3170 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Intézményünk önkormányzat, önként vállalt feladataként fodrász, pedikűr szolgáltatást nyújt a gondozottjaink részére (házi segítségnyújtás, átmeneti gondozás keretében és klubokban ellátottaknak) térítési díj ellenében. A szolgáltatást és a térítési díjat önkormányzati rendelet szabályozza. A fodrász, pedikűr szolgáltatást az ellátottak részére áfamentesen számlázhatjuk?

Kérdés: Önkormányzatunk háromféle támogatást nyújt magánszemélyek részére:
1. a sport területén kimagasló eredményt elérő, a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, 12–34. év közötti sportolók részére,
2. a tanulói jogviszonnyal és a kerületben lakóhellyel rendelkező, a 4–11. évfolyamra járó általános vagy középiskolai tanulók részére (kiemelkedő tanulmányi átlag és kiemelkedő művészeti vagy sportversenyen elért helyezésért), valamint
3. a kerület 12–34. év közötti ifjú tehetségei részére (szellemi és tudományos élet területén kimagasló eredmény elismerésére).
Az egyes támogatási formákat külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. Az önkormányzat pályázatot ír ki a támogatásokra. Az 1. és 3. esetben havonta (12 hónapon keresztül) kerül számfejtésre és kifizetésre a támogatás összege, a 2. esetben évi kétszeri kiutalással (összesen 10 hónapra), számfejtés nélkül kapják meg a támogatás összegét a tanulók. Valamennyi támogatás esetében a támogatott magánszemélynek saját nevére és lakcímre szóló számlával kell elszámolni a folyósított támogatással a folyósítási időszak végén (10–12 hónapot követően). A belső ellenőrzés álláspontja szerint valamennyi támogatás esetében a kifizetett támogatási összeget önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, és ennek megfelelően számfejteni. A fenti támogatások önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek? Kell számfejteni a fenti támogatásokat, ha a támogatott magánszemélyek a folyósítási időszak (10–12 hónap) végén a 100% támogatással saját névre és lakcímre szóló számlákkal számolnak el az önkormányzat felé?

Kérdés: Az önkormányzatnak egy gazdasági társaságban van részesedése. A részvények darabszáma 6044, névértéke 60.440.000 Ft. Az önkormányzatnál a bekerülési értéke 96.405.396 Ft (bruttó nyilvántartási érték). A gazdasági társaság leszállította a névértéket 35.055.200 Ft-ra. Az önkormányzat minden év végén számol el, illetve ír vissza értékvesztést, annak függvényében, hogy hogyan alakul a saját tőke és a jegyzett tőke aránya az előző időszakhoz képest. 2025. év végén a nettó nyilvántartási ár 85.742.959 Ft volt. A gazdasági társaság által leszállított névérték miatt az önkormányzatnak kell-e, ha igen, milyen gazdasági eseményt könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye otthon-teremtési támogatást fizetett alkalmazottjainak (1 M Ft). Éven belül kiderült, hogy az egyik kolléga nem volt jogosult igénybe venni a támogatást, így neki büntetőkamattal együtt vissza kell fizetnie a kiutalt támogatás összegét. A kolléga eleget tett ezen kötelezettségének, és az alábbi bontásban utalta vissza az intézmény számlájára az összeget: támogatás (1 M Ft) + kamat (28,6 E Ft) + túlfizetés (1,4 E Ft). Tekintettel arra, hogy a támogatást az önkormányzatnak a büntetőkamattal együtt vissza kell utalnia a MÁK-nak, szeretnénk kérni, hogy tételesen vezessék le a fenti gazdasági esemény könyvelését. Milyen jogcímen/rovaton könyvelje a bevételtípusokat az intézmény, milyen jogcímen utalja tovább az önkormányzatnak, az önkormányzat milyen jogcímen fogadja az intézménytől a jóváírást, és végül az önkormányzat milyen jogcímen utalja tovább a támogatást és a kamatot a MÁK-nak?

Kérdés: Közös hivatalunkhoz tartozó települések polgármesterei a saját autójukat használják a napi hivatali ügyintézéshez. A Mötv. módosításával 2027. 07. 01-től megszűnt az eddigi költségátalányuk. Van-e lehetőség a polgármester részére útiköltséget kifizetni útiszámla alapján előzetes testületi jóváhagyás nélkül?

