Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott társasági adó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszból: […]megnevezését, valamint e csoportképviselő azon nyilatkozatát, amely szerint vállalja a csoport képviseletét, továbbá- csoporttagonként külön-külön:a) a csoporttag megnevezését, címét és adószámát,b) a Tao-tv. fent említett feltételei fennállásának igazolását, ha egyébként a feltételek tényleges fennállása az állami adó- és vámhatóság vagy a cégbíróság rendelkezésére álló adatok alapján nem állapítható meg, ésc) annak a nyilvántartási rendszernek a bemutatását, amely alkalmas a Tao-tv.-ben meghatározott adatok alátámasztására és ellenőrzésére.A Tao-tv. szerinti feltételek fennállásának igazolása kapcsán a jogszabály további (formai vagy tartalmi) feltételt nem határoz meg, amely arra is utal, hogy az alátámasztás módja nem kötött.A NAV a csoportos társaságiadó-alany létrehozását és a csoportos társasági-adóalanyhoz történő csatlakozást engedélyező határozatában rendelkezik- az alapító tagok és a csatlakozó tag(ok) által bevallott,- még esedékessé nem vált adóelőlegek törléséről, valamint- a törölt adóelőlegek megfizetésére - a csoportos társaságiadó-alany létrejötte vagy a csoportos társaságiadó-alanyhoz történő csatlakozás napjától az adóévet követő hónap utolsó napjáig terjedő időszakra - a csoportos társaságiadó-alanyt kötelezi.A NAV a kérelmet elbírálja, ez ellen nem lehet fellebbezni. A taocsoport a NAV engedélyével jön létre.Valamely tag kilépéséhez szintén valamennyi tag közös nyilatkozata kell, minimum két tagnak mindig meg kell lenni a csoportban.A csoportazonosítót fel kell tüntetni minden dokumentumon. Az adószám két kötőjel közötti száma 6-os. A számlát a tagvállalatok a saját adószámukon állítják ki.Ki kell jelölni csoportképviselőt. Az adóhatóság felé a jognyilatkozatot, adóbevallást, adatlapot a csoportképviselő adja be.Taocsoportnál csak a csoportban részt vevő társaságoknak egyetemleges a felelőssége a csoport társaságiadó-kötelezettségének teljesítéséért. Az önkormányzat azonban mint tulajdonos nem felelős a csoport kötelezettségeiért.Az Art. előírásai alapján a csoportos társaságiadó-alanyban részt vevő bármely csoporttag - a csoportos társaságiadó-alanyiság időszakát követően is - a csoportos társaságiadó-alanyban részt vevő valamennyi többi csoporttaggal egyetemlegesen felelős- a csoportos társaságiadó-alanynak a csoporttag csoporttagsága fennállása alatt keletkezett adókötelezettsége,- a csoportos társaságiadó-alanynak a tag csoporttagságát megelőző időszakban keletkezett adókötelezettsége teljesítéséért. Csoportos taoadóalany működése A csoportadózás lényege, hogy egy adott vállalatcsoport az adott adónem tekintetében egyetlen adóalanynak számít, míg minden más tekintetben megőrzik a csoporttagok az önállóságukat, pl. szociális hozzájárulási adó, iparűzési adó, helyi idegenforgalmi adó, személyi jövedelemadó, szakképzési hozzájárulás, áfa stb.A csoporttagoknak egymás között nem kell alkalmazni a transzferárszabályokat, de a szokásos piaci ár szabályait be kell tartani. Az önkormányzat felé továbbra is szükséges a transzferár-nyilvántartás. A csoporttagoknak lehetőségük van a közös ügyletekre közös bankszámlát nyitni, ezzel bankszámlavezetési és utalási díjak takaríthatók meg.A csoport nem minősül kis- és középvállalkozásnak, ezért az ehhez kötődő kedvezmények elvesznek. Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot. A 25%-ot meghaladó részesedés mindegyik cégben megvan, ezért eddig sem minősültek kkv-nak.Az adózói minősítés a csoportra vonatkozik, tehát ha valamely tag nem felel meg a jó adózó minősítésnek, akkor a csoport sem felel meg. Társasági adó megállapítására vonatkozó szabályok A csoporttagok egyedi társaságiadó-fizetési kötelezettsége megszűnik, csoportszinten kell adózni. Az adóbevallást a csoportképviselő nyújtja be a csoport adószáma alatt. Az egyedi társaságiadó-alapokat is meg kell állapítani.A csoport létrejöttekor a belépő tagok adóelőlegét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5337
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Az önkormányzat nem alanya a társasági adónak

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal vagyunk, és az egyik önkormányzatunk önként vállalt feladat keretében hűtőházat üzemeltet. Erről a tevékenységről kell-e, egyáltalán lehet-e taobevallást készíteni? Nincs nyereség, a bevételt teljes egészében felemésztik a működési költségek.
Részlet a válaszból: […]tevékenységről beszélni. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége. A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kötelező és általa önként vállalt feladatokat lát el. Az önként vállalt feladatok azonban nem veszélyeztethetik a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozásuk pedig a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.A hűtőház üzemeltetése tehát csak abban az esetben minősülne vállalkozási tevékenységnek, ha azt nem az önkormányzat, hanem annak költségvetési szerve végezné haszonszerzési céllal, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelező jelleggel. Az Áht. 46. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5240
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Transzferár-kiigazítás helyes áfakezelése

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.
Részlet a válaszból: […]termékértékesítés ára között.A rendelkezésre álló ismeretek alapján tehát a felek közötti pénzügyi elszámolásra a teljesítést követő időpontban kizárólag a megfelelő jövedelmezőség teljesítése érdekében kerül sor úgy, hogy a felek között utólag rendezésre kerülő különbözet összege és elszámolása nem köthető kifejezetten a felek közt teljesült egyes korábbi ügyletekhez. Ez álláspontunk szerint az áfa alapjára nincs kihatással, tekintve, hogy a felek között érvényesen teljesedésbe ment olyan ügyletekről van szó, amelyek esetében a teljesítéskor fizetett ellenérték nagyságát mindkét fél elfogadta. A teljesült ügylet ellenértéke módosításának a kérdésben megfogalmazottak alapján polgári jogi indoka nincsen.Abban az esetben tehát, ha a felek között utóbb kizárólag a megfelelő jövedelmezőség biztosítása miatt történik egy egyszeri pénzügyi kiigazítás, amelynek során az egyes ügyletek ellenértékét nem módosítják, úgy - figyelemmel az Art. 1. §-ára - nem mondható, hogy a felek között az áfa alapja utóbb bekövetkezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5094
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]összeg adótartalma nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő (vagyis 15 milliárd körüli) forintnál.A felújítás, a beruházás bekerülési értékének kétszerese vonható le az adóalapból a felújítás, a beruházás befejezése adóévében és az azt követő öt adóévben. Az adózás előtti eredmény csökkentésével az adóalap akár negatívvá is válhat. Ez azonban - az adózó döntése szerint - elkerülhető a levonás több évre történő megosztásával. A levont összeg adótartalma pedig elérheti a 100 millió eurónak megfelelő (30 milliárd forint körüli) forintot.A karbantartás, illetve a felújítás, beruházás alapján járó kedvezmény ugyanazon tárgyi eszközzel kapcsolatban ugyanazon adóévben együtt is érvényesíthető.Mind a két kedvezmény átadható kapcsolt vállalkozásnak, azzal, hogy a karbantartási költség alapján átadott összegből a kapcsolt vállalkozás is legfeljebb a saját adózás előtti nyeresége 50 százalékáig élhet adóalap-csökkentéssel.[Műemlék: a Kötv. 7. §-ának 15. pontja. A helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény: 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet.]A kedvezmény a költségelszámoláson felül érvényesíthető (egyszer költség, egyszer csökkentő tétel), függetlenül attól, hogy a felújítási munkák vagy azok egy része milyen - pl. másik társaság, kapcsolt fél, hitelintézet által nyújtott - pénzügyi forrásból (hitelből, támogatásból) valósult meg. A költségként elszámolt összeg adóalapnál történő kezelésére a Tao-tv. 3. számú mellékletében ugyan nincs konkrét jogcím, de az - ilyen esetekben alkalmazandó - általános megítélés szerint az a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben felmerült költségnek minősül (nem növelő tétel).Az igénybevétel mértékének az is korlátja, hogy a kedvezménynek a Tao-tv. 19. §-a szerinti adókulccsal (9 százalékos mértékkel) számított értéke nem lehet több- karbantartásnál adóévenként, adózónként 50 millió eurónak,- beruházás, felújítás esetén beruházásonként 100 millió eurónakmegfelelő forintösszegnél.Az adókedvezmény feltétele az is, hogy a munkák szabályszerű befejezéséről és azok értékéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság adjon igazolást. Ezt az igazolást a társaságiadó-bevallás benyújtásáig az adózónak be kell szereznie.Ha a műemlék vagy védett ingatlan tulajdonosa egy magánszemély, és az épületet a személyhez kapcsolódó társaság újítja fel vagy tartja karban, a magánszemély tulajdonképpen bevételre tesz szert ezáltal. De ez után a jövedelem után nem kell adót fizetni. Hasonlóképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5022

