, adatbázis, munkavállaló és harmadik személyekkel szemben fennálló tartozások). Álláspontunk szerint az üzletágként történő minősítésen nem változtat az a körülmény, hogy bizonyos, az üzletág működtetéséhez nem szükséges vagyonelemek nem kerültek átadásra, továbbá az sem, hogy a társaság az üzletágban foglalkoztatott korábbi négy munkavállalóból a tranzakció során csak két munkavállalót vett át az átadótól, tekintettel arra, hogy az átvett munkavállalók voltak azok, akik kizárólagosan csak az üzletág működtetésével kapcsolatos feladatokat láttak el. Ebből következően az üzletág további működtetése az átvett két munkavállalóval is biztosítható;- meglátásunk szerint a társaság minden olyan vagyon-elemet megszerzett a tranzakció során, amely összességében nézve szervezeti szempontból független gazdasági egységként értelmezhető, és képes az önálló gazdasági tevékenység tartós és folyamatos működésére. (Kizárólag néhány olyan vagyonelem átadására nem került sor, amelyek nem szükségesek az üzletág további működéséhez.)Az üzletág-átruházással kapcsolatos további szabályokat a 18. § (1)-(2) bekezdései tárgyalják. Az itt meghatározott feltételek fennállása esetén nem áll be az üzletág-átruházáshoz mint termékértékesítéshez fűződő joghatás. A 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy az üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.A 18. § (1a) bekezdése kimondja, hogy üzletág-átruházás esetében a 17. § (4) bekezdése alkalmazásának további feltétele, hogya) az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termék-értékesítés, szolgáltatásnyújtás, ésb) ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmazba) amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagybb) amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás beállna, ha a 17. § (4) bekezdése nem lenne alkalmazható.Az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 18. §-ának (1) és (1a) bekezdéseiben foglalt feltételek álláspontunk szerint teljesülnek, figyelemmel a kérdésben megadott alábbi információkra:- a társaság a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősül;- az üzletág-átruházási szerződésben a társaság az Áfa-tv. 17. és 18. § (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5270
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést