Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdése alkalmazandó, azonban egyszer kell megfizetni a járulék-alapot képező jövedelem után a társadalombiztosítási járulékot, legalább a járulékfizetési alsó határ után, a munkakörök számától függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Adószámos magánszemély szakértői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban történik, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékalap megállapítása, a társadalombiztosítási járulék levonása, megfizetése és bevallása.Az önálló tevékenységből származó, az adó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Főállású polgármesteri tisztség tiszteletdíjassá alakítása

Kérdés: Polgármester asszony számára is lehetővé válik a nyugdíjazás 2013-ban, viszont ahhoz, hogy igénybe vegye az öregségi nyugdíjat, akár csak 1 napra is, de meg kell szüntetnie a jogviszonyát. Ha viszont nem veszi igénybe a nyugdíjazás lehetőségét, akkor a tisztségről való lemondással teheti meg, ami vissza nem vonható, tehát másnaptól 6 hónapon belül polgármesteri választásokat kellene kiírni. Egyre kevesebb lesz a jelenlegi tervek szerint a nyugdíja, nem éri meg neki tovább maradni. A kérdésünk, hogy milyen megoldással lehetne azt elérni, hogy a polgármester asszony mint főállású polgármester nyugdíjba menjen a ciklus alatt úgy, hogy ne kelljen lemondania, át lehet-e tiszteletdíjas polgármesteri tisztséggé alakítani az ő státuszát úgy, hogy ne kelljen választást kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra jogosult, ésazt meg kívánja állapíttatni, azon a napon, amelytől kezdődően az öregséginyugdíjat részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
Kapcsolódó címkék:  

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: Intézményünk megváltozott munkaképességű (50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő) munkavállalót kíván alkalmazni. Alkalmazható-e napi 8 órás munkaidőben? A munkáltatónak esetlegesen milyen bejelentési kötelezettsége, illetve felelőssége van?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő megváltozottmunkaképességű dolgozó foglalkoztatására a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozószabályokat kell alkalmazni.A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny-tv.) 23. §-a és a 168/1997. (X. 6) Korm. rendelet 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
Kapcsolódó címke:

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Több fiatal munkatársam vissza kíván lépni a magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alá. Mivel a korábbi években a magánnyugdíjpénztárba történő tagdíj befizetésén túl, kiegészítették a tagdíjbefizetéseiket, kérdésként merül fel, ha visszakapják ezt a kiegészítést, vissza kell-e fizetniük az adókedvezményt? Ha nem veszik igénybe a visszafizetést, akkor mi lesz az összeg sorsa? Akkor is vissza kell fizetniük a kedvezményt, mivel a társadalombiztosítás nem ismer ilyen túlfizetést, és adókedvezmény sincs?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvényben a Mnyd-tv. módosításával lehetővé vált a visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Tekintettel arra, hogy az Szja-tv. a magán-nyugdíjpénztári tagdíj adókedvezményén túl az ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.
Kapcsolódó címkék: