Munkába járás költségei

Kérdés: Cégünknél a munkaszerződésekben a munkavégzési hely az alábbiak szerint van rögzítve: "A munkavégzés helye a munkáltató székhelye, illetve telephelyei." A szokásos munkavégzési hely azonban ezek közül vagy az egyik, vagy a másik, tehát csak alkalmanként fordul elő, hogy a telephelyen dolgozóknak el kell utazniuk a székhelyre vagy fordítva. Ezek egyébként eltérő megyében vannak. Amennyiben tehát egy, rendszerint a telephelyen munkát végző munkavállalónak a munkáltató utasítására a székhelyen kell munkavégzésre megjelennie, és oda a lakó- vagy tartózkodási helyéről saját gépkocsijával utazik el, ez az út nem számolható el részére kiküldetési rendelvénnyel? Ez munkába járásnak minősül, és így adómentesen csak max. 30 Ft/km számolható el? Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló először a telephelyre megy otthonról, majd onnan utazik el saját gépkocsijával a székhelyre munkát végezni? Ez esetben már elszámolható az utazás kiküldetésként? Végül, amennyiben egy munkavállaló munkavégzési helyeként a munkaszerződésben pl. egy megye területe szerepel, lakóhelyéről saját gépkocsival utazva a konkrét munkavégzési helyre, csak munkába járásról beszélhetünk, és kiküldetésként adómentesen nem számolható el részére az utazás, csak az egyes munkavégzési helyek közötti utak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló feladatának kijelölt helyére történő eljutás (üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése stb.), valamint az ezzel összefüggő távollét során szükséges közlekedési és más (pl. szállás, étkezés) kiadásokból adódik.A költségek megtérítése tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Felbontott tanulmányi szerződés

Kérdés: Központi költségvetési szerv tanulmányi szerződést kötött egyik munkavállalójával. A munkavállaló 2022-ben megszerezte az oklevelét, és a tanulmányi szerződésben a megszerzéstől számított további két évet vállalt az intézmény alkalmazásában. A vállalt idő még nem telt le, de felmondott, így időarányosan vissza kell fizetnie a képzési és vizsganapokra kifizetett távolléti díjat, illetve a tandíjat. Ezzel kapcsolatosan az a kérdés merült fel, hogy a visszafizetett összeget milyen rovaton kell szerepeltetni? B411-re gondoltam, mint Következő év(ek)ben személyi juttatások, azok közterheinek visszatérülése.
Részlet a válaszából: […]

Az Áhsz. 15. melléklete alapján a munkavállaló által visszafizetett összeget a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni.

(Kéziratzárás: 2023. 11. 19.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – megfizetni.Azon speciális helyzetre, amikor a Kjt. hatálya alól a Kttv. hatálya alá tartozó szervhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Helyettesítési díj

Kérdés:

Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő tartósan távol lévő (30 napon túli betegállományban lévő) köztisztviselőt helyettesít. A helyettesítési díj a Kttv. 52. §-ának (3) bekezdése szerint az első naptól jár, tehát például ha február 1-jétől beteg a dolgozó, akkor a helyettesítési díj február 1-jétől megilleti azt, aki helyettesíti, vagy csak a távollét 31. napjától rendelhető el helyettesítés és állapítható meg helyettesítési díj? A helyettesítési díj mértéke a Kttv. 50. §-ának (3) bekezdése szerint 25-50%-ig terjedhet, vagyis ennek értelmében 5% vagy 10% nem állapítható meg abban az esetben, ha többen helyettesítik a hiányzó dolgozót?

Részlet a válaszából: […] A helyettesítési díj legalacsonyabb mértékét a Kttv. megszabja, amely legalább a helyettesítő illetményének 25%-a. A helyettesítési díj főszabályként akkor jár, ha a közszolgálati tisztviselő más munkakörbe tartozó feladatot lát el, és a helyettesítés nem munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: Főállású polgármesternek táppénz alatt jár-e költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a polgármester arra az időtartamra, amelyre illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a távollét első napjától kezdve nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben tulajdonképpen helyettesítésről vagy átmeneti többletfeladat-végzésről van szó.Az Eszjtv. ugyan rendelkezik helyettesítési díjról, de annak hatálya alól kiveszi az egészségügyben dolgozókat. Az országos kórház-főigazgatónak az állami fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...A fizetendő végkielégítés tehát függ az időzítéstől. Lényeges, hogy az Mt. szerint a végkielégítés mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkavállaló (közalkalmazott) jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Felmentési idejét töltő közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év szolgálati idővel szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő esetében 8 hó, a felében mentesítve van a munkavégzés alól. A szabadság hogyan jár, mind a 8 hónapra, vagy csak a munkával töltött időre (4 hó)?
Részlet a válaszából: […] ...alól. Ez tehát egy jogszabályon, azaz munkaviszonyra vonatkozó szabályon alapuló mentesítés. Az Mt. pedig a szabadságra jogosító távollétek körébe sorolja azt az esetet is, amikor a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartamra mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Intézményvezetői pótlék

Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi feltételek szerint.A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére azonban nem illetményre, hanem távolléti díjra jogosult, méghozzá havonta egyenlő részletekben.Pedagógusok esetében a távolléti díjjal kapcsolatosan az Mt. 148-149...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...ok miatt nem kell főállású kisadózónak tekinteni.A szabadság, betegszabadság, táppénz, baleseti táppénz egy alapesetben rövidebb idejű távollét a munkából, mely során a munkaