Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

27 találat a megadott személygépkocsi tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszból: […]hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot.Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.A vásárolt (más által korábban már előállított) termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi érték, nettó vételár. Ennek az a logikája, hogy mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) a gyártó korábban már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt költségek (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) torzítanák a bekerülési értéket.Az előzőek alapján a rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi akkor aktiválható, ha azok a gépjármű beszerzési árának részét képezik, vagyis az eladó a vételárban felszámította ezeket a költségeket. Amennyiben a vételár a felsoroltakat nem tartalmazza, akkor azokat dologi kiadásként kell elszámolni.Az általános forgalmi adó aktiválására szintén más szabályok vonatkoznak a költségvetésben. A vállalkozásoknál a bekerülési értéknek része a le nem vonható áfa. A költségvetésben az áfa nem része a bekerülési értéknek, tehát nem aktiválható, sem a levonható, sem a le nem vonható áfa.Az előzőekből következően az államháztartási könyvvitelben a vállalkozásoktól eltérően az áfa (sem a levonható, sem a le nem vonható áfa) nem része a bekerülési, aktiválási értéknek. Az értékcsökkenési leírást az áfa nélküli nettó értékre kell számítani.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személygépkocsi beszerzési áfáját nem lehet levonásba helyezni néhány kivételtől eltekintve (halottszállító személygépkocsi, továbbértékesítés vagy bérbeadás céljára vásárolt gépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó), ezért a gépkocsibeszerzés áfáját le nem vonható áfára kell könyvelni.A gépjármű mint tárgyi eszköz beszerzésének könyvelési lépéseit a 38/2013. NGM rendelet II. A fejezete tartalmazza.Az üzemanyag-, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya-matrica áfalevonását illetően az Áfa-tv. 124. §-ának előírásait kell figyelembe venni.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a személygépkocsi parkolási szolgáltatása, az f) pont alapján pedig az úthasználati díj (autópálya-matrica) áfája nem helyezhető levonásba. Ezek egyébként nem részei a gépkocsi üzemeltetési költségeinek.Az Áfa-tv. 124. §-ának (1) bekezdése szerint nem vonható le:a) a motorbenzint (vtsz. 2710 12 41, 27 10 12 45, 2710 12 49,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5253
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Viszonteladóra vonatkozó szabályok értelmezése

Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
Részlet a válaszból: […]különbözeti adózást alkalmazó adóalanynak értékesítő személyére vonatkozó előírást kell kiemelni. Az Áfa-tv. 216. §-a kimondja, hogy használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 217. § alkalmazandó, feltéve, hogy a viszonteladó részére az előzőekben felsorolt termékeket a Közösség területéről a következők bármelyike értékesítette:a) nem adóalany személy, szervezet;b) olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól;c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minőségében a Közösség nyilvántartásba vétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 282-292. cikkeinek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz;d) másik viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen minőségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312-325. cikkeinek.Tekintve, hogy a kérdésben említett egyik eladó magánszemély, a másik eladó pedig az Áfa-tv. 87. §-a szerint értékesítette a személygépkocsit társaságuk részére, az eladók megfelelnek a 216. § a), illetve b) pontjaiban foglaltaknak, így az Áfa-tv.-nek a különbözeti adózás kapcsán az értékesítőre vonatkozó követelményei is teljesültek.Az Áfa-tv. új közlekedési eszköz fogalommeghatározásának (259. § 25. pont) a Közösségen belüli adómentes termékértékesítések körében van jelentősége. Az a tény, hogy az Áfa-tv. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti használt ingóságnak minősülő személygépkocsi egyebekben megfelel az új közlekedési eszköz fogalmának is, a jármű belföldre és harmadik országba történő értékesítése esetén nem bír jelentőséggel.Ugyanakkor az Áfa-tv. 214. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a XVI. fejezet 2. alfejezetének rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a viszonteladó új közlekedési eszközt értékesít a 89. § szerint. Amennyiben tehát az adóalany az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5057
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Elektromos és hibrid autók üzemanyagköltségének meghatározása

