Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

127 találat a megadott számla tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Immateriális javak

Kérdés: Hogyan könyvelünk abban az esetben, ha a településrendezési terv módosítása több részszámlával kerül kiegyenlítésre? Immateriális javaknak folyamatban lévő 15-ös számlája létezik?
Részlet a válaszból: […]könyvelés, hogy a 15. Beruházások, felújítások számlán számolják el a számlákat majd használatbavételkor átvezetésre kerül a megfelelő könyvviteli számlára a teljes bekerülési érték. A részszámlákat a 112. Szellemi termék számlára kell könyvelni, azonban az értékcsökkenés elszámolását az immateriális javak esetében is csak akkor lehet elkezdeni, amikor azt rendeltetésszerűen használni kezdik. Az Áhsz. 51. §-ának (1a) bekezdése alapján a könyvviteli számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5514
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Önkormányzati ingatlan eladása

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?
Részlet a válaszból: […]bérlőként veszi meg az ingatlant, akkor a tulajdonosi átíráshoz való hozzájárulás napja a teljesítés napja, ez általában megegyezik az adásvétel földhivatali bejegyzése dátumával.A számlát a teljesítésig vagy attól számított legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Az előlegről, foglalóról annak megfizetésekori teljesítési nappal kell a számlát kiállítani. Ha a birtokbaadást követő részlet-fizetésben állapodnak meg, akkor is a teljes ellenértéket kell számlázni.2. Ha az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartja a tulajdonjogot, akkor a birtokbaadás, tulajdon-átruházás a vételár kiegyenlítése után történik meg. Ezt megelőzően fizetett vételárrészleteket az áfában előlegként kell kezelni, tehát a vételárrészlet vevő általi kiegyenlítésének napjával mint teljesítési időponttal kell az előlegszámlákat kiállítani. A végén végszámlát kell kiállítani a birtokbaadás napjával.A kivezetés dátumát mind a két esetben azonosan kell meghatározni. Az eszközt akkortól kell kimutatni a vevőnek a könyveiben, vagyis számviteli szempontból az a teljesítési időpont, amikor az eszköz a vevő birtokába kerül, azaz az önkormányzat a vevő használatára rendelkezésére bocsátotta, függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5513

3. találat: Szennyvízhálózat üzemeltetési díja

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. január 1-jétől az ivóvíz- és a szennyvízhálózat tekintetében a korábbi vagyonkezelési szerződés helyett bérleti-üzemeltetési szerződést kötött a szolgáltatóval. Az új szerződések szerint a félévente esedékes használati díj nettó összegét nem utalja át a szolgáltató az önkormányzatnak, hanem az egyből egy víziközmű-fejlesztési alapba kerül, és innen finanszírozzák a rendszer esetleges karbantartását, pótlását, felújítását.
Önkormányzatunk milyen jogcímen és hogyan könyvelje le ezt a kiadási tételt? A szerződés értelmében az alap forgalmát elkülönítetten tartja nyilván a szolgáltató, és évente egyszer ad számunkra információt az alap előző évi kiadásairól és bevételeiről. Tehát mi csak egy év után tudjuk meg, hogy a mi könyveinkben szereplő vagyon-elemek értéke hogyan változott, az általunk befizetett összegből mekkora összeget fordítottak dologi és mekkorát felhalmozási kiadásokra.
Részlet a válaszból: […]önkormányzat a bérleti díjról, amely időszakos elszámolású ügylet, kiállíthatja a számlát félévente, azonban a szolgáltató teljesítése tényleges teljesítéshez kötött, így neki az Áfa-tv. 55. §-a alapján a felújítás, karbantartás teljesítésekor ki kell állítania számlát. Értéknövelő beruházás, felújítás esetén pedig a beruházás, felújítás üzembe helyezését
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5512
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Számlázás az Európai Bizottság részére

