Találati lista:
11. cikk / 1802 Két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának két gyermeke van. Ha az anya 1988-ban született, a gyermekei 6 és 8 évesek, akkor a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére mikortól jogosult?
12. cikk / 1802 Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. Szakmai előadás megtartására felhasználási szerződést kötött egy megbízóval. A szellemi tevékenységet végző magánszemély feladatának teljesítése során személyes munkavégzés is felmerül. Ennek okán a szerződés szerinti díjazásának egy része a személyes munkavégzés ellenértéke, a másik része pedig a szerzői jogok átruházása. A díjazás a vegyes tartalmú szerződések esetén, a munkavégzés miatt, önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amivel szemben költségelszámolási lehetőség (vagy választás szerint 10%-os költséghányad) érvényesíthető. Érvényesítheti-e a háromgyermekes anya a neki járó kedvezményt a szerződés szerint járó teljes önálló tevékenységből származó jövedelem után?
13. cikk / 1802 Ingatlan megszerzésének időpontja
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokba-adásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?
14. cikk / 1802 Magánszemély adóügyi illetősége
Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?
15. cikk / 1802 Termőföld-értékesítés adózása
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának édesanyja 2021. január 30-án elhalálozott. A tulajdoni lap szerint 2021 júniusában bejegyzett örököse lett a magánszemély a néhai édesanyja tulajdonát képező termőföldnek. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, ha 2026. január hónapban értékesíti ezt a földet?
16. cikk / 1802 Helyi önkormányzati alszektorba tartozó szervezet
Kérdés:
Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?
17. cikk / 1802 Támogatásból finanszírozott beruházás áfája
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában áll egy településüzemeltetési kft., amely saját eredményéből jelenleg nem képes gépbeszerzést megvalósítani. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy támogatási szerződést köt a társasággal, és meghatározott célokra – egy traktor és egy tárolókonténer beszerzésére – 15 millió forint összegű támogatást biztosít számára. A támogatás felhasználásáról az ügyvezetőnek a testület felé el kell számolnia. A kft. áfa-visszaigénylésre jogosult, így a beszerzések kapcsán az általános forgalmi adót a NAV-tól vissza fogja igényelni. Ennek ellenére a testület a teljes beszerzési bruttó összeget biztosítja, mivel a társaság nem tudja az áfa összegét megelőlegezni. A fenti konstrukció – különösen a bruttó összegű támogatás nyújtása és annak elszámolása – összhangban van-e a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, illetve tekinthető-e szabályos eljárásnak?
18. cikk / 1802 Gazdasági társaság ügyvezető-helyettese
Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hatályos SzMSz-e alapján az ügyvezető-helyettes az ügyvezetőével azonos összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra a saját szakterületén, a szerződéskötésekről csupán tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető felé. Az ügyvezető-helyettes a saját szakterületére vonatkozó belső szabályzatok kibocsátására is felhatalmazást kapott – amely szabályzatokkal az ügyvezető által kiadott belső normák nem lehetnek ellentétesek –, valamint az ügyvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője irányában szakterületét illetően közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fent ismertetett hatáskör-telepítés és döntési jogosultságok összessége a gazdasági társaság működésében értelmezhető-e kettős ügyvezetésként?
19. cikk / 1802 Tanári kiküldetés Erasmus-pályázat keretében
Kérdés: Intézményünk tanárai Erasmus-pályázati támogatásból előlátogatáson vesznek részt. A szállást, repülőjegyet a költségvetési intézmény címére kiállított számla alapján kifizettük. Az étkezésükről saját maguknak kell gondoskodni, így azt a részükre kifizetjük. Ösztöndíjszerződést kötünk a tanárokkal, ezt a szerződésmintát a támogató adja meg részünkre, ezt kiegészítve használjuk a szerződést. A szerződésben meghatározzuk, hogy megélhetési költségre mennyi eurót fizetünk ki részükre. A megélhetési költségre kifizetett összeget könyvelhetjük-e kiküldetési költségre? Ez számfejtésre nem kerül, nem napidíjként van meghatározva az összeg. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy mennyi megélhetési költség fizethető ki egy-egy út alkalmával. Helyesen járunk el, ha az összegeket T341 rovatra könyveljük?
20. cikk / 1802 Átruházott hatáskörű döntések
Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
