Koprodukciós film nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézmény koprodukciós megállapodást köt egy filmgyártó céggel egy film elkészítésére, amely alapján a felek mint közös filmelőállítók közösen valósítják meg a filmet, és közösen gondoskodnak annak anyagi és egyéb feltételeiről. A koprodukció eredményeként létrejövő filmalkotáson a koprodukciós partnerek osztatlan közös tulajdont szereznek. A film közös létrehozásához szükséges feltételeket a konkrét esetben a felek az alábbiak szerint biztosítják: a gyártó saját forrásból gyártási kapacitásokat (humán és technikai), valamint pályázati forrásból megszerzett - de a felek viszonylatában a gyártó saját forrásának minősülő - pénzeszközöket biztosít, a költségvetési intézmény pedig pénzeszközöket és egyéb kapacitásokat, pl. szerkesztőt, technikát, forgatási helyszínt, archív felvételeket stb. A közös film megvalósításához a felek által "összeadott" (azaz a közösbe betett) források egymás részére való rendelkezésre bocsátását illetően a pénzügyi/számviteli dokumentáláshoz elegendő bizonylat-e önmagában a szerződés, vagy egyéb bizonylat is szükséges-e, ha igen, akkor mi ez a bizonylat? Kell-e számlázni a koprodukcióban részt vevő partnereknek egymás részére a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásaikat, keletkeztet-e ez áfafizetést? A filmgyár által elnyert pályázati pénz felhasználásáról kell-e számlát adnia? Hogyan történhet a közös tulajdon, a tulajdonrész számviteli nyilvántartásba vétele? A tulajdonjogot 50-50%-ban nyilvántarthatják? A könyvviteli nyilvántartásba vételt milyen bizonylatokkal kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...az intézmény tevékenységét. Ha igen, akkor a saját gyártású filmalkotások előállítási önköltségét az immateriális javak között szellemi termékként kell aktiválni.Az Áhsz. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a vásárolt immateriális javak bekerülési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kísérleti-fejlesztési tevékenység

Kérdés: Egy kutatóegyetemnél különböző K+F-projektek vannak folyamatban. A kutatás-fejlesztés eredményeként egy vagy akár több találmány, szoftver, adatbázis stb. jön létre, melyek jellemzően szabadalmaztatásra is kerülnek. Az Áhsz. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében 2014. évtől a kutatás-kísérleti fejlesztés költségei immateriális javak között nem mutathatók ki, ezért a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében a működési kiadások között kell elszámolni. Ebben az esetben a kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott szellemi termékeket (találmány, szabadalom, szoftver, adatbázis stb.) az immateriális javak között nem kell kimutatni? Helyes-e az az eljárás, ahol a kutatás-fejlesztés felmerült költségeit a működési kiadások között elszámolják, és a kiadások részét képező, végeredményként létrejött eszköz pedig nem kerül aktiválásra? Véleményünk szerint a valódiság számviteli alapelv alapján a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő eszközöket a saját előállítású eszközök aktiválási szabályainak megfelelően az immateriális javak között állományba kell venni. A bekerülési érték az Szt. 51. §-ára tekintettel meghatározott közvetlen önköltség. Az önköltség részét képező közvetlen költségek a személyi jellegű és dologi kiadások között jelennének meg változatlanul, nem kellene átkönyvelni a beruházási kiadások közé. [A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezet B) Saját előállítás elszámolására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.]
Részlet a válaszából: […] ...javakat és az Szt. 25. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti kísérleti fejlesztés aktivált értékét.A már előállított szellemi termékeket - amennyiben azok a tevékenységet várhatóan egy évnél tovább szolgálják, így a nemzeti vagyonba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Településrendezési terv megtérítése

Kérdés: Egy magánszemély saját tulajdonában lévő ingatlanának beépíthetősége érdekében kérelmezte az önkormányzat képviselő-testületétől, hogy módosítsa a település rendezési tervét úgy, hogy a magánszemély a telken tervezett építési munkálatokat elvégezhesse. A képviselő-testület a kérelmet elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a módosítással kapcsolatban felmerült 200 000 Ft + áfa tervezési költséget a magánszemélynek meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat rendelte meg a rendezési terv módosítását, ezért a tervezési díjat az önkormányzatnak kell kifizetnie a tervező cég részére. A számlában szereplő áfát nem vonjuk le, mivel az "önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége" kormányzati funkción kerül elszámolásra ez a kiadás, amely adómentes tevékenységnek minősül. Mivel az önkormányzat adóalany, ezért a magánszemélynek áfásan számlázhatjuk tovább, amelyből az áfaösszeget az adóhatóság részére be kell fizetni. Így az önkormányzatnak azonban nem térül meg a teljes 254?000 Ft-os költsége, a fizetendő áfát saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Tekinthetjük-e a fenti gazdasági eseményt közvetített szolgáltatásnak? Amennyiben igen, akkor a tervezési díj áfája az önkormányzatnál levonható lesz?
Részlet a válaszából: […] ...településrendezési terv az önkormányzat tulajdona marad, amelyet a szellemi termékek között kell nyilvántartásba venni. Értelmezésünk szerint az önkormányzat a felmerült többletköltségét térítteti meg a magánszeméllyel, nem nyújt a magánszemély felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Tervpályázat lefolytatása és kiviteli tervek