5. találat: Sportberuházás taokedvezménye

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított - 3. kérdésnél ismertetett típusú - beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)
Részlet a válaszból: […]rendezésére tartalmaz előírást.Tekintettel arra, hogy a fentebb említett jogszabályi rendelkezés hatálybalépése 2016. április 12. napja, és a módosító jogszabály átmeneti rendelkezést nem tartalmaz, így az abban foglaltak a hatálybalépést követően tekinthetők irányadónak.A támogatási igazolás kiállítására vonatkozóan további részletszabályokat állapít meg a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet). Itt kerül meghatározásra, hogy a támogatási igazolás kiállítása iránti kérelemhez beruházási vagy felújítási támogatás esetén a támogatás igénybevételére jogosult szervezet (adott esetben a sportegyesület) részéről nyilatkozatot kell csatolni arról, hogya) vállalja, hogy a Tao-tv. 22/C. §-ának (6) és (8) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek eleget tesz,b) vállalja, hogy a jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéshez szükséges közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat kiállításának költségét az ellenőrzést végző szervezet részére megfizeti [Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés f) pont].A Tao-tv. fent hivatkozott 22/C. §-ának (6) és (8) bekezdéseiben többek között az kerül előírásra, hogy a támogatott szervezetnek a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú hasznosítását kell megvalósítania, valamint az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 4. támogatási időszak végéig a tárgyieszköz-beruházást üzembe kell helyeznie a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar állam részére történő megfizetése terhével.A jelzálogjog bejegyzése alóli mentesüléshez az szükséges, hogy a beruházás az üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerüljön.Ezen esetben is azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4428
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Reprezentáció szabályai 2010-től

Kérdés: 2010-ben módosul a reprezentáció adózása. A reprezentációt költségként nem lehet elszámolni, hanem a társaságiadó-alapot növeli. Az államháztartási szerveknél hogyan kell adózni a reprezentáció után?
Részlet a válaszból: […]összegig mentes a személyi jövedelemadó alól. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 2010. január 1-jétől hatályba lépő 8.38. pontja szerint adómentes: a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társaságiadó-alapot növelő tételként köteles figyelembe venni. A reprezentációs költségek (üzleti célú vendéglátás, étel, ital, utazás, szállás, szabadidőprogram) után értékhatártól függetlenül nem kell személyi jövedelemadót fizetni azokban az esetekben, amikor a reprezentációt a társaságiadó-alapban növelő tételként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2542

7. találat: Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. - A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
Részlet a válaszból: […]és ifjúságvédelmi intézményeket működtet, b) a hitélethez szükséges kiadványokat, kegytárgyakat állít elő és értékesít, c) az egyházi célra használt épületeket részlegesen hasznosítja, d) temetőt tart fenn. Ebből következően az említetteken felül végzett tevékenységet, így az étkeztetést is csak vállalkozási tevékenységnek lehet tekinteni. A Tao-tv. előírása szerint vállalkozási tevékenység a jövedelmi és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező tevékenység. Az egyházakra vonatkozóan azonban az 1990. évi IV. törvény 18. § (3) bekezdése - az előbbiekben felsorolt tevékenységeket - kiemeli a nem vállalkozási tevékenységeket, amelyhez kapcsolódó bevétel után társaságiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik. A Tao-tv. 9. § (1) bekezdése értelmében az egyház társaságiadó-alapja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1870
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Feltöltési kötelezettség önellenőrzése

Kérdés: A 2006. december 20-án benyújtottuk a feltöltési kötelezettségről szóló bevallásunkat. A bevallásban csak a 20-áig ismert kötelezettséget tudtuk szerepeltetni, az azt követően - december 31-éig - jelentkezőt értelemszerűen nem. Helyesbíthető-e a "feltöltési" bevallás? Ha önellenőrizzük, a mulasztási bírságot az adóhatóság az eredeti, vagy a módosított bevallás alapulvételével állapítja meg?
Részlet a válaszból: […]beérkezése után lehetett). Másrészt a bevallás, mint minden más bevallás is, szükség esetén önellenőrzéssel helyesbíthető! Amennyiben tehát a fizetendő adó összegét helytelenül állapítottuk meg - nincs jelentősége annak, hogy alacsonyabb vagy magasabb összegben -, akkor lehetőségünk van önellenőrzésre. Ha magasabb összeget vallottunk, akkor az önellenőrzéssel csökkenthetjük a kötelezettséget, és visszakérhetjük a többletet (természetesen, ha be is fizettük). Amennyiben kevesebb összeget vallottunk, akkor pedig megemelhetjük a kötelezettséget, és az önellenőrzéssel egy időben a különbözetet is megfizethetjük. Az Art. 172. § (8) bekezdése előírja, hogy ha az adózó az esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. Az adóhatóság a feltöltés "helyességének" megállapítását csak a társasági adóról szóló bevallás beérkezését, azaz a tárgyévet követő május 31-ét követően tudja elvégezni. A beérkezett bevallást összevetik a december 20-ai feltöltéssel, és ennek alapján állapítják meg, hogy az adózó helyesen járt-e el. A mulasztási bírság csak akkor állapítható meg, ha a tényleges kötelezettség és a feltöltés között legalább 10%-os különbség van. A bírság kiszabása tehát nem a feltöltésről szóló bevalláshoz, hanem a ténylegesen megfizetett kötelezettséghez igazodik. Mindezek alapján megállapítható az is, hogy a feltöltésről szóló 0629/K jelű bevallás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1642