166 cikk rendezése:
151. cikk / 166 Kis értékű ajándékok
Kérdés: Költségvetési intézményünk szeretné dolgozóit kis értékű ajándékkal jutalmazni. Dolgozónként lehet-e más és más ez az ajándéktárgy, vagy csak egységes (mindenkinek ugyanaz)? Az intézmény nevére kiállított számlán szereplő tárgyakat össze lehet-e vonni? A pénzügyi és számviteli elszámolások során a dologi költségek között mint reprezentációt, vagy a központosított illetményszámfejtés alapján, az IMI program segítségével a Kincstárnak a 45344-es jogcímkóddal lejelentett kifizetés szerint a személyi juttatások között számoljuk-e el (512212, illetve 516222)?
152. cikk / 166 Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége
Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
153. cikk / 166 Kutatás-fejlesztés céljára adott minisztériumi támogatás áfája
Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?
154. cikk / 166 Tételes elkülönítés vagy arányosítás
Kérdés: A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?
155. cikk / 166 Pedagógusok szakképzésének kiadásai
Kérdés: Közoktatási támogatás a pedagógusok szakképzésére fordítható normatíva. Ennek terhére azonban a tandíj (részvételi díj) 80 százaléka számolható csak el. Milyen kiadásként (személyi vagy dologi) könyvelhető a fennmaradó 20 százalék, amelyet az intézmény saját költségvetése terhére kíván fizetni, s nem térítteti meg a továbbtanuló pedagógussal?
156. cikk / 166 Munkaerő költségelemei
Kérdés: Mit takarnak az alábbi fogalmak: bér, jövedelem, kereset, átlagbér, tartós bér, illetmény, állásbér a számviteli, költségvetési, adózási törvényben, illetve hol fordulnak elő még ezek a fogalmak?
157. cikk / 166 Visszafizetési kötelezettséggel nyújtott lakásépítési támogatás előirányzat-módosítási szabályai
Kérdés: A visszafizetési kötelezettséggel adott lakásépítési munkáltatói támogatást, amelyre a keretet 1. az előirányzat-felhasználás számlával költségvetési támogatásból, 2. intézményi többletbevételből utalunk át az OTP lakásalap számlára, 2.3 Egyéb felhalmozási kiadás vagy a 3. Kölcsönök soron kell-e előirányozni?
158. cikk / 166 Továbbtanuláshoz kapcsolódó költségek elszámolása
Kérdés: Dolgozónk távolabbi városba jár főiskolára. Az utazással és szállással kapcsolatban felmerült költségeket belföldi kiküldetési költségként kell-e könyvelni? Tanulmányi szerződéssel rendelkezik.
159. cikk / 166 Forgótőke nyilvántartása
Kérdés: Az éves pénzmaradvány megállapításánál a 29. számú űrlapon a helyesbített pénzmaradvány összegét növeli a FÁKISZ-nak adott "Forgótőke összege", amit a 392. számlán könyvelünk. A jóváhagyott pénzmaradványt a következő évben használjuk fel, amelynek része a FÁKISZ-tól vissza nem kapott forgótőke összege is. Intézményünknél ez a hiány komoly likviditási gondot okoz. Hogyan kell a pénzmaradvány jóváhagyása után a forgótőkét könyvelni?
160. cikk / 166 2002. évi pénzmaradvány felhasználása
Kérdés: Intézményünk 2002. évi pénzmaradványában 1 956 000 forint személyi juttatás szerepel. Szeretnénk tudni, hogy ez az összeg 2003-ban jutalom címén kifizethető-e? Ha igen, beleszámít-e a 2003. évben előírt 8 százalékos felhasználásba?
