Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] A befektetett eszközök között olyan eszközöket szabad megjeleníteni, amelyek 1 éven túl szolgálják a szervezet tevékenységét. Ez a kérdéses eszközre igaz, mivel 3 évre szól a licenc. Az Áhsz. 11. §-ának (2) bekezdése szerint a mérlegben az immateriális javakon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Kórházi könyvek számviteli elszámolása

Kérdés: Kórházunk könyvtárában lévő könyvek nyilvántartását és számviteli elszámolását szeretnénk ellenőrizni, és ezt követően a nyilvántartást rendbe tenni. A könyvtári könyveinket milyen szempontok szerint és hogyan szükséges nyilvántartani, illetve a beszerzéseket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A nyilvántartás és számviteli elszámolás elveit az Áhsz. szabályozza, melynek 10. § (5) bekezdése kimondja, hogy:"A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Koprodukciós film nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézmény koprodukciós megállapodást köt egy filmgyártó céggel egy film elkészítésére, amely alapján a felek mint közös filmelőállítók közösen valósítják meg a filmet, és közösen gondoskodnak annak anyagi és egyéb feltételeiről. A koprodukció eredményeként létrejövő filmalkotáson a koprodukciós partnerek osztatlan közös tulajdont szereznek. A film közös létrehozásához szükséges feltételeket a konkrét esetben a felek az alábbiak szerint biztosítják: a gyártó saját forrásból gyártási kapacitásokat (humán és technikai), valamint pályázati forrásból megszerzett – de a felek viszonylatában a gyártó saját forrásának minősülő – pénzeszközöket biztosít, a költségvetési intézmény pedig pénzeszközöket és egyéb kapacitásokat, pl. szerkesztőt, technikát, forgatási helyszínt, archív felvételeket stb. A közös film megvalósításához a felek által "összeadott" (azaz a közösbe betett) források egymás részére való rendelkezésre bocsátását illetően a pénzügyi/számviteli dokumentáláshoz elegendő bizonylat-e önmagában a szerződés, vagy egyéb bizonylat is szükséges-e, ha igen, akkor mi ez a bizonylat? Kell-e számlázni a koprodukcióban részt vevő partnereknek egymás részére a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásaikat, keletkeztet-e ez áfafizetést? A filmgyár által elnyert pályázati pénz felhasználásáról kell-e számlát adnia? Hogyan történhet a közös tulajdon, a tulajdonrész számviteli nyilvántartásba vétele? A tulajdonjogot 50-50%-ban nyilvántarthatják? A könyvviteli nyilvántartásba vételt milyen bizonylatokkal kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A számviteli nyilvántartásba vételhez mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a film egy évnél hosszabb ideig szolgálja-e az intézmény tevékenységét. Ha igen, akkor a saját gyártású filmalkotások előállítási önköltségét az immateriális javak között szellemi termékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kísérleti-fejlesztési tevékenység

Kérdés: Egy kutatóegyetemnél különböző K+F-projektek vannak folyamatban. A kutatás-fejlesztés eredményeként egy vagy akár több találmány, szoftver, adatbázis stb. jön létre, melyek jellemzően szabadalmaztatásra is kerülnek. Az Áhsz. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében 2014. évtől a kutatás-kísérleti fejlesztés költségei immateriális javak között nem mutathatók ki, ezért a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében a működési kiadások között kell elszámolni. Ebben az esetben a kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott szellemi termékeket (találmány, szabadalom, szoftver, adatbázis stb.) az immateriális javak között nem kell kimutatni? Helyes-e az az eljárás, ahol a kutatás-fejlesztés felmerült költségeit a működési kiadások között elszámolják, és a kiadások részét képező, végeredményként létrejött eszköz pedig nem kerül aktiválásra? Véleményünk szerint a valódiság számviteli alapelv alapján a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő eszközöket a saját előállítású eszközök aktiválási szabályainak megfelelően az immateriális javak között állományba kell venni. A bekerülési érték az Szt. 51. §-ára tekintettel meghatározott közvetlen önköltség. Az önköltség részét képező közvetlen költségek a személyi jellegű és dologi kiadások között jelennének meg változatlanul, nem kellene átkönyvelni a beruházási kiadások közé. [A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezet B) Saját előállítás elszámolására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.]
Részlet a válaszából: […] A kísérleti-fejlesztési tevékenység esetében szükséges elkülöníteni a már előállított immateriális javakat és az Szt. 25. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti kísérleti fejlesztés aktivált értékét.A már előállított szellemi termékeket – amennyiben azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Weboldal számviteli elszámolásai

Kérdés: Egy régóta meglévő weboldal teljes átszerkesztése (másik fejlesztő cég által) hova könyvelendő? Az önkormányzat kifizette a fejlesztés egyszeri díját, mely meghaladta a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát. Fizeti folyamatosan a havi karbantartási átalánydíjat is. A honlap használatban van, adatok, információk megjelenítésére (meghatározott helyekre adatfeltöltési és -törlési lehetőség biztosított), de a programkód nincs az önkormányzat birtokában.
Szerintünk nem licenc és nem is tulajdonjog-vásárlás volt az ügylet, emiatt nem tudjuk eldönteni, hogy immateriális eszköz és ráaktiválás, vagy csak szolgáltatás költsége volt-e a kifizetett ellenérték? Az immateriális javak közül vagyoni értékű jogok közé tartozna, ha használati jognak vagy szellemi termékek felhasználási jogának, illetve a szellemi termékek közé tartozna, ha szerzői jogvédelem alatt álló alkotásnak, szellemi alkotásnak vagy szoftverterméknek minősülne. Jelenleg nálunk a költségvetési számvitelben az informatikai szolgáltatások költségnemre van könyvelve a honlap fejlesztési kiadás.
Részlet a válaszából: […] A honlappal kapcsolatosan három fő terület különíthető el egymástól, amelyeket mind-mind másként kell könyvelniük. A három fő terület:1. regisztrációja,2. honlap elkészítése,3. a folyamatos elérés biztosítása, karbantartás, fenntartás.A regisztráció saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Bekerülési érték

