Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott társadalombiztosítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Főállású polgármesteri tisztség tiszteletdíjassá alakítása

Kérdés: Polgármester asszony számára is lehetővé válik a nyugdíjazás 2013-ban, viszont ahhoz, hogy igénybe vegye az öregségi nyugdíjat, akár csak 1 napra is, de meg kell szüntetnie a jogviszonyát. Ha viszont nem veszi igénybe a nyugdíjazás lehetőségét, akkor a tisztségről való lemondással teheti meg, ami vissza nem vonható, tehát másnaptól 6 hónapon belül polgármesteri választásokat kellene kiírni. Egyre kevesebb lesz a jelenlegi tervek szerint a nyugdíja, nem éri meg neki tovább maradni. A kérdésünk, hogy milyen megoldással lehetne azt elérni, hogy a polgármester asszony mint főállású polgármester nyugdíjba menjen a ciklus alatt úgy, hogy ne kelljen lemondania, át lehet-e tiszteletdíjas polgármesteri tisztséggé alakítani az ő státuszát úgy, hogy ne kelljen választást kiírni?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjra jogosult, és azt meg kívánja állapíttatni, azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjai szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat. A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya minden esetben ilyen biztosítási jogviszonynak minősül, tehát azt mindenképpen meg kell szüntetni (lemondással vagy közös megegyezéssel) a nyugdíj megállapításához. Ha a polgármester megbízatása megszűnik, időközi választást kell kitűzni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában szereplő jogviszonyokon túl munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek, így a fenti biztosítási jogviszonyban állónak kell tekinteni azt is, aki társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) havonta eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget, azaz a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét. Amennyiben a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja ezen összeghatár alatt marad, akkor nem minősül biztosítottnak, tehát a nyugdíj megállapításához ezen megbízatását nem kell megszüntetnie. Megjegyezzük, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 82. §-ának (1) bekezdése szerint, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3231
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: Intézményünk megváltozott munkaképességű (50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő) munkavállalót kíván alkalmazni. Alkalmazható-e napi 8 órás munkaidőben? A munkáltatónak esetlegesen milyen bejelentési kötelezettsége, illetve felelőssége van?
Részlet a válaszból: […]§-a értelmében rokkantsági nyugdíjra jogosult az a személy, aki nem dolgozik rendszeresen, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanása előtti kereseténél. E jogszabályi hely értelmezése szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik. Amennyiben már a megrokkanása előtt is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor a munkaidejének a megrokkanást követően tovább kell csökkennie. A keresetet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek kell tekinteni akkor, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a hivatkozott törvény 13. § (2) bekezdés szerint növelt összegénél. A fentiek értemében tehát a rendszeres szociális járadékban részesülő foglalkoztatásának feltétele, hogy a munkaidő és a kereset a megrokkanás előtti munkaidőnél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1832
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Több fiatal munkatársam vissza kíván lépni a magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alá. Mivel a korábbi években a magánnyugdíjpénztárba történő tagdíj befizetésén túl, kiegészítették a tagdíjbefizetéseiket, kérdésként merül fel, ha visszakapják ezt a kiegészítést, vissza kell-e fizetniük az adókedvezményt? Ha nem veszik igénybe a visszafizetést, akkor mi lesz az összeg sorsa? Akkor is vissza kell fizetniük a kedvezményt, mivel a társadalombiztosítás nem ismer ilyen túlfizetést, és adókedvezmény sincs?
Részlet a válaszból: […]kedvezmény érvényesítését tette lehetővé, valóban kérdés, mi lesz az ezen összegek után érvényesített adókedvezmény sorsa. A megoldás az Szja-tv.-ben található. Az Szja-tv. 2003. január elsejétől hatályos rendelkezései szerint a visszalépő magán-nyugdíj-pénztári tagoknak dönteniük kell, hogy a tagdíj kiegészítését a visszalépéskor számukra a magánnyugdíjpénztár kifizesse-e, vagy átutalja egy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba. A választástól függően az adókötelezettség más és más. Abban az esetben, ha a magánszemély felveszi a magánnyugdíjpénztártól a tagdíj kiegészítéseként fizetett összeget, úgy az a magánszemély egyéb összevonás alá eső jövedelmeként lesz adóköteles (a magánnyugdíjpénztár adóköteles szolgáltatása) a kifizetés évében.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 192
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,