Hatos számlaosztály

Kérdés: ÖMG intézmény vagyunk (GESZ), saját adószámmal, költségvetéssel. Hozzánk rendeltek 10 ÖM intézményt, önálló adószámmal és költségvetéssel. Mit javasolnak 2012-re? Kell-e hatos számlaosztályt nyitni? Ha igen, milyen mélységben? Az intézményeknél az irodai adminisztráció, az igazgató és helyettese, valamint a GESZ-iroda költségei melyik hatos számlaosztályon szerepeljenek? Nem szeretném túlbonyolítani, ezért csak a legszükségesebb bontások kellenének. Mit takar a 63 és a 64 főkönyvi számlacsoport?
Részlet a válaszából: […]  A 6. számlaosztály alkalmazásáról 2012-ben is sajáthatáskörben dönt a költségvetési szerv. A 6. számlaosztály alkalmazása,megnyitása nem kötelező. Amennyiben a 6. számlaosztály használata mellett döntenek,akkor ebben a számlaosztályban fogják kimutatni a közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Pénzforgalmi gazdasági műveletek bizonylatainak késedelem nélküli rögzítése

Kérdés: A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A könyvekben történő rögzítés alatt a kiadási, bevételi pénztárbizonylatokat, pénztárjelentést kell-e érteni, vagy a főkönyvi könyvelést?
Részlet a válaszából: […] A házipénztári bizonylatok kezelési rendjére részletesjogszabályi előírás nincsen. Ezért a bizonylatok kezelésének rendjét és azadatok rögzítésének módját, időpontját stb. minden költségvetési szervnek sajáthatáskörében kell szabályoznia számviteli politikájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Közterületre ültetett fák és díszcserjék költségeinek elszámolása

Kérdés: A költségvetési szerveknek milyen kiadásként kell elszámolniuk a közterületre ültetett fák és díszcserjék telepítésével, illetve parkosítással kapcsolatos kiadásaikat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése az ingatlanok fogalmimeghatározására a következő előírást tartalmazza:Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűenhasználatba vett földterületet és minden olyan eszközt, amelyet a földdelkapcsolatban létesítettek. Mivel a fák,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet a válaszából: […] A térítményezéssel kapcsolatban konkrét eseteket rögzítőjogszabály tudomásunk szerint nincsen. Azonban az Áht., valamint az Szt-vhr.tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a korábbi években keletkezettkiadások tárgyévi módosításának az elszámolása egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Egyes, a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmak meghatározása

Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjait figyelembe véve, és a számviteli törvény 23. § (2) bekezdésére tekintettel, kérem, definiálják a következő fogalmakat: kezelésbe vett, használatba vett, üzemeltetésre átadott vagyontárgyak.
Részlet a válaszából: […] A számviteli rendelkezések (Szt.; Szt-vhr.) a kérdezettfogalmak tartalmi meghatározását nem rögzítik. Ezért a gyakorlatban a fogalmatalkalmazónál, vagyis a tevékenységet folytatónál szerződéskötéskor kellmeghatározni és pontosan rögzíteni a szerződésben, például mi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Részvénytársasági tulajdonban lévő gázhálózatra beruházási hozzájárulás kiadásának elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat a "Gázszolgáltató Rt." tulajdonában levő gázhálózatra vonatkozóan egyedi beruházási hozzájárulást fizetett. Aktiválni kell az összeget, vagy pedig pénzeszköz-átadásként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontatlan. Ezért azt az esetet vesszük figyelembe,amikor a hozzájárulást azért kell fizetni az önkormányzatnak, hogyrácsatlakozhasson az rt. tulajdonában lévő fővezetékre. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése a következőket tartalmazza:"Az ingatlanokhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Alaptevékenységi bevételek értelmezése

Kérdés: Az Áht-vhr. 66. § (6) bekezdésének h) pontja rendelkezik arról, hogy a központi költségvetési szervet nem illeti meg az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatát meghaladó többletbevétel 50 százaléka. - Az Szt-vhr. 9. számú melléklete szerint a 911. számla az Alaptevékenység bevételei, a 912. számla az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek. - 2005-től szerkezetileg megváltozott a "Működési bevételek előirányzata és teljesítése" 07. számú űrlap, mely a korábbi űrlap sorainak bontásától, illetve összesítő soraitól eltérően az 1-11. sort az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek megnevezéssel összesíti. - A 2005. évi költségvetési előirányzatok összeállításához a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató 60. oldalán az Alaptevékenység bevételeinek minősíti a 07. űrlap 1-12. sorát. - A "Bevételek tevékenységenként" megnevezésű 22. számú űrlap megbontja az intézményi bevételeket a 911., illetve a 912. főkönyvi számlák szerint. Tételesen mely bevételekre vonatkozik az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel utáni 50 százalékos mértékű – maradványelszámolás keretében történő – befizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek elemi költségvetésénekösszeállításához a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztatót 2005. I.félévében módosították. A módosított változat a Pénzügyminisztérium honlapjánmegtalálható. Ez a módosítás érinti az alaptevékenységi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Tőkeváltozások számla alszámláinak év végi rendezése

Kérdés: Hogyan szerepelnek a tőkeváltozások a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. melléklete szerinti Számlakerettükörben a 412. Tőkeváltozások számla három alszámlára és nyolc részletező számlára tagolódik kötelező alkalmazással. A világosság számviteli alapelv érvényesítésére, valamint az áttekinthetőség érdekében a több mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámla

Kérdés: Cigány kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi könyveléséhez szeretnénk segítséget kérni. A polgármesteri hivatal költségvetési számláján egy alszámla van nyitva a kisebbségi önkormányzatnak, mely felett rendelkeznek. Hogyan könyveljük a bevételeiket/kiadásaikat? Korábban csak pénztáron keresztül vettek fel pénzt, ezért okoz gondot a könyvelésük.
Részlet a válaszából: […] A pénzeszközök alszámlán történő elkülönítése a könyvviteli elszámolásban nem indokol sajátos elszámolást. Az elkülönítés célja a pénzeszközök feletti rendelkezési jog biztosítása. Az elkülönített számlával szemben a bevételeket és kiadásokat ugyanúgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Lakosságnak nyújtott kamatmentes szociális kölcsön elszámolása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartásba venni, illetve elszámolni a lakossági körben nyújtott kamatmentes szociális kölcsönt (éven belüli, éven túli)?
Részlet a válaszából: […] Kamatmentes szociális kölcsön lakosságnakéven belül Kölcsön nyújtása T 274443 – K 341közgazdasági és funkcionálisosztályozás szerint T 71... – K 279Kölcsön állományba vétele T 2741 – K 412Kölcsön állományba vétele T 2741 – K 412Kölcsön törlesztéseT 341 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.
1
2