Kérdés: Korábban kapott válaszukkal kapcsolatban szeretnék pontosítani (Költségvetési Levelek 245. szám, 4497. sorszám), "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv" elkészíttetése. Nem egyértelmű, hogy a folyamatosan kifizetett számlákat (mire a szellemi termék elkészül, kb. 7-8 számla lesz) milyen rovatra könyveljük? Amennyiben K61-re, akkor azon nyomban 112. szellemi termék lesz belőle, tehát akkor a végére 7-8 db szellemi termékünk lenne. Más egyéb beruházásnál ezek gyűjtődnének a 151-152. befejezetlen számlán. Kérném segítségüket a kifizetett számlák rovatra könyvelésével kapcsolatosan!
Részlet a válaszából: […] A végtermék a "szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv". Az előzőleg feltett kérdés válaszában leírásra került, hogy beszerezték a saját előállítású kézikönyvhöz szükséges közigazgatási területre vonatkozó, digitális szintvonalakat tartalmazó "topográfiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

IPhone leírási kulcsa

Kérdés: Egy 200 E Ft alatti iPhone (VTSZ: 8517) leírási kulcsára vonatkozóan a Tao-tv. mellékletében nem találtam meg kifejezetten ezt a vtsz-számot. A 14,5%-os vagy ettől eltérő leírási kulcs is alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 1. §-ának 4. pontja szerint kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök.Az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdése szerint a kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Településrendezési terv megtérítése

Kérdés: Egy magánszemély saját tulajdonában lévő ingatlanának beépíthetősége érdekében kérelmezte az önkormányzat képviselő-testületétől, hogy módosítsa a település rendezési tervét úgy, hogy a magánszemély a telken tervezett építési munkálatokat elvégezhesse. A képviselő-testület a kérelmet elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a módosítással kapcsolatban felmerült 200 000 Ft + áfa tervezési költséget a magánszemélynek meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat rendelte meg a rendezési terv módosítását, ezért a tervezési díjat az önkormányzatnak kell kifizetnie a tervező cég részére. A számlában szereplő áfát nem vonjuk le, mivel az "önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége" kormányzati funkción kerül elszámolásra ez a kiadás, amely adómentes tevékenységnek minősül. Mivel az önkormányzat adóalany, ezért a magánszemélynek áfásan számlázhatjuk tovább, amelyből az áfaösszeget az adóhatóság részére be kell fizetni. Így az önkormányzatnak azonban nem térül meg a teljes 254?000 Ft-os költsége, a fizetendő áfát saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Tekinthetjük-e a fenti gazdasági eseményt közvetített szolgáltatásnak? Amennyiben igen, akkor a tervezési díj áfája az önkormányzatnál levonható lesz?
Részlet a válaszából: […] A településrendezési terv az önkormányzat tulajdona marad, amelyet a szellemi termékek között kell nyilvántartásba venni. Értelmezésünk szerint az önkormányzat a felmerült többletköltségét térítteti meg a magánszeméllyel, nem nyújt a magánszemély felé szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Tervpályázat lefolytatása és kiviteli tervek

Kérdés: Egy sportegyesület nagy értékű beruházáshoz tervpályázat lefolytatását és kiviteli tervek elkészítését végzi el. A beruházó (építtető) és egyben a vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A tervezési, szakértői, lebonyolítási, műszaki ellenőri és projektmenedzsmenti díjakat a sport-egyesület aktiválhatja-e, vagy megkezdett beruházásként értékesíti/hasznosítja/térítés nélkül átadja a beruházónak, jövőbeni vagyonkezelőnek, azaz a költségvetési szervnek? A sportegyesület költségei egyáltalán beruházási költségeknek minősülnek-e, vagy egy készletet állít elő (a tervpályázatot)? [A 2019. évi Maccabi Európa Játékok megrendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1323/2017. (VI. 8.) Korm. határozat alapján feltett kérdés.]
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a sportegyesület tervpályázat lefolytatását és a kiviteli tervek elkészítését végzi. A?le-bonyolítási, műszaki ellenőri és projektmenedzsmenti díjak jellemzően a kivitelezéshez kötődnek, ezért ezeknek a kiadásoknak a beruházónál kelle-ne felmerülniük....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Térítésmentes átvétel számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A központosított közbeszerzés kiterjed a mobiltelefon-szolgáltatásra is. A közbeszerzés keretében három évre az önkormányzat szerződést kötött a szolgáltatóval, és intézményünk ennek kapcsán 76 db készüléket kapott a szolgáltatótól. A készüléket ingyen kaptuk, a számlán feltüntetett értéket (kb. 15 000 Ft) engedménnyel csökkentették, így a fizetendő összeg 0 Ft. A számviteli törvény a vételár fogalmát ugyan pontosan definiálja, ez alapján a vételár ugyan 0 Ft, de az új költségvetési számvitel szerint minden olyan eszközt, amit 1 éven túl használunk, tárgyi eszközként kell bevételezni, és amennyiben az eszközt térítésmentesen kapjuk, akkor a bekerülési érték az akkor érvényes piaci ár. Kérem tájékoztatásukat, hogy a fenti esetben a készülékeket 0 Ft értéken vagy piaci értéken kell bevételezni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan szolgálják az adott tevékenységet, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A mérlegben a beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
1
2
3
7