Alapítvány létrehozása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat hozhat-e létre alapítványt? Az alapítás költségeit, az alapító vagyonát el tudja-e számolni támogatásban, vagy saját bevétel terhére számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 41. §-a a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére azok kezelőszerve esetében tiltja, hogy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Kimutatható-e a decemberi hóközi, törvény szerinti illetmény kifizetése lekötött maradványként? Kimutatható-e a decemberben kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege lekötött maradványként (K3657 egyenlege)? Kimutatható-e az előlegek között szereplő "Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések" összege lekötött maradványként (K36516)?
Részlet a válaszából: […] ...hanem kizárólag azok, amelyekhez a tárgyévben, tehát a költségvetési év során konkrét kötelezettségvállalás kapcsolódik. A társadalombiztosítási és családtámogatások elszámolása tehát a fentiek miatt nem minősülhet az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...a személyt, mert egy olyan további jogviszonnyal (munkaviszonnyal) rendelkezik, amely megalapozza a biztosítási kötelezettségét, illetőleg a társadalombiztosítási ellátásokra, álláskeresési ellátásra való jogosultságát.A munkaviszony fennállását, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet, 35 420-16 500 = 18 920 forint után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni.(Kéziratzárás: 2022. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdése alkalmazandó, azonban egyszer kell megfizetni a járulék-alapot képező jövedelem után a társadalombiztosítási járulékot, legalább a járulékfizetési alsó határ után, a munkakörök számától függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?
Részlet a válaszából: […] ...betöltött köztisztviselő jogviszonya fennmaradjon.A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Adószámos magánszemély szakértői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban történik, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékalap megállapítása, a társadalombiztosítási járulék levonása, megfizetése és bevallása.Az önálló tevékenységből származó, az adó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Bér könyvelése

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzat és a hivatal bérelszámolásának és a finanszírozásnak a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozása során a Kincstár által levont és megfizetett közterheket, az Ávr. szerinti forgótőke elszámolását és a megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása során a kifizetőt terhelő ellátásokat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Jubileumi jutalomra jogosultság kérdése

Kérdés: 1983 júliusában álltam munkába egy üdülési és szanatóriumi igazgatóságnál, illetve a SZOT Igazgatóság Gazdasági Szervezeténél. 1989-ben GYES-re mentem, majd 1992. február 29-én "áthelyezve" munkaviszony megszűnésének módja bejegyzés szerepel a munkakönyvemben. Ettől fogva dolgozom a jelenlegi pénzügyi köztisztviselői munkakörömben a közös önkormányzati hivatalnál. 2012-ben megváltozott a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása a közszolgálati tisztviselők esetében. A bérügyekkel foglalkozó kolléga úgy ítélte meg, hogy az 1992 előtti évek beszámítása - a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál - nem fogadható el az én esetemben. (Megjegyzem, hogy két másik kolléganőm is önkormányzatnál helyezkedett el, és náluk elismerték a SZOT-nál eltöltött időt közszolgálatnak.) Szerintük már 2012-ben sem voltam jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel a 25 éveset már korábban (2007-ben) megkaptam. A 35 éveset sem kaptam meg, úgy tájékoztattak, hogy majd csak 2022-ben jár a 30 éves jubileumi jutalom. A polgármesteri hivatal álláspontjával a mai napig nem értek egyet. A Szakszervezetek Országos Tanácsa is a költségvetési szférához tartozott, az államháztartás egy bizonyos szintjén helyezkedett el - véleményem szerint -, hiszen "piros beszámolófüzetet" készítettünk a SZOT Üdülési Szanatóriumi Főigazgatóság, illetve a Pénzügyminisztérium számára, ugyanúgy, mint az önkormányzatok abban az időben. Munkakörömhöz jelentkeztem be az államháztartási mérlegképes tanfolyamra is. Próbáltam keresgélni az interneten az alapító okiratot, de sajnos nem jutottam eredményre, ellenben a következőt találtam:
Szerző: Magyarország Egészségügyi Minisztérium
Cím és szerzőségi közlés: Tájékoztató a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló jelentéshez, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága részére/ [közread. az] Egészségügyi Minisztérium, Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság
Megjelenés: Budapest: Egészségügyi Minisztérium Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1986
Úgy vélem, hogy 1992-ben, amikor munkahelyet váltottam, a SZOT - igaz, nem az önkormányzati - az államháztartás rendszerébe tartozott, és méltánytalannak tartom a megkülönböztetést.
Másik kérdésem: a közalkalmazottaknál hogyan számítják a jubileumi jutalomra való jogosultságot 1992 előtt? Ott is csak a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt lehet számítani, vagy pedig minden egyéb jogviszony is beleszámít?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatályos szabályai a jubileumi jutalomra való jogosultságot, illetve a jogviszonyban töltött idő beszámíthatóságát attól teszik függővé, hogy a köztisztviselő mely törvény hatálya alá tartozó szervnél töltötte el azt.A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Járulékfizetés alsó határa

Kérdés: 2021-ben találkoztam először a bér könyvelésekor a kifizetőt terhelő járulékot tartalmazó oszlopokban a járulékfizetés alsó határa megnevezéssel. Ha a munkáltatót terheli, akkor melyik K2-es rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosításijárulék--fizetési kötelezettséget teljesíteni.Az Áhsz. 15. melléklete alapján fentiek szerinti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.
1
2
3
23