Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]kézművescsoport a kérdés szerint nem bejegyzett szervezetek, gazdasági tevékenységet nem végeznek, ezért adószámmal nem kell rendelkezniük. Ez azonban nem akadálya annak, hogy számlát kérjenek, hiszen az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek is kérhetnek saját nevükre szóló számlát. A magánszemélyek nevére szóló számlákról 2021-től kell adatszolgáltatást teljesíteni a számlakiállítóknak. Azokat a szervezeteket, amelyeknek nem kell adószámmal rendelkezni, a magánszemélyekhez hasonlóan kell kezelni.Az, hogy a vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő nyilatkozata alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feladatokat, követelményeket támaszt a támogatás címzettjével szemben, amelyet a megrendelő felé teljesíteni kell. Amennyiben az utalt pénzösszeg és a nyújtott szolgáltatás között ok-okozati összefüggés áll fenn, akkor elnevezésétől függetlenül ellenértéknek minősül.Az "intézményfinanszírozásként" vagy közfeladat ellátására a gazdasági társaság részére utalt támogatást nem terheli áfa, mivel azt az önkormányzat általános jelleggel nyújtja, nem konkrét szolgáltatásnyújtás (termékértékesítés) ellenértékeként. Erről nem kell, illetve nem szabad számlát kiállítani. Amennyiben azonban a gazdasági társaság megrendelést teljesít az önkormányzatnak (pl. közterületeket gondoz, parkosít, kátyúz stb.), akkor az szolgáltatásnak minősül, és az azért fizetett ellenérték áfaköteles. A támogatások adókötelezettségének megítélésénél először azt kell eldönteni, hogy a támogatást konkrét célhoz, termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz juttatják-e. Amennyiben az utalt támogatásért nem történik konkrét kötelezettségvállalás valamely tevékenység végzésére, vagy jogátengedésre, állapot tűrésére, vagy valamely magatartástól való tartózkodásra, hanem a támogatás a működést finanszírozza, úgy az nem adóalap. Így nem képez adóalapot az intézményfinanszírozás, ami vonatkoztatható az önkormányzat gazdasági társaságára is.Abban az esetben, ha a támogatásért cserébe van viszontszolgáltatás, akkor a támogatás ellenértéknek minősül, a szolgáltatás áfaköteles. Szintén áfaköteles a termék vagy szolgáltatás árát befolyásoló támogatás.A támogatások adókötelezettségének kérdését a bírói gyakorlat szerint nem az elnevezés - támogatás vagy ellenérték -, hanem az ügylet, a szerződés tartalma szerint kell megítélni. Az áfafizetési kötelezettség attól sem függ, hogy a támogatott szolgáltatást, termékértékesítést a támogató hasznosítja-e vagy sem.Az adókötelezettséget a következő szempontok alapján kell megítélni:- ha az utalt pénzösszeg teljesítésért járó ellenérték, ok-okozati összefüggés van az utalt pénzösszeg és a támogatott által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés között,- a támogató szolgáltatás, értékesítés megrendelőjeként lép fel,- a teljesítési kötelezettség jellemzően szerződésből vagy jogszabályi előírásból fakad,- a felek polgárjogi szerződést kötnek a tevékenység végzésére,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információk stb.) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani szükséges, ha az jelenős összegű, azaz meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot.A fentiek szerint az eszköz könyvelését a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet II. Fejezet Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások A) Vásárlás elszámolása cím 3)-4) pontjai szerint el kell végezni a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. Mind az eszközt, mind a kötelezettséget ki kell mutatni a könyvekben. Jelen esetben a számla rendelkezésre áll, a kérdésben szereplő információk szerint csak alaki hibás, a teljesítést nem vitatják, tehát az eszköz bekerülési értéke megállapítható. Az alaki hiba elvileg nem akadálya a pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.Előleg után az áfafizetési kötelezettség az előleg jóváírásakor keletkezik. Előlegről csak akkor beszélhetünk, ha azt ténylegesen meg is fizetik a szolgáltatás elvégzése vagy a termék beérkezése előtt, emiatt nem lehet előre kiállítani előlegszámlát, hanem csak a pénz jogosulthoz való megérkezése után.Főszabály szerint az előlegről is ki kell állítani számlát és a teljesítéskor végszámlát, amelyen az előleg levonásra kerül.Abban az esetben, ha a teljes ellenértéket bekérik előlegként, és ismert az előlegfizetéskor a tényleges teljesítés időpontja (pl. előre fizetett előadás részvételi díja), akkor lehetőség van arra, hogy előleg- és végszámlát egy számlában állítsanak ki. Az ilyen számla után az adófizetési kötelezettség az előleg beérkezésének napján keletkezik, ezt a dátumot kell teljesítési időpontként a számlán szerepeltetni, ugyanakkor kötelező a végteljesítés időpontját is szerepeltetni a számlán, és a számlára rá kell írni, hogy előleg- és végszámla egyben.Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést, valamint a fordított adózás hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). Az Sztv. 166. §-ának (1) bekezdése szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]célszerű, ha a támogatás felhasználásával úgy számoltatják el, hogy az önkormányzat nevére szóló számlát kérjen a klub a kiadásai-ról, és ezeket
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és címe. A szolgáltatás igénybevevője az ellátott. Az igényvevőnek, vagyis a számlán szereplő vevőnek nem kell feltétlenül egybeesnie az ellenértéket fizetővel. A számla ellenértékét, adóalapját és a számlán szereplő vevő nevét sem befolyásolja, ha más vagy több
