Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt - akár több adagot is -, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenységhez tartozik a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Ellenérték vagy szokásos piaci ár?

Kérdés: Az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában tekinthetjük-e független félnek a helyi önkormányzatot és az általa - az Áht. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - alapított költségvetési szervet? Kérdésünk arra az esetre vonatkozik, amikor a helyi önkormányzat látja el az Áht. 9. §-ában írt irányítói feladatokat is.
Részlet a válaszából: […] A nem független fél fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 13. pontja határozza meg az alábbiak szerint:Nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;b) között névre szóló tulajdonosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Cafeteria elszámolása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Költségvetési szerv munkáltató a cafeteria-rendszer keretén belül magáncélú személygépkocsi-használatot biztosít a munkavállaló részére egy autómegosztó cégen keresztül. A munkáltató 2022 márciusában átutal a munkavállaló autómegosztónál használatos profiljára 120 000 forintot, de a jogviszony megszűnik 2022. június 30-án. A munkavállaló kilépése esetén hogyan kell az adókötelezettséget megállapítania a munkáltatónak a juttatással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.37. pontja az adómentes magáncélú személygépkocsi-használat feltételeként azt mondja ki, hogy a juttatást biztosító személynek, kifizetőnek, külföldi székhelyű jogi személynek, egyéb szervezetnek kell minősülnie.Az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Térítésmentesen kapott építési telek utáni adókötelezettség

Kérdés: Felmerül-e személyijövedelemadó- és illeték-fizetési kötelezettség abban az esetben, amikor egy önkormányzat azon magánszemélyek részére, akik CSOK-ot vesznek igénybe, térítés-mentesen adna építési telket?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.1.3. pontja az adott juttatással összefüggésben nem alkalmazható. Az önkormányzat nem támogatást folyósít, hanem vagyoni értéket juttat. A telek ingyenes juttatása tehát nem felel meg a hivatkozott rendelkezésben foglaltaknak.Abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás I.

Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?
Részlet a válaszából: […] Az Eütv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása.A "járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Ajándékutalvány adózása

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a kimagasló tanulmányi eredményeket elérő tanulókat tanulmányaik elismeréseként jutalomban (mozijegy, ajándéktárgy) részesítette. Továbbá az önkormányzat által meghirdetett helyi fotópályázat, fociverseny, főzőverseny nyertesei meghatározott hipermarketben felhasználható ajándékutalványt kaptak. Milyen adókötelezettség keletkezik ezen juttatásokkal összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.22. pontjának b) pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet az államháztartás - a juttatás forrása alapján akár közvetetten is - valamely alrendszeréből, az egyházi jogi személy forrásából, a köznevelési intézmény vagy a szakképző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Iskolai versenyen kiosztott díjak

Kérdés: Központi költségvetési szerv iskolások részére versenyt szervez. A helyezést elért diákoknak díjakat ad át tárgynyeremények, ajándékutalványok formájában. A rendezvényen cateringszolgáltatást is igénybe veszünk, diákok és bírálók részére egyaránt. A központi támogatásból beszerzett ajándékokat milyen rovaton számoljuk el? A cateringszolgáltatást reprezentációként kell-e elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 76. §-ának (3) bekezdése szerint verseny, vetélkedő díja esetén személyi jövedelemadó szempontból a szervezőt a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék adófizetési kötelezettség terheli.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
Részlet a válaszából: […] 2019-től a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatás bérként adózik.Béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül.Egyes meghatározott juttatás sem lehet, mert azokat az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Védőital-felhasználás

Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy az intézményünknél vásárolt ásványvíz védőitalként került felhasználásra? Kizárólag adóköteles tevékenységünk van. A védőital áfáját levonhatjuk?
Részlet a válaszából: […] A védőital-felhasználásnak munkavédelmi szempontól és a személyi jövedelemadó miatt van jelentősége. A 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése alapján, ha a munkahelyi klíma zárt téri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH-értéket (effektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat egyszemélyes kft.-je és az önkormányzat kapcsolt felek. A kft. társaságiadó-alany, ezért ha az önkormányzattal a szokásos piaci ártól eltérő áron köt szerződést, akkor a társaságnak a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
1
2
3
4