Kérdés: Intézményünk az Európai Bizottságnak számláz szolgáltatást. Hogyan kell kiállítani a számlát, az áfabevallás melyik sorában kell bevallani, kell-e erről A/60-as bevallást beadni, vagy a belföldi adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni?
Részlet a válaszból: […]§-a (1) bekezdésének ba) pontja alapján mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az Európai Közösség, az Európai Atomenergia Közösség, az EKB, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint.Az előzőek szerint az Európai Bizottság részére a számlát adómentesen kell kiállítani, és a vevőnek sem keletkezik a szolgáltatás után áfafizetési kötelezettsége.Az Európai Bizottságnak nincs adószáma. A nem adóalanynak kiállított és a nem belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kiállított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5503
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Takarítás, vagyonbiztosítás számlázása

Kérdés: Központi költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezésből eredően közüzemi költségeket, takarítást és ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítást fizet számla ellenében a helyi önkormányzatnak. A számlázás jogalapja a két költségvetési szerv közötti együttműködési megállapodás. A közüzemi költségek és a vagyonbiztosítás esetében megvalósulnak az Áfa-tv. 15. §-ában foglaltak, melynek értelmében ezen szolgáltatások nyújtója a saját nevében, de más javára jár el, vagyis a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is az önkormányzat. A takarítást az önkormányzat a személyi állományába tartozó dolgozójával végzi. Az önkormányzat által kiállított számlán a termék (szolgáltatás) megnevezéseként takarítás, bérköltség átterhelése szerepel. A nettó egységár a dolgozó szociális hozzájárulási adóval növelt bére. A számlaérték e tétel tekintetében általános forgalmi adót nem tartalmaz, az alábbi megjegyzéssel: "Áfamentesség oka: tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes." A vagyonbiztosítás értéke szintén nem tartalmaz általános forgalmi adót, a fent leírt megjegyzéssel szerepel a bizonylaton. A szolgáltatások számlázása nem önálló tevékenység járulékos költségeként történik, így az Áfa-tv. 70. §-a nem vonatkoztatható rá. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) be-kezdésének b) pontja szerint az ingatlan-bérbeadás tekintetében annak adókötelessé tételéről döntött. Szabályszerű-e az így kiállított számla?
Részlet a válaszból: […]közüzemi költségek és a bérlőre áthárított vagyonbiztosítás is. A takarítás akkor képezhetné a bérbeadás adóalapját, ha úgy szólna a szerződésük, hogy egy egységárat határoznak meg, amibe a helyiségbérlet takarítással együtt beletartozik.A kérdéses esetben nincs bérleti szerződés a felek között, a központi költségvetési szerv elhelyezésre került az önkormányzat ingatlanában, nem fizet bérleti díjat az önkormányzatnak, hanem saját jogán használja az épületrészt, és együttműködési megállapodás alapján a rá jutó költségeket átterheli az önkormányzat a központi költségvetési szervre. A közüzemi díj és a vagyonbiztosítás tekintetében helyes az az értelmezés, hogy az Áfa-tv. 15. §-a szerint járnak el. A közvetített szolgáltatások esetében főszabály szerint ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, mint ahogy az eredeti szolgáltatásnyújtótól kapták a számlát, de vannak kivételek, pl. az áramszámlán szereplő adókörön kívüli tételeket 27%-os áfával kell továbbszámlázni, a távhőszolgáltatást pedig nem számlázhatják 5%-os adómértékkel, mert az önkormányzat nem távhőszolgáltató.A takarítás esetében nem áll fenn adómentesség, nem értelmezhető járulékos szolgáltatásnak. A kérdés szerint az ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget választottak, ha bérleti szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5502
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Táboroztatás adózása