Kérdés: Megerősítést szeretnénk kérni az alábbi számviteli témában. Ha az önkormányzat vásárol például egy gépet vagy bármilyen nagy értékű tárgyi eszközt, akkor hiába szerepel a számlán szállítási költség, az az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése alapján nem része az eszköz bekerülési értékének. Viszont, ha van egy vállalkozó (idegen kivitelező), aki például egy ingatlan felújítása keretében tárgyi eszközöket is beszerez az önkormányzat részére, akkor ebben az esetben az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése alapján a bekerülési értékbe beleszámít a szállítási költség is. Jól értelmezzük a jogszabályt, és valóban elképzelhető, hogy ugyanannak a tárgyi eszköznek más lesz a bekerülési értéke, ha önkormányzatként mi magunk vásároljuk meg, mint akkor, ha egy idegen kivitelező szerzi be és számlázza le a részünkre?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású kulturális intézmény bérleti díj fejében kiadja a színpadot 2 előadásra. A jegybevételt a kulturális intézmény szedi be, amit a bérlő által kiállított bruttó számla alapján kifizet a bérlő részére. A szerződés szövegét idézve: „A Felek megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó rendezvényenként – az adott rendezvény megtartását követő 3 munkanapon belül – teljesítésigazolást és jegybevételi igazolást küld a Bérlő részére. A Bérlő a jegybevételi igazolás alapján a jegybevételről a jogszabályoknak megfelelő számlát állít ki, amelyet megküld a Bérbeadó részére.” A kulturális intézmény elméletileg csak beszedi a bevételt, mert neki áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, de a bevétel tulajdonképpen a bérlőt illeti meg. A jegyértékesítés a jegyértékesítő programban zajlik, amelyből az adatok a NAV felé online beérkeznek. Nem szeretnénk a költségvetési kiadási és bevételi oldalt terhelni ezzel az átfutó tétellel, ezért helyes-e az alábbi könyvelésünk?
Jegybevétel: alapot csak pénzügyi főkönyvön, K 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, B406 vennénk nyilvántartásba (így az áfaanalitikában és -bevallásban is szerepelne az online már beérkezett adat áfatartalma).
Bérlő által kiállított számla: alapot csak pénzügyi főkönyvön, T 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, K351 (levonható áfa) nyilvántartásba vennénk.
Könyvelhetjük-e az alapot függő pénzügyi főkönyvre?

Kérdés: Közszolgáltatóként (állami kórház) végzett adómentes humán-egészségügyi tevékenység [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés b) pont] esetében számviteli bizonylatként B.318-100/a/V jelű Bevételi pénztárbizonylat költségvetési szervek részére nyomtatvány tömböt használunk. Terheli-e a szolgáltatót nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség 2026. szeptember 1-től?

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságának évekkel ezelőtt tagi kölcsönt nyújtott. Ebben az évben önkormányzatunk pótbefizetés teljesítéséről szeretne dönteni. A pótbefizetést akként teljesíti, hogy a tagi kölcsön egy részét veszteségpótlás jogcímén számolja el. A tagikölcsön-szerződést módosítja a csökkentett összeggel. Pénzmozgás az ügylet során nem történik. Ezt a gazdasági eseményt könyvelni kell bruttó módon a költségvetési számvitelben? Azaz a pótbefizetést K512-vel szemben kiadásként, a tagi kölcsön veszteségpótlásként elszámolt részét B64-gyel szemben bevételként kell-e könyvelni, vagy csak a tagikölcsön-követelés összegét csökkentjük a pénzügyi számvitelben, és a veszteségpótlást a T006 – K032 függő tételként felvezetjük? Melyek a helyes könyvelési tételek?

Kérdés: A Mötv. 13. §-a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között említi a kulturális szolgáltatást, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását; filmszínházat, előadó-művészeti szervezet támogatását, a kulturális örökség helyi védelmét; a helyi közművelődési tevékenység támogatását. Az önkormányzat az előbb hivatkozott kötelező közművelődési feladatairól – a Mötv. szerint – rendeletet alkotott, mely kimondja, hogy az önkormányzat a kötelező közművelődési feladatait elsősorban saját fenntartású intézményein keresztül hajtja végre. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közművelődési célú vállalkozásaira is. A rendelet pontosan nevesíti azt a két fesztivált, amelynek a lebonyolítására kizárólag az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló kft. jogosult. Ezzel – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló – kft.-vel az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött előadó-művészeti tevékenység végzésére. A szerződés határozatlan időre jött létre, és ez az alapja annak az évente megkötött megállapodásnak, amely szerint a kft. a feladatainak ellátásához működési támogatásban részesül. A kft. ebből az önkormányzati működési támogatásból és saját bevételeiből finanszírozza a tevékenységét. A kft. úgy szervezi meg a két fesztivált, hogy a kiadásokat az önkormányzati támogatás kb. 40%-os részben, 60%-os részben pedig a saját gazdasági tevékenységének bevételei fedezik. A kft. saját bevételei rendezvényszervezésből, reklámköltségekből, marketingbevételekből származnak, amely szolgáltatások után áfa fizetésére kötelezett a társaság. A fesztiválok rendezéséből is származik saját bevétele a kft.-nek a fesztiválon részt vevő szolgáltatók, pl. az ételt, italt árusítók részére nyújtott reklámszolgáltatásból. A kft. által szervezett fesztiválok ingyenesen látogathatóak, az ott megtekinthető műsorokért, koncertekért nem fizetnek a résztvevők. A fesztiválokból származó bevételek és a fesztiválok költségei, ráfordításai elkülönülten kerülnek könyvelésre. A fentiekben leírt információk alapján a fesztiválok szervezésével kapcsolatban befogadott számlák előzetesen felszámított áfaösszege visszaigényelhető-e teljes mértékben? A fesztivál szervezésével kapcsolatban felmerült kiadások tekintetében a fenti tényállás igazolja-e azt, hogy a kft. adóalanyi minőségében jár el, adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében használta fel azokat, vagy a gazdasági tevékenység nem igazolható, így adólevonási joga sincs a kft.-nek?