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.Az adószám első nyolc számjegyének számlán való feltüntetése azonban csak akkor kötelező, ha a vevő, szolgáltatást igénybe vevő az általános forgalmi adó alanya. Az Áfa-tv. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Továbbra is kibocsátható tehát számla a beszerző adószámának hiányában, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő nem áfaalany, hanem például gazdasági tevékenységet nem végző, belföldi vagy külföldi magánszemély, nemzetközi szervezet, esetleg fegyveres testület vagy diplomáciai szervezet.Mindezek alapján amennyiben a kérdésben említett technikai adószámot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kizárólag az áfa-visszaigénylések miatt állapította meg szervezetük részére, és a szervezet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számlának mindig a munkáltató nevére kell szólnia.Ezzel szemben a ruházati költségtérítés adóköteles, összevonandó jövedelem, a köztisztviselők kivételével a munkáltató dönti el, hogy adja-e vagy nem, és milyen mértékben. A munkavállaló a munkabér szabályai szerinti adókat és járulékokat fizeti meg, a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetni a juttatás után. 2020-ban az adózási szabályok miatt adójogilag nincs jelentősége annak, hogy kérnek-e számlát, és az kinek a nevére szóljon, a munkáltató vagy a munkavállaló nevére. A számla ebben az esetben csak a cél szerinti felhasználás igazolására szolgál, tehát, hogy a munkáltató ellenőrizni tudja, valóban öltözködésre fordította a pénzt a dolgozó. A ruházati költségtérítést annak juttatásakor adózni kell, függetlenül attól, hogy később sor kerül-e számla bemutatására vagy sem. Ezt a juttatást a K 1108 rovaton számoljuk el. Ezeket a ruhákat nem kell nyilvántartani, könyvelni és kiadni a munkáltatónak.A munka- és védőruhát, ideértve a rendőri egyenruhát és a hozzá tartozó felszerelési tárgyakat, a K 312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton számoljuk el. A munkaruha juttatásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ezt megteheti úgy, hogy megvásárolja a ruházatot, és készletként tartja nyilván, amiből kiad a dolgozónak. A kiadást bizonylatolni kell, a készletfogyást nyilván kell tartani és el kell számolni a könyvekben, és a kihordási időt is nyilván kell tartani.A másik megoldás,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kapcsolatos, az Áfa-tv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik. Ezen túlmenően a társaságnak sem a szerzéskor, sem azt követően nem volt/nincs olyan jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne e kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. Az üzletág nem tartalmaz ingatlant, valamint mind az átadó, mind a társaság adólevonásra jogosító adóköteles gazdasági tevékenységet végeznek, illetve az üzletág tevékenysége is adóköteles gazdasági tevékenységnek minősül az Áfa-tv. szerint.A kérdésben részletezett esetben - álláspontunk szerint - az üzletág valamennyi fogalmi elemére vonatkozó előírás teljesül, tekintve, hogy- a tranzakció során átvett vagyonelemek egy komplett, alumíniumipari eszközök forgalmazására képes üzletágat testesítenek meg, amely az átadó vállalkozásának szervezeti szempontból független, működő gazdasági egysége volt, aminek tevékenységét a jövőben a társaság folytatja tovább;- az ügylet során nem csupán bizonyos eszközök vagy árukészlet kerül értékesítésre, hanem az üzletág működéséhez szükséges valamennyi vagyonelem (berendezés, eszköz, készlet, szerződéses pozíció, szellemi alkotás, know-how, üzleti titok, technológia, adatbázis, munkavállaló és harmadik személyekkel szemben fennálló tartozások). Álláspontunk szerint az üzletágként történő minősítésen nem változtat az a körülmény, hogy bizonyos, az üzletág működtetéséhez nem szükséges vagyonelemek nem kerültek átadásra, továbbá az sem, hogy a társaság az üzletágban foglalkoztatott korábbi négy munkavállalóból a tranzakció során csak két munkavállalót vett át az átadótól, tekintettel arra, hogy az átvett munkavállalók voltak azok, akik kizárólagosan csak az üzletág működtetésével kapcsolatos feladatokat láttak el. Ebből következően az üzletág további működtetése az átvett két munkavállalóval is biztosítható;- meglátásunk szerint a társaság minden olyan vagyon-elemet megszerzett a tranzakció során, amely összességében nézve szervezeti szempontból független gazdasági egységként értelmezhető, és képes az önálló gazdasági tevékenység tartós és folyamatos működésére. (Kizárólag néhány olyan vagyonelem átadására nem került sor, amelyek nem szükségesek az üzletág további működéséhez.)Az üzletág-átruházással kapcsolatos további szabályokat a 18. § (1)-(2) bekezdései tárgyalják. Az itt meghatározott feltételek fennállása esetén nem áll be az üzletág-átruházáshoz mint termékértékesítéshez fűződő joghatás. A 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy az üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.A 18. § (1a) bekezdése kimondja, hogy üzletág-átruházás esetében a 17. § (4) bekezdése alkalmazásának további feltétele, hogya) az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termék-értékesítés, szolgáltatásnyújtás, ésb) ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmazba) amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagybb) amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás beállna, ha a 17. § (4) bekezdése nem lenne alkalmazható.Az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 18. §-ának (1) és (1a) bekezdéseiben foglalt feltételek álláspontunk szerint teljesülnek, figyelemmel a kérdésben megadott alábbi információkra:- a társaság a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősül;- az üzletág-átruházási szerződésben a társaság az Áfa-tv. 17. és 18. § (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.