Kérdés: Önkormányzatunk a művelődési házban - amely nem külön intézmény - nyári táborokat szervez a helyi általános iskolás korú gyermekeknek. A tábor önköltséges, a gyerekek részvételi díjat fizetnek, amely tartalmazza az étkezés, a programok és a felhasznált anyagok költségét. Lenne olyan tábor is, amelyben kizárólag egy helyi vállalkozás dolgozóinak gyermekei vennének részt, és a cég fizetné a részvételi díjat. (Az önkormányzat áfakörbe tartozik.)
1. A gyermekek/szülők által fizetett részvételi díj áfás-e? Ha igen, 27%-os?
2. Máshogy kell-e eljárni, ha a cég fizeti a részvételi díjat?
3. Amennyiben áfás a részvételi díj, akkor a táborral kapcsolatosan felmerülő kiadások áfája levonásba helyezhető?
Részlet a válaszból: […]aminek az áfamértéke 27%. Az áfa mértéke független attól, hogy cég fizeti vagy magánszemélyek, tehát egyformán kell eljárni mindkét esetben. A számlát a vevő nevére kell kiállítani.A táborral kapcsolatban felmerült kiadások előzetesen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5493
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Közműfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: A képviselő-testület az alábbi határozatot hozta: "A közműrendszerhez csatlakozás, utólagos rákötés önkormányzatnak közműfejlesztési hozzájárulásként fizetendő költségét az alábbiakban határozza meg: ivóvíz... Ft/ingatlan, Szennyvízcsatorna: ... Ft/ingatlan. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az utólagos rákötésekkor a közműfejlesztési hozzájárulás önkormányzat részére történő megfizetésére, a szükséges intézkedés megtételére."
Kell-e ezekről a befizetésekről áfás számlát kiállítanunk? Melyik rovatra kell könyvelnünk a be-fizetéseket?
Részlet a válaszból: […]ellenében szolgáltatásnyújtás történik, amely megfelel az Áfa-tv. 13. §-ában írtaknak. A rácsatlakozási díjról magánszemélyek és jogi személyek, egyéb szervezetek részére is áfás számlát kell kiállítani. Az áfa mértéke 27%. A kérdés szerint a képviselő-testület nem nettó+áfa összeget, hanem bruttó összeget határozott meg. Ebben az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5490

8. találat: Streamingszolgáltatás számlázása

Kérdés: Egy magyar cég (társaság) streamingszolgáltatást nyújt Magyarországon, illetve az Európai Unión belül is magánszemélyeknek. Az áfát a MOSS egyablakos rendszeren keresztül vallja be és fizeti meg. A streamingszolgáltatásról szükséges-e számlát kiállítani, vagy elegendő számviteli bizonylat kiállítása?
Részlet a válaszból: […]belül az adóalanyoknak lehetőségük van az Áfa-tv. 45/A. §-a szerinti szolgáltatás nyújtása esetén a Közösség más tagállamai-ban teljesülő szolgáltatások után kötelezettségeiknek (bevallás, adófizetés) az egyablakos rendszer használatával a NAV-on keresztül eleget tenni. (Ha az adóalany nem alkalmazza a MOSS rendszert, hanem közvetlenül jelentkezik be adóalanyként az adott tagállamban, az áfabevallást, valamint az áfát [hozzáadottérték-adót] az adott tagállami adóhatóságnak nyújtja be, illetve fizeti meg.) Ennek megfelelően, amennyiben a társaság Magyar-országon jelentkezett be a MOSS rendszerbe, és az Áfa-tv. 45/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján például egy Németországban teljesülő szolgáltatást nyújt, akkor az ügyletet Németországban terhelő német áfát (hozzáadottérték-adót) a MOSS egyablakos rendszer használatával a NAV útján fizeti meg.Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. címe 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adó-fizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget. E rendelkezés alapján tehát a számlázásra a magyar szabályokat kell alkalmazni, ha a levelében említett magyar társaság Magyarországon regisztrált a MOSS rendszerbe.Az Áfa-tv. a számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés kapcsán a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában kimondja, hogy "mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában (azaz a teljesítésig), illetve a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri". (2021. július 1-jétől a hivatkozott szabály annyiban változik, hogy a fizetési módra vonatkozó előírás már nem lesz feltétele a számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülésnek.)A hivatkozott szabály alapján a társaság mentesülhet a számlakibocsátási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5489

