Tételes elkülönítés vagy arányosítás

Kérdés: A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (3) és (4) bekezdése abban az esetben írja elő az arányosítást, ha az adóalany az előzetesen felszámított adót nem tudja tételesen elkülöníteni, vagy ha el tudja ugyan különíteni, de azt akár csak részben is adóalapot nem képező államháztartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Pedagógusok szakképzésének kiadásai

Kérdés: Közoktatási támogatás a pedagógusok szakképzésére fordítható normatíva. Ennek terhére azonban a tandíj (részvételi díj) 80 százaléka számolható csak el. Milyen kiadásként (személyi vagy dologi) könyvelhető a fennmaradó 20 százalék, amelyet az intézmény saját költségvetése terhére kíván fizetni, s nem térítteti meg a továbbtanuló pedagógussal?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek elemi költségvetésének összeállításához kiadott hivatalos pénzügyminisztériumi tájékoztató szerint a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés, ezenbelül a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzést folytató pedagógusok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Munkaerő költségelemei

Kérdés: Mit takarnak az alábbi fogalmak: bér, jövedelem, kereset, átlagbér, tartós bér, illetmény, állásbér a számviteli, költségvetési, adózási törvényben, illetve hol fordulnak elő még ezek a fogalmak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő fogalmak jellemzően nem a költségvetési szervek gazdálkodásához, pénzügyi és számviteli elszámolásához kapcsolódnak. A felsorolt fogalmak tartalmát – amelyek elsősorban a vállalkozások sajátos fogalmai – a Statisztikai Közlöny 2003. évfolyamának 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Visszafizetési kötelezettséggel nyújtott lakásépítési támogatás előirányzat-módosítási szabályai

Kérdés: A visszafizetési kötelezettséggel adott lakásépítési munkáltatói támogatást, amelyre a keretet 1. az előirányzat-felhasználás számlával költségvetési támogatásból, 2. intézményi többletbevételből utalunk át az OTP lakásalap számlára, 2.3 Egyéb felhalmozási kiadás vagy a 3. Kölcsönök soron kell-e előirányozni?
Részlet a válaszából: […] A központi költségvetési szerveknek a visszafizetési kötelezettséggel adott lakásépítési támogatás összegét, függetlenül attól, hogy a kölcsönfolyósításnak mi a forrása, a kölcsönök soron kell kiadási előirányzatként megtervezni, vagy módosítani az előirányzatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Továbbtanuláshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Dolgozónk távolabbi városba jár főiskolára. Az utazással és szállással kapcsolatban felmerült költségeket belföldi kiküldetési költségként kell-e könyvelni? Tanulmányi szerződéssel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A képzés, továbbképzés helyére történő utazás abban az esetben tekinthető kiküldetésnek, ha a tanulmányokra a munkáltató kötelezte a dolgozóját, vagy ha a tanulmányokkal összefüggő költségek megtérítése nem adóköteles. A levelük szerint tanulmányi szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Forgótőke nyilvántartása

Kérdés: Az éves pénzmaradvány megállapításánál a 29. számú űrlapon a helyesbített pénzmaradvány összegét növeli a FÁKISZ-nak adott "Forgótőke összege", amit a 392. számlán könyvelünk. A jóváhagyott pénzmaradványt a következő évben használjuk fel, amelynek része a FÁKISZ-tól vissza nem kapott forgótőke összege is. Intézményünknél ez a hiány komoly likviditási gondot okoz. Hogyan kell a pénzmaradvány jóváhagyása után a forgótőkét könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A forgótőke mértékét a FÁKISZ és az intézmény közötti szerződés (megállapodás) rögzíti. A forgótőke nyújt fedezetet a személyi juttatásokat terhelő levonásokra, munkáltatót terhelő járulékokra stb. A forgótőke a pénzmaradvány megállapításánál lekötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

2002. évi pénzmaradvány felhasználása

Kérdés: Intézményünk 2002. évi pénzmaradványában 1 956 000 forint személyi juttatás szerepel. Szeretnénk tudni, hogy ez az összeg 2003-ban jutalom címén kifizethető-e? Ha igen, beleszámít-e a 2003. évben előírt 8 százalékos felhasználásba?
Részlet a válaszából: […] A 2002. évi pénzmaradvány személyi juttatásra elkülönített részéből az Áht-vhr. vonatkozó előírása szerint kizárólag a rendszeres személyi juttatások és a munkavégzéshez kapcsolódó nem rendszeres személyi juttatási előirányzatoknak a költségvetési beszámoló 02...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. költségvetési szervről, mint megbízóról, és általában a megbízottról rendelkezik. Nem nevesíti külön, ill. nem határolja be, hogy a megbízott csak természetes személy lehetne, vagy akár egyéni vállalkozás is. A feltétel, amit meghatároz annyi, hogy előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Szellemi tevékenység fogalma

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (10) bekezdésében foglaltak szerint mely tevékenységek tartoznak a szellemi tevékenység fogalmába? A szellemi tevékenység ebben az esetben szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet jelent, vagy attól tágabb fogalom? Milyen jogszabály határozza meg annak tartalmát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott jogszabályhely a költségvetési szerv hatáskörébe utalt személyi juttatások gazdálkodására vonatkozik. A szerzői jogról az 1999. év szeptember 1-jétől hatályos Szjt. rendelkezik úgy, hogy a benne foglaltakat a hatálybalépést követően megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Tankönyvellátással kapcsolatos könyvviteli elszámolások

Kérdés: Az iskola vásárolja meg az összes tankönyvet. Melyek a tankönyvellátással kapcsolatos könyvviteli elszámolások (vásárlás, tanulói támogatás, tankönyvterjesztő jutaléka, tanulói befizetés stb.)?
Részlet a válaszából: […] A tanulói tankönyvellátással kapcsolatos bevételeket az iskola működési bevételei között, a beszerzés kiadását készletbeszerzésként kell kimutatni. A tankönyvterjesztő jutalékát az értékesítési bevétel és a tankönyvkiadónak kifizetett kiadás különbözete alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.
1
16
17
18