IFRS-re történő áttérés esetén kedvezőbb adófizetésre benyújtható kérelem

Kérdés: Társaságunk 2019. január 1-jével tért át az IFRS-ek alkalmazására, és csatlakozott egy taocsoporthoz, ezért vonatkozik ránk a Tao-tv. 18/D. §-ának (7) és (8) bekezdése. A taocsoport a 2019-es társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, elmulasztotta viszont akkor a Tao-tv. 18/D. §-ának (8) bekezdése szerinti kérelmet előterjeszteni. Van-e lehetőség a kérelem utólagos benyújtására?
Részlet a válaszából: […] ...adót kell figyelembe venni.A csoporttag a csoportképviselő útján a társaságiadó-bevallás benyújtásakor kérhette volna a fizetendő társasági adó összegével kapcsolatban a Tao-tv. 18/D. §-ának (8) bekezdése szerinti lehetőséget.A Tao-tv. 18/D. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.
Kapcsolódó címkék:    

Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...Vagyis az Áfa-tv. tételes tiltást tartalmaz a csoportos adóalanyiságra önkormányzat által alapított gazdasági társaságok között. A társasági adóban ilyen tiltást nem találunk.A Tao-tv. 2/A §-a alapján csoportos társaságiadó-alanyiság jöhet létre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Az önkormányzat nem alanya a társasági adónak

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal vagyunk, és az egyik önkormányzatunk önként vállalt feladat keretében hűtőházat üzemeltet. Erről a tevékenységről kell-e, egyáltalán lehet-e taobevallást készíteni? Nincs nyereség, a bevételt teljes egészében felemésztik a működési költségek.
Részlet a válaszából: […] ...társasági adónak sem az önkormányzat, sem a költségvetési szerv nem alanya, így társaságiadó-bevallási kötelezettség nem merülhet fel.Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Transzferár-kiigazítás helyes áfakezelése

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.
Részlet a válaszából: […] ...megadott információk szerint a transzferár-kiigazítást a felek azért végzik el, hogy megfeleljenek a társasági adózásbeli követelményeknek, és ügyleteik során alkalmazott jövedelmezőséget az előírt módszertan szerint szokásos piacinak tekintett szintre hozzák....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján beszerzett, megvalósított épületek és építmények tulajdonosa.A költségvetési intézmények nem alanyai a társasági adónak, még akkor sem, ha vállalkozási tevékenységükre tekintettel a fenntartónak a társasági adó mértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Sportberuházás taokedvezménye

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított - 3. kérdésnél ismertetett típusú - beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 22/C. §-ának (6) bekezdése alapján a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy bizonyos, a jogszabályhelyben hivatkozott sportcélú beruházások esetén a magyar állam javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre.A sport célra támogatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:    

Reprezentáció szabályai 2010-től

Kérdés: 2010-ben módosul a reprezentáció adózása. A reprezentációt költségként nem lehet elszámolni, hanem a társaságiadó-alapot növeli. Az államháztartási szerveknél hogyan kell adózni a reprezentáció után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint. Amennyiben atársaságiadó-alap növelésére bármilyen ok miatt nincs lehetőség (például akifizető nem alanya a társasági adónak), úgy a jelenleg hatályos szabályokalkalmazandóak a reprezentáció adóztatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. - A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
Részlet a válaszából: […] A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint azegyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának (3) bekezdése tartalmazzaazokat a tevékenységeket, amelyek - ha az egyház végzi - nem minősülnekvállalkozási tevékenységnek. Ennek alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.
Kapcsolódó címke:

Feltöltési kötelezettség önellenőrzése

Kérdés: A 2006. december 20-án benyújtottuk a feltöltési kötelezettségről szóló bevallásunkat. A bevallásban csak a 20-áig ismert kötelezettséget tudtuk szerepeltetni, az azt követően - december 31-éig - jelentkezőt értelemszerűen nem. Helyesbíthető-e a "feltöltési" bevallás? Ha önellenőrizzük, a mulasztási bírságot az adóhatóság az eredeti, vagy a módosított bevallás alapulvételével állapítja meg?
Részlet a válaszából: […] ...90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztásibírságot fizet.Az adóhatóság a feltöltés "helyességének" megállapítását csaka társasági adóról szóló bevallás beérkezését, azaz a tárgyévet követő május31-ét követően tudja elvégezni. A beérkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.