1715 cikk rendezése:
21. cikk / 1715 Kiküldetési díj vagy munkába járás költsége
Kérdés: Köztisztviselő ugyanazon napon írna ki kiküldetést és munkába járást. Jelenléti ív szerint a munkaidő kezdetétől végéig a munkahelyén tartózkodott. A kiküldetést nem a munkáltató rendelte el, saját elhatározásból vett részt egy konzultáción. Munkába járást és kiküldetést is elszámolhat?
22. cikk / 1715 Gépkocsilízing elszámolása
Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?
23. cikk / 1715 Iskolaőr anyagi támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk háromoldalú megállapodást szeretne kötni az iskolaőr anyagi támogatására (rendőrség – önkormányzat – munkavállaló). A rendőrség alkalmazza a munkavállalót, az önkormányzat pedig külön, közvetlenül támogatja a rendőrség alkalmazottját a megállapodásban szereplő havi összeggel. (Közvetlenül a munkavállalónak szeretnénk utalni.) Munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ívek másolatát megkapjuk a rendőrségtől. Milyen jogcímen tudunk támogatást biztosítani a magánszemély részére, milyen rovaton? Ha csak számfejtett összeg adható, milyen jogcímen? Ha a támogatást nem számfejtett bérként utaljuk, akkor a támogatott hogyan adózik utána? Ekkor milyen rovatra könyveljük?
24. cikk / 1715 Határozott időre szóló munkaviszony meghosszabbítása
Kérdés: Határozott idejű, 2025. 01. 01-től 2025. 05. 31-ig tartó jogviszony meghosszabbítását szeretnénk 2025. 12. 31-ig. Mi lenne ennek a módja: 1. munkaszerződés-módosítás, melyben csak a határozott idő 12. 31-ig történő hosszabbítása szerepel a szerződésben, vagy 2. új határozott idő 2025. 06. 01. – 2025. 12. 31-ig? Ezt azért nem szeretnénk, mert a szabadságokat nyáron vennék ki a dolgozók, és nem akarnánk 05. 31-ig kivetetni a dolgozókkal vagy pénzben megváltani. Mi a helyes megoldás?
25. cikk / 1715 Köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
26. cikk / 1715 Civil szervezet támogatása
Kérdés: Civil szervezeteket támogat önkormányzatunk. Az elszámolásban elfogadható-e olyan eurós bizonylat, mely csak nyugta, nem számla, nem tartalmazza a támogatott civil szervezet nevét? Le kell ezt szabályozni valahol, amennyiben elfogadjuk? A civil szervezet nem áfa-visszaigénylő.
27. cikk / 1715 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött egy ingatlanjára. A bérleti díjon felül, a közüzemi díjak továbbszámlázásában is megállapodtak. A tényleges fogyasztás alapján (havi óraleolvasás) történik a továbbszámlázás. Most olyan eset állt fenn, hogy a tényleges fogyasztás alapján magasabb áramdíj kerülne továbbszámlázásra, mint amiről nekünk az áramszolgáltató által kiállított számla szól. Ilyen esetben csak az áramszámla összegéig lehet kiállítani a számlát, és majd az elszámolószámlából a tényleges fogyasztás fennmaradó részét? Vagy a tényleges fogyasztás alapján ki lehet állítani a számlát most?
28. cikk / 1715 Temetőhasználati díj
Kérdés: Az önkormányzat által kiszámlázott temetőhasználati díj (temetések alkalmával a temetkezési vállalkozónak, illetve sírfelújítások esetén) és az urnahelymegváltás áfaköteles tevékenységnek minősül?
29. cikk / 1715 Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök
Kérdés: Helyi önkormányzat irányítása alatt álló intézmény rendelkezhet-e pénzügyi lízinggel, ha igen, mi a helyes könyvelése?
30. cikk / 1715 Önkormányzati zöldterület-kezelés
Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában lévő gazdasági társaság (kft.) fürdőt üzemeltet. A fürdő melletti területek az önkormányzat tulajdonában állnak, azokon a zöldterület kezelését eddig az önkormányzat végezte el. Az idei évben a fürdő felvette a 8130 Zöldterület-kezelés TEÁOR kódú tevékenységet. A fürdőnek sem személyi állománya, sem eszközparkja nem teszi lehetővé, hogy e tevékenységet elvégezze, ezért külső vállalkozás bevonásával kívánja a feladatot megoldani. A pénzügyi fedezet sem áll a fürdő rendelkezésére, ezért az önkormányzattól kapott támogatással/pénzügyi fedezettel kívánja a zöldterület-kezelést elvégezni.
1. Milyen módon adhat át pénzt célzottan e tevékenység ellátására az önkormányzat a kft.-nek?
2. Szolgáltatást végezzen? Ekkor kiszámlázná a kft. az elvégzett munka piaci értékét az önkormányzat felé.
3. Vagy működési célú pénzeszköz átadásaként adja át a pénzt a felmerült költségek fedezetére, amivel majd el is kell számolnia a cégnek az önkormányzat felé?
1. Milyen módon adhat át pénzt célzottan e tevékenység ellátására az önkormányzat a kft.-nek?
2. Szolgáltatást végezzen? Ekkor kiszámlázná a kft. az elvégzett munka piaci értékét az önkormányzat felé.
3. Vagy működési célú pénzeszköz átadásaként adja át a pénzt a felmerült költségek fedezetére, amivel majd el is kell számolnia a cégnek az önkormányzat felé?
