35 cikk rendezése:
21. cikk / 35 Humán-egészségügyi szolgáltatás számlázása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
22. cikk / 35 Számlázás kártyás fizetéskor
Kérdés: Bankkártyával történő fizetéskor készpénzfizetési számla elfogadható-e?
23. cikk / 35 Cafeteria költségvetési törvényben meghatározott maximumától való eltérés
Kérdés: A költségvetési törvény cafeteriára vonatkozó részét [59. § (4) bekezdés] decemberben módosították, és a bekezdésbe bekerült a "törvény eltérő rendelkezése hiányában" kifejezés. Önkormányzati hivatal lévén mint eltérő törvényi rendelkezés a Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése véleményünk szerint eltérő összegben határozza meg a cafeteriaként adható juttatás összegét, mely az Szja-tv.-re hivatkozva bruttó 550 000 Ft összegben maximalizálja a juttatást (100 000 Ft készpénz cafeteria, 225 000 Ft SZÉP kártya szálláshely alszámla, 150 000 Ft SZÉP kártya vendéglátás alszámla, 75 000 Ft SZÉP kártya szabadidő alszámla). Szabályosan jár-e el az önkormányzati hivatal, ha a 2017. évi cafeteria összegét bruttó 268 440 Ft/fő összegben határozza meg (tekintettel a Kttv. eltérő rendelkezésére)?
24. cikk / 35 Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása
Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
25. cikk / 35 Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma
Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
26. cikk / 35 Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés
Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
27. cikk / 35 Lakáscélúhitel-törlesztés munkáltatói támogatásának összeghatára
Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a köztisztviselők az éves cafateriakeret (max. bruttó 200 000 Ft) felhasználásakor kérhetik-e a lakáshitel törlesztésére történő felhasználást?
28. cikk / 35 Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége
Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
29. cikk / 35 Erzsébet-utalványra jogosultság
Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munkaviszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?
30. cikk / 35 SZÉP kártyára utalt, fel nem használt összeg visszautalása
Kérdés: Amennyiben a köztisztviselők nem költötték el a SZÉP kártyára utalt összeget, ezért azt 3 év elteltével visszautalták a munkáltatónak, kifizethető-e ez a köztisztviselőnek? Miként kell ezt a visszautalt összeget lekönyvelni?