Kérdés: Egy sportegyesület nagy értékű beruházáshoz tervpályázat lefolytatását és kiviteli tervek elkészítését végzi el. A beruházó (építtető) és egyben a vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A tervezési, szakértői, lebonyolítási, műszaki ellenőri és projektmenedzsmenti díjakat a sport-egyesület aktiválhatja-e, vagy megkezdett beruházásként értékesíti/hasznosítja/térítés nélkül átadja a beruházónak, jövőbeni vagyonkezelőnek, azaz a költségvetési szervnek? A sportegyesület költségei egyáltalán beruházási költségeknek minősülnek-e, vagy egy készletet állít elő (a tervpályázatot)? [A 2019. évi Maccabi Európa Játékok megrendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1323/2017. (VI. 8.) Korm. határozat alapján feltett kérdés.]
Részlet a válaszából: […] ...nem adható.Amennyiben a kiviteli tervek elkészítésére vállaltak kötelezettséget, akkor azt az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése alapján szellemi termékként kell nyilvántartani. Az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése szerint szellemi termékek közé sorolandók többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Településmarketing-feladat

Kérdés: Önkormányzatunk településmarketing-feladat elvégzésével bízott meg egy kft.-t. A feladat elvégzése során készül egy településmarketingstratégia-tanulmány, egy arculati kézikönyv és javaslattétel. A kiadás összege jelentős. Hova, milyen rovatra kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 25. §-ának (7) bekezdése alapján szellemi termékek közé sorolandók:a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),b) a szerzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Szellemi termék gazdasági társaságba történő bevitele

Kérdés: Egy önkormányzat szellemi termékeket kíván gazdasági társaságba apportálni. Megteheti-e ezt, ha a szellemi alkotások kizárólagos felhasználási jogával rendelkezik? Ha nem, megteheti-e a szellemi terméket előállító hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] ...szellemi termék az alapítandó gazdasági társaságokbamindkét a kérdésben megjelölt esetben bevihető. A második esetben a szellemiterméket előállító hozzájárulása szükséges. A könyvviteli nyilvántartásokesetében feltétel, hogy a szellemi termék az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Szellemi termék elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Intézetünkben a bérprogram évek óta a szellemi termékek (szoftverek) között szerepel a nyilvántartásban. Helyes-e, ha továbbra is a szellemi termékek között tartjuk nyilván, vagy mindenképp át kell vezetni a vagyoni értékű jogok közé? A következőkben minden szoftverterméket a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, vagy adott esetben a szellemi termékek közé továbbra is besorolható?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2005. január 1-jétől vezette be a szellemi termékekfelhasználói jogának kategóriáját.A szoftvertermékek megszerzéséhez többnyire a költségvetésiszervek a szoftverterméknek csak a felhasználói jogát szerzik meg.Előfordulhat, hogy a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Szellemi termékek korlátozott felhasználási joga

Kérdés: Ha szerződés alapján 3 évig évi kifizetéssel adott darabszámú szellemi termékre (szoftverre) vásárolok használati jogot, majd 3 év múlva ezeket szerződés szerint nem használhatom többé, valamint a szerződésben nem szerepel a bérlet, viszont szerepel a licenc szó, akkor az 1-es vagy 5-ös számlaosztályba könyvelendő? Ha 1-be, akkor mi különbözteti meg ezt a szoftverbérlettől?
Részlet a válaszából: […] ...25. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a szellemitermékek (ideértve a szoftvereket is) korlátozott felhasználási jogát nem leheta szellemi termékek eszközcsoportban kimutatni.Ha a költségvetési szerv a szoftver forgalmazójávalkorlátozott felhasználási szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Egy évre érvényes szellemi termék használati jogának elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk mint intézményfenntartó 2005. évben az informatikai normatíva keretében megrendelte a Taninform 2005. szoftver Gyémánt 1 programot [3/2005. (III. 1.) OM rendelet szerint akkreditált ügyviteli és iskolai adminisztrációs szoftver]. A szerződés szerint intézményeink a fizetett díj ellenében 1 éves használati jogot szereztek (2006. évre vonatkozóan). A főkönyvi nyilvántartásainkban ezt 2005. évben az 1-es számlaosztály vagyoni értékű jogok közé aktiváltuk, majd térítés nélkül átadtuk intézményeinknek. 2006. évben egy új szerződés keretében, újabb díjfizetés mellett biztosították a program újabb 1 éves használatát (2007. évre). Hogyan kell szerepeltetni az újabb - 2007. évre használati jogot biztosító - fizetett díjat a főkönyvi nyilvántartásokban?
Részlet a válaszából: […] ...szellemi termékek felhasználási jogát a költségvetésiszerveknek az immateriális javakon belül a vagyoni értékű jogok között kellkimutatniuk.Természetesen az immateriális javak közé kizárólag azok afelhasználói jogok kerülhetnek aktiválásra, amelyek az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Sportversenyek díjainak, szabályzatok, pályázatok kiadásainak elszámolása

Kérdés: 1. Az amatőr sportversenyeken átadott érmék, plakettek, serlegek könyvelése milyen költségnemen történhet? 2. Szabályzatok hatályosítása szellemi termék-e? 3. Pályázatok kezelési költsége a beruházás részét képezheti-e, ha annak számlázása az aktiválás előtt történik meg? 4. Önkormányzatunk többfelé nyújt be pályázatot. Ezek egy része eredményes, mások sikertelenek. Helyesen járunk-e el, ha a pályázati díjat az 56-os költségnemek közé könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés saját készítésű szabályzatokravonatkozik. Amennyiben az intézmény munkatársai által készített szabályzatokmegfelelnek a szellemi termék színvonalának, akkor aktiválhatók az immateriálisjavak között szellemi termékként. Ebben az esetben azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.
1
2