2906 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két épület intézményének a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott százalékban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi adómentes.)

Kérdés: Bábszínházi társulat vagyunk. Fizetős vendégek részére bábszínházi előadásokat tartunk, melynek bevételéből a 15% áfatartalmat az adóhatóság felé megfizetjük. Repertoárunk szélesítése érdekében alkalmanként meghívunk más társulatokat is, mely előadások bevétele szintén intézményünket illeti meg. E bevétel után is megfizetjük a 15% áfát. A meghívott társulat a fellépésért fix öszszegű díjban részesül, melyről számlát állít ki, 92.34.13 SZJ-szám alkalmazásával, megbízási szerződés szerinti összeg+áfáról. A számla áfatartalmát beállíthatom-e az arányosítással visszaigényelhető áfakörbe, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bekezdése értelmében ez esetben is alkalmazni kell a levonási tiltást?

Kérdés: Dolgozónknak munkába járáshoz MÁV-bérletet biztosítunk. Néha igénybe vesz a hazajáráshoz intercity-járatot, mert éppen az a vonat indul a pályaudvaron. Az intercity-járaton is másodosztályon utazik, azonban csak pótjeggyel vehető igénybe. A pótjegyről a cég nevére szóló számlát hoz, a pótjegyet leadja. Kifizethető-e adómentesen munkába járás költségtérítéseként?

Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000

Kérdés: Költségvetési szerv utazásiköltség-térítést fizetett dolgozójának magángépjármű szolgálati célú használatával megvalósuló belföldi kiküldetés után. Elszámolhatja-e a MÁV-, illetve a Volán-díjszabás alapján, vagy bizonylat hiányában csak a 60/1992. Korm. rendelet előírásait lehet alkalmazni? (Ez esetben a felmerült költségeket a kifizető a számviteli elszámolásban bevételeivel szemben költségként érvényesítheti, és adóköteles bevétel nem jelentkezik, szja-fizetési kötelezettség nincs.)

Kérdés: Egy közalapítvány választott tisztségviselőinek költségátalánya hogyan adózik, milyen járulékok terhelik? Nyilatkozhatnak-e, hogy tételesen kívánnak a költségeikkel elszámolni, 90%-os vagy csak 100%-os jövedelmet lehet figyelembe venni? A közalapítvány kuratóriumi titkárának tiszteletdíját a vállalkozásában – számla ellenében – el lehet-e számolni? Közalapítvány esetében a külföldi kiküldetés napidíja hogyan adózik, milyen járulékokat kell megfizetni? Költségvetési intézmény személygépkocsiüzemanyag-elszámolásánál az üzemanyag-megtakarítás elszámolható-e a 60/1992. Korm. rendelet szerint, illetve a megtakarítás ebben az esetben kifizethető-e?

Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése tiltja a telefonszolgáltatás előzetesen felszámított áfájának a teljes levonását. Ha megvalósul magáncélú használat, és ennek mértéke nem éri el az 50%-ot, tehát a tiltó rendelkezéseket alkalmazni kell, az 50%-os előzetes áfát a tényleges magáncélú használat arányában tovább kell csökkenti a 38. § (2) bekezdése szerint? Mi történik, ha az adóalany csak 20%-ot számláz tovább, ilyen esetben csak a 20%-ot lehet levonni?

Kérdés: A szervezetünk alanyi adómentes, de ebben az évben a bevételünk meghaladja a 4 millió forintot. Kérdés, hogy ilyenkor mi a teendő?

Kérdés: A számla magánokirat-e? Kötelező a számlát aláírni?