9. találat: A számlán szereplő fizetési mód

Kérdés: Egyre több helyen előkerül a számlázással kapcsolatos kérdések között a számlán szereplő fizetési mód szerinti kiegyenlítésének kötelezősége, ugyanis a feltüntetett fizetési mód csak tájékoztató jellegű, így a készpénzes számlát lehet átutalással és fordítva is teljesíteni. Pl. "Hihetetlen ugyan, de a számla fizetési módja nem kötelező eleme a számlának. Ez gyakorlatilag a könyvelőnek szóló útmutató, hogy ezt a számlát valószínűleg azzal a fizetési móddal bocsátották ki. Azért csak »valószínűleg«, mert arra sincs semmilyen előírás, hogy egy »készpénz«-fizetési módú számlát valóban készpénzzel egyenlítettek ki, és persze egy átutalásos számlával is beballaghat a vevő a cég telephelyére azért, hogy azt készpénzzel kifizesse." Az Áfa-tv. 169. §-a alapján valóban nem kötelező tartalmi eleme a számlának a fizetési mód. Ugyanakkor az Áfa-tv. 176. §-ában szabályozott egyszerűsített számlára vonatkozik az a szabály, hogy a készpénzfizetéssel egyidejűleg állítható ki.
Ha a készpénzes számla - amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni - későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?
Részlet a válaszból: […]tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti. Ebben az esetben egyszerűsített adattartalmú számlát ki lehet állítani adóalany és nem adóalany személy részére is. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a bankkártya, tehát bankkártyás fizetés esetén is kiállítható egyszerűsített számla. Az egyszerűsített számla csak az előzőekben ismertetett fizetési módok esetén alkalmazható, a fizetési mód feltüntetése az egyszerűsített számlán nem kötelező.Az egyszerűsített számla kiállítása nem kötelező, az csupán lehetőség. Készpénzfizetés esetén is kiállítható teljes adattartalmú számla.Az egyszerűsített számla adattartartalma, amelyet az Áfa-tv. 176. §-a tartalmaz, több fontos tartalmi különbséget mutat a számlához képest. A teljesítés időpontjának egybe kell esni a pénzmozgás időpontjával, tehát a számlakiállítás időpontja, a teljesítés időpontja, és a készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés időpontja nem térhet el egymástól, és a számlát a pénzmozgással egyidejűleg kell kiállítani, ezért elegendő egy dátumot szerepeltetni.A számlán (Áfa-tv. 169. §-a szerinti adattartalommal kiállított számla) külön szerepel a teljesítés időpontja, ha az eltér a számlakiállítás időpontjától, a számla kelte és a fizetési határidő (bár ez utóbbi sem kötelező eleme a számlának). A számlán a fizetési mód lehet többek között készpénzfizetés is, de ilyen esetben nem előírás, hogy a kiegyenlítés megtörténjen a számlakiállítással egyidejűleg, tehát elválhat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5471
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Étkezési térítési díjak kezelése

Kérdés: Vásárolt élelmezés történik. Kézi nyugtát állít ki az önkormányzat az étkezési térítési díjat befizető személyek részére. ASP könyvelési rendszerben az 1381. menüpontban rögzítésre kerülnek a nyugták, az 1370. menüpontban pedig a könyvelése megtörténik, ami alapján az áfabevallásba bekerül. Ezek után van-e valamilyen jelentési kötelezettsége az önkormányzatnak a NAV felé, és ha igen, milyen módon tudja ezt megtenni?
Részlet a válaszból: […]aki/amely az ügylet ellenértékét - a teljesítés napjáig - készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel, többcélú utalvánnyal megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.Az önkormányzat, illetve a közétkeztetést bonyolító szervezet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet szerint nem kötelezett pénztárgép használatára, ezért kézi nyugta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5470
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést