1687 talált cikk a szerződés kifejezésre

Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?

Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?

Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú gazdasági társaságot (nonprofit kft.-t) hozott létre, fő tevékenységként a „M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenységet” megjelölve. Alapvetően a helyi újság szerkesztése, önkormányzati kommunikáció, honlap fenntartása lenne a cég feladata. Az önkormányzat köthet-e közfeladat-ellátási szerződést a fent említett feladatok finanszírozására (támogatásként), vagy csak szolgáltatás vásárlása útján lehetséges?

Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó hivatalsegéd van foglalkoztatva határozatlan idejű munkaszerződéssel. Jelenleg 115 nap ki nem adott szabadsága van nyilvántartva, mely az előző vezetés ideje alatt halmozódott fel. Kiadható-e a bent ragadt szabadsága a dolgozónak? Ugyanezen foglalkoztatott tekintetében kérdezem, hogy kötelező-e megadni neki a garantált bérminimumot? A végzettsége 8 általános és ruhaipari szakmunkás, de – véleményem szerint – a munkakör betöltéséhez nem szükséges a végzettsége.

Megyei jogú városban működő, a költségvetési törvény alá tartozó kulturális központ vagyunk. Alapszolgáltatásunkat a Kult-tv. határozza meg. Ennek 76. §-a szerint feladatunk a művelődési közösségeknek helyszín biztosítása. Intézményünk eddig a nyugdíjaskluboknak, tevékenységüket ingyen nyújtó művelődési közösségeknek, szakköröknek, társadalmi szervezeteknek sokszor ingyenesen termet biztosított, ingyenes terembérleti szerződéssel. Szabad kapacitásunk függvényében a termeket térítési díj ellenében is kiadjuk. Adókötelezettséget (áfa) választottunk a bérbeadásra. A fenti esetekben, ha a közösségeknek ingyen biztosítunk termet, annak áfáját be kell-e fizetnünk? (A járulékos költségek áfáját, víz, villany stb. visszaigényeljük, arányosításra nincs lehetőségünk.) Ha áfafizetésre kötelezettek vagyunk ingyenes terembérlet esetén, köthetünk-e olyan szerződést, hogy az áfát az adott csoport köteles megfizetni, oly módon, hogy azt úgy számlázuk ki: Terembérlet: nettó+áfa = bruttó, majd kedvezmény: mínusz nettó, áfamentesen? Így a számlán csak a fizetendő áfa marad.

Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”