Kérdés: Az intézmény belső szabályzata szerint, ha belföldi kiküldetésre engedélyezik a munkavállaló részére a saját tulajdonú gépjármű használatát, akkor a munkavállaló üzemanyag-felhasználás címén az üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított összeget számolhatja el. Jelenleg problémát jelent számunkra az elektromos és hibrid autók esetében az alapnorma meghatározása, mivel arra az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár nem vonatkozik. Ebben az esetben hogyan határozhatjuk meg az üzemanyag-fogyasztási normát, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak?
Részlet a válaszból: […]a) pont szerinti üzemanyagköltség mellett, a számlák, bizonylatok alapján elszámolt egyéb járműhasználattal összefüggő költségek helyett a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség vehető figyelembe.A magánszemély választhat a kétféle módszer között, választása azonban egész évre és valamennyi általa használt személygépjárműre vonatkozik.Amennyiben a magánszemély a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, amely alól azonban kivétel lehet a környezetkímélő személygépkocsi.A költségtérítés másik módja, amikor a magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért kiküldetési rendelvény alapján kap költségtérítést a kifizetőtől.Kiküldetési rendelvény nemcsak a munkaviszonyra tekintettel állítható ki, hanem más jogviszonyok (pl. megbízás, vezető tisztségviselői, választott tisztségviselői jogviszony stb.) alapján is.Amennyiben a térítés mértéke nem haladja meg a jogszabály szerinti igazolás nélkül elszámolható mértéket, akkor azt nem kell bevételként figyelembe venni a magánszemélynél. Igazolás nélkül elszámolható a hivatali célú kilométerekre a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség és a kilométerenkénti 15 forint (általános személygépkocsi-normaköltség).Abban az esetben, ha a kifizető a kiküldetési rendelvény alapján a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevételnek minősül. A költségelszámolást illetően ekkor a magánszemélynek választási lehetősége van. Vagy az igazolás nélkül elszámolható összeget veszi figyelembe költségként, és a térítés fennmaradó része után fizet az adott jogviszonyra tekintettel adót, vagy a felmerült költségeket útnyilvántartás alapján számolja el a hivatali célból megtett utakra a hivatali és a magáncélból megtett utak arányában, igazolás (számla, más bizonylatok) alapján. Ekkor felmerül(het) cégautóadó-fizetési kötelezettség.Problematikus az elektromos és hibrid autók esetében az alapnorma meghatározása. A hivatkozott kormányrendelet 2. §-ának (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5054

4. találat: Saját gépkocsival hivatali utazások költségtérítése

Kérdés: Dolgozóink saját gépkocsival hivatali utazásokat hajtanak végre. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy kötelesek vagyunk-e megadni a 15 Ft/km kopási költségtérítést, vagy adhatjuk-e az idén is a 9 Ft/km-t, illetve lehetséges-e differenciáltan adni úgy, hogy egyes dolgozóknak 9 Ft/km-t, másoknak 15 Ft/km-t térítünk, arra hivatkozással, hogy más típusú gépkocsijuk van?
Részlet a válaszból: […]azonban nem kötelező. A?magánszemély választhat, hogy útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesül költségtérítésben. Ezt akkor célszerű alkalmazni, ha a magánszemély a saját személygépkocsiját rendszeresen használja hivatalos célra. A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevétel, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti (hivatali) utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók. Költségként a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-felhasználás költsége és a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségeket számolja el a hivatali célú használat arányában. E módszer alkalmazása olyan útnyilvántartás vezetését teszi szükségessé, amelyben feljegyzik az év eleji és év végi kilométeróra-állást, a hivatali utakat. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az üzemanyagnormát és mindazokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4988

5. találat: Gépjármű haszonkölcsön-szerződése

Kérdés: Egy önkormányzat használatába került haszonkölcsön-szerződés alapján 2 db személygépjármű. A forgalmi engedélyben az önkormányzat üzemben tartóként bejegyzésre került a haszonkölcsön-szerződés alapján. Ebben az esetben, milyen értéken kerül be a könyveibe, és ki számolja el az értékcsökkenést? Terheli-e az önkormányzatot cégautóadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]tartója, de nem kerül a tulajdonába. Üzemben tartó lehet maga a tulajdonos is, de élhet azzal a lehetőséggel (itt is ez történik), hogy a gépjármű üzemeltetését egy általa kijelölt személynek, jelen esetben az önkormányzatnak átengedi, amit bármikor vissza is vonhat. A gépjármű üzemben tartójának a feladata a gépjármű szabályos működtetésével összefüggő kötelezettségek megtétele, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos törvények betartása. Az üzemben tartó önkormányzatnak kötelessége megkötni és rendszeres fizetéssel fenntartani a gépjármű felelősségbiztosítását, bejelenteni az üzemben tartó adataiban történő változásokat, fizetni a gépjárműadót. A gépjármű műszaki vizsgáztatása, a forgalomból való ideiglenes kivonás, az ismételt forgalomba helyezés, illetve a rendszámtábla, a forgalmi engedély, a címke és a regisztrációs matrica pótlása is a feladatai között szerepel.A Gjt. 2017. január 1-jétől történt módosítása értelmében nem alanya a cégautóadónak a személygépkocsit tartósan bérbe vevő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hatálybalépést követően a tartós bérletbe adott, üzemben tartott személygépkocsi esetén - amennyiben az az adó tárgyát képezi - a tulajdonos az adó alanya. A szabály nemcsak a jövőben megkötendő, hanem a már megkötött tartós bérleti szerződésekre, üzemben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4666

