Kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartása

Kérdés: Tudnának-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásáról egy mintát bemutatni? Mi a kötelező eleme ennek a nyilvántartásnak? Kell-e minden esetben másolatokat mellékelni?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerveknek a kötelezettségvállalásaikról azÁht-vhr. 134. és 134/A. §-aiban foglaltaknak megfelelően olyan analitikusnyilvántartást kell vezetniük, amelyből megállapítható az évenkéntikötelezettségvállalás összege.Az előzőeken túlmenően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás elszámolása

Kérdés: Bérlőnk vagyonkezelésünkben lévő ingatlanon beruházást végzett, a beruházás ellenértékét a bérleti díj 50 százaléka terhére érvényesíti, amelyről számlát állít ki számunkra. Hogyan kell könyvelni, illetve mely kiadásnemen kell nyilvántartani? A bérlő hogyan könyvelje le az erről kiállított számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 15. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint mind abérbeadónak, mind a bérbevevőnek számviteli elszámolásainál érvényesíteni kella bruttó elszámolás számviteli alapelvet. Az adott esetben ez azt jelenti, hogya követelések és a kötelezettségek egymással szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] A törvényi előírás alkalmazása – amely szerint a követelésekés a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el – azt jelenti, hogyaz intézmény nem alkalmazhatja elszámolásánál a 44-45. Rövid lejáratúkötelezettségek számlacsoport megfelelő főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

December hónapban teljesített szolgáltatások kimutatása a mérlegben

Kérdés: Év végén a szállítók mérleg szerinti értékének megállapításakor figyelembe kell-e venni a tárgyévet követő évben (pl. január) beérkező, de decemberi teljesítésű szolgáltatást tartalmazó kötelezettségeket (pl. távbeszélőszámla)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre az Szt. 15. §-ában foglalt számviteli alapelvekés az Szt-vhr. 8. §-ában foglalt rendelkezések egyértelmű választ adnak. Ateljesség elve szerint: "... könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket,amelyeknek az eszközökre és forrásokra, illetve a tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Alapítvány részére felajánlott tiszteletdíj elszámolása

Kérdés: A költségvetésben megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez az Szt.-ben foglalt számvitelialapelveket kell alkalmazni. Az Szt. 16. §-ának (3) bekezdése a következőketrögzíti:A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során agazdasági eseményeket, ügyeket a tényleges gazdasági tartalmuknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Tőkeváltozások számla alszámláinak év végi rendezése

Kérdés: Hogyan szerepelnek a tőkeváltozások a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. melléklete szerinti Számlakerettükörben a 412. Tőkeváltozások számla három alszámlára és nyolc részletező számlára tagolódik kötelező alkalmazással. A világosság számviteli alapelv érvényesítésére, valamint az áttekinthetőség érdekében a több mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Személygépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk az áfa alanya. Személygépkocsinkat úgy értékesítettük, hogy az új jármű vételárába a régit beszámították (pénzmozgás az értékesítéshez nem kapcsolódott). Helyesen jártunk-e el, ha az értékesítéskor áfás számlát állítottunk ki, az új járműről pedig teljes (bruttó) összegű számlát kaptunk? Hogyan könyveljük a két gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] A számla kiállításánál helyesen jártak el, mert az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja szerint ellenérték nem csak pénz, hanem más termék, szolgáltatás, követeléscsökkenés is lehet. Az Áfa-tv. 24. § (2) bekezdése alapján, ha az ellenérték részben pénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Postán elveszett számlák pótlása

Kérdés: Hogyan lehet pótolni a postán elveszett számlákat? Az elveszett számla helyett kiállított számla alapján lehet-e áfát levonni?
Részlet a válaszából: […] A valódiság számviteli alapelv teljesítése megköveteli, hogy a könyvelés alapbizonylatát képező számla elvesztésének ténye hitelt érdemlő módon bizonyított legyen mind a számlát kibocsátó, mind a számla címzettje részéről. Ezért szükséges jegyzőkönyvbe foglalni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Leltárhiány elszámolása

Kérdés: Kivezetheti-e a költségvetési szerv a főkönyvi könyvelésből a leltárhiány értékét (függetlenül annak nagyságától), ha a leltárkiértékelő jegyzőkönyv szerint a felelősség vizsgálata még nem fejeződött be?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök nyilvántartásánál mindig a valódiság számviteli alapelvéből kell kiindulni. Így a hivatalos leltárkiértékelő jegyzőkönyv alapján a hiány összegét értékhatártól függetlenül a nyilvántartásokból (befektetett eszköz, készlet) ki kell vezetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
2
3