6. találat: Gépjármű hivatali célú használata esetén fizetendő költségtérítésre vonatkozó szja

Kérdés: Önkormányzati, hivatali ügy elintézése érdekében az ügyintézőnek, képviselőnek (akinek nincs költségtérítése) gépjárművet kell igénybe venni. Az Szja-tv. csak a saját vagy a házastárs (illetve kettejük valamelyikének) lízingelése esetén engedélyezi, hogy az üzemanyagköltségen túl a 15 Ft-os kopási, elhasználódási költség kifizetésre kerüljön. Idegen tulajdonú gépjármű esetén csak az egyéb költség fizethető ki. Ez az egyéb költség azonban lehet bérleti díj is, amibe beépíthető a 15 Ft-os kopási díj? Abban az esetben is ez a szabály, ha a gépjárművet igénybe vevő munkatárs kölcsönadási vagy használatba adási szerződést ír ezen közeli hozzátartozójával, illetve nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy vele közös háztartásban él? A Kiküldetési rendelvény nyomtatvány nem tartalmaz arra információt, hogy a kiküldetéshez használt gépjármű kinek a tulajdonában van. Az Szja-tv. szerint a biztosítás befizetési csekkjével igazolható a saját vagy házastárs tulajdonjoga. Hogyan bizonyítható a házasság fennállása, hiszen a válást követően, ha a feleség továbbra is használja a férj nevét, nem állapítható meg a házasság fennállása?
Részlet a válaszból: […]minősülni a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő személygépkocsi is. Miután az Szja-tv. nem határozza meg a közeli hozzátartozó fogalmát, a Ptk. 8:1. §-ának 1. pontja szerinti meghatározás az irányadó. E szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Az élettárs viszont nem tartozik ide.A jelenlegi szabályozás alapján valóban a kötelező biztosítás befizetését igazoló dokumentum lenne hivatott tanúsítani a személygépkocsi tulajdonjogát, azonban a gyakorlatban ez nem mindig alkalmas erre. Az adókötelezettség elbírálásánál a kifizetőnek az adómentesség minden feltételéről meg kell győződnie a lehetőségei szerint, hiszen ő vonható felelősségre adott esetben egy-egy kifizetés után az adókötelezettség elmulasztásáért. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, véleményünk szerint, hogy be kellene szerezni akár a házassági anyakönyvi kivonatot. Elegendő, ha kétség esetén a kifizető írásban nyilatkoztatja a magánszemélyt, hogy a személygépkocsi az igénybevétel időpontjában valóban a saját vagy házastársa tulajdonát képezte, avagy valamelyikük által zárt végű lízingbe vett személygépjármű.2018-tól azonban a saját tulajdon igazolásának módja is megváltozik. Ettől kezdve az Szja-tv. 3. számú melléklete IV. fejezetének 9. pontjában "a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel" szövegrész helyébe "a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással" szöveg lép. Januártól tehát a törzskönyv (visszavonása esetén a hatóság által kiállított bizonylat) hivatott igazolni a saját tulajdont. Ennek gyakorlati alkalmazása sajnos további kérdéseket vet fel, hiszen például részletre vétel, a gépjármű megvásárlásához hitel, kölcsön igénybevétele, illetve zárt végű lízing esetén fizikailag nincs a magánszemély birtokában a személygépkocsi törzskönyve, illetve az nem az ő nevére van kiállítva.Nem saját tulajdonú személygépkocsi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4581
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Személygépkocsi-beszerzés, valamint nyílt végű pénzügyi lízing áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló, kizárólag adóköteles tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységeinek, feladatainak ellátásához személygépkocsi használatára van szükség. A társaság jelenleg nem tud ilyen értékben (kb. 10-12 millió forint) beruházni, így nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételét tervezi. A?gépjárművek várható magánhasználata kb. 5 százalék lesz. Mivel a magyar piacon elérhető használtszemélygépkocsi-árakhoz és -állapotokhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet az Európai Unió más tagállamaiban személygépkocsit vásárolni, kérdésünk arra irányul, hogy adójogilag járható-e az a konstrukció, hogy a társaság először megvásárolja (készletre) az adott személygépkocsit egy uniós tagországban, majd azt itthon értékesíti egy lízingcég részére, melyet követően azt visszalízingeli a fent említett konstrukcióban. (A tranzakció előtt a társaság bővítené a bejelentett tevékenységi köreit az autókereskedelemmel.) Álláspontunk szerint a fenti ügylet pusztán annyiban különbözik az itthon igen népszerű nyílt végű pénzügyi lízinghez képest, hogy a társaságnak ezáltal olcsóbb és jobb minőségű személygépkocsi kerül a használatába. A vázolt konstrukcióval kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy annak alábbiak szerinti áfarendszerbeli kezelése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak:
1. Cégtől történő uniós beszerzés alapján itthon a beszerzőnek fizetendő áfája és egyben levonható áfája is keletkezik, hiszen a beszerzés továbbértékesítési célt szolgál. Magánszemélytől történő uniós beszerzés alapján sem fizetendő, sem levonható áfa nincs.
2. A lízingcég felé történő belföldi értékesítést 27 százalék általános forgalmi adó terheli.
3. Nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételével történő használat, melyben a 95% áfatartalom levonható, az 5% áfatartalom pedig nem levonható adóként számolandó el.
Részlet a válaszból: […]előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti - kapcsolódóan fizetendő adóként (előzetesen felszámított adóként) megállapított.A személygépkocsi beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó levonásával kapcsolatban az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy a 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó, ugyanakkor az Áfa-tv. az adólevonási jogot korlátozó ezen rendelkezés alól felmentést ad, amennyiben a személygépkocsi beszerzése igazoltan továbbértékesítési céllal történik [Áfa-tv. 125. § (1) bekezdés a pont].A továbbértékesítési cél fogalmát az Áfa-tv. az értelmező rendelkezések között, a 259. § 22. pontjában határozza meg. E rendelkezés szerint "továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől". Álláspontunk szerint a kérdésben vázolt esetben teljesül a társaság részéről a továbbértékesítési cél, így a levonási korlátozást [Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés d) pont] nem kell alkalmazni.Amennyiben az Áfa-tv.-ben a beszerzéssel kapcsolatban előírt feltételek alapján a személygépkocsiknak a lízingcég felé történő értékesítése megfelel az Áfa-tv. viszonteladóra vonatkozó különös szabályainak, azonban a társaság nem jelenti be az adóhatósághoz, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza a viszonteladóra vonatkozó különös szabályokat [Áfa-tv. 224. § (1) bekezdés], akkor a személygépkocsi Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására az Áfa-tv. 222. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem jogosult.Magánszemélytől történő beszerzés után - amennyiben nem az új közlekedési eszköz [Áfa-tv. 259. § 25. a) pont] fogalmának megfelelő személygépkocsit vásárol a társaság - nem keletkezik adófizetési kötelezettség.Amennyiben a személygépkocsi új közlekedési eszköznek minősül, akkor - figyelemmel a Héa-irányelv 313. cikke (2) bekezdésére [Áfa-tv. 214. § (2) bekezdés] - bármilyen jogállású személytől szerzi be a társaság a személygépkocsit a Közösség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4498
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Személygépkocsi alkatrészének kicserélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság személygépkocsi-javítási szolgáltatást vett igénybe egy belföldi székhelyű társaságtól (a továbbiakban: javító társaság). A személygépkocsi javítása során kiderült, hogy egy - még értékkel bíró - meghibásodott alkatrészt szükséges kicserélni, ezért a javító társaság a használt alkatrészt kicserélte egy új alkatrészre. A javító társaság számlát állított ki a javítási szolgáltatásról - amelynek részét képezte az új alkatrész értéke is -, továbbá kiértesítő levélben kérte a társaságot, hogy a használt alkatrészt általános forgalmi adóval növelten számlázza ki részükre. A kivett alkatrész "maradványértékét" csak számla ellenében tudják megtéríteni.
A kiértesítő levél alapján, amennyiben a javító társaság egy meghatározott időn belül nem kapja meg a társaság által kiállított számlát, a használt alkatrész a javító társaság tulajdonába kerül az alkatrész értékének megtérítése nélkül. A használt alkatrészt a javító társaság felhasználja vagy továbbértékesíti.
A fent részletezettekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Kötelezhető-e a társaság számla kiállítására a javítás során kivett alkatrész átadása miatt? Ha igen, milyen jogszabályhely alapján?
2. Amennyiben az első kérdésre igen válasz adható, a használt alkatrész értékét áfásan vagy adómentesen kell kiszámlázni, azaz alkalmazható-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja a személygépkocsi alkatrészének értékesítése esetén?
Részlet a válaszból: […]termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses esetben az Áfa-tv.-nek a számlakibocsátási kötelezettség alól mentesítő egyetlen szabálya sem alkalmazható, a társaságot az alkatrész tulajdonjogának átruházása esetén számlakibocsátási kötelezettség terheli.2. Az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja kimondja, hogy "mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le". Abban az esetben, ha a társaság valóban átruházza az alkatrész tulajdonjogát, akkor az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja kapcsán a konkrét esetben a következőkre kell figyelemmel lenni.A 87. § b) pontja szerint egy termék adómentes értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha a konkrét termék beszerzése során a vevőre áthárított általános forgalmi adó a 124-125. §-okban felsorolt valamely levonási korlát miatt nem volt levonható. A kérdéses[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4340
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?
Részlet a válaszból: […]tekintendő. Figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv.-nek az adólevonási jog korlátozására vonatkozó szabályai nem tartalmaznak levonást tiltó előírást a személygépkocsi bérleti díját terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében, a nyílt végű lízing ellenértékét terhelő áfát a társaság jogszerűen levonásba helyezhette, amennyiben az adólevonás egyéb feltételei is fennálltak. Az adólevonási jog lehetősége miatt tehát kétséges, hogy a személygépkocsi értékesítése adómentes lehet-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja alapján.A kérdés megválaszolásához azt kell megvizsgálni, hogy a 87. § b) pontja szerinti "termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó" alatt kizárólag a termék beszerzését terhelő előzetesen felszámított adót kell érteni, vagy a termékhez egyéb módon, például a termék használatát biztosító szolgáltatáshoz (például bérbevételhez), vagy a termékkel kapcsolatos szolgáltatáshoz (például szerviz) kapcsolódó adót is.Az Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának alapját képező, a Héa-irányelv vonatkozó szabálya [136. cikk b) pont] kimondja, hogy "a tagállamok mentesítik az adó alól a következő ügyleteket: olyan termékek értékesítése, amelyek beszerzésére vagy felhasználására a 176. cikk értelmében nem vonatkozott az adólevonás joga". E szabály alapján egyértelmű, hogy 87. § b) pontja szerinti "termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó" alatt nem a termék használatához (termék használatát biztosító szolgáltatáshoz, vagy a termékkel kapcsolatos szolgáltatáshoz), hanem a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót kell érteni, vagyis az a tény, hogy a nyílt végű lízing ellenértékét terhelő általános forgalmi adó levonásának jogát az Áfa-tv. 124-125. §-ai nem zárják ki, nem eredményezi azt, hogy a 87. § b) pontját a kérdéses esetben ne lehetne alkalmazni.Amennyiben a lízingbe vevő a futamidő végén a lízingelt személygépkocsit maradványértéken megvásárolja, akkor a személygépkocsi ellenértékeként csak a maradványértéket kell figyelembe venni, a nyílt végű lízingért mint szolgáltatásért fizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4275
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Önkormányzati tulajdonú gépkocsi személyi használata

Kérdés: A jegyző az önkormányzati tulajdonban lévő gépkocsit milyen feltételek mellett használhatja személyi használatra? Mik az adózási szabályai, menetlevél-vezetés, számlázás rendje? El kell-e különíteni a magáncélú és a hivatali célú utakat? Milyen adózási és engedélyezési szabályok vannak rá? Sem az önkormányzatnál, sem a hivatalnál nincs gépkocsivezető. Meg kell-e téríteni a személygépkocsi után a magáncélú használatot?
Részlet a válaszból: […]közlekedési jogszabályok alapján nem kötelező, ugyanakkor célszerű előírni szabályzatban annak vagy más, a megtett távolságokra és az üzemanyag-vételezésekre vonatkozó nyilvántartás vezetését, illetve a megtett kilométerek és az üzemanyag-fogyasztás ellenőrzése céljából havonta összesítő nyilvántartás készítését.Az üzemanyag-fogyasztási normát a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet alapján kell meghatározni. Szabályzatban javasolt rendelkezni a magáncélú használattal, illetve a fogyasztási norma figyelembevételével megállapított "túlfogyasztással" összefüggő térítési kötelezettségről. Amennyiben a magáncélú használatra bizonyos feltételekkel térítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4200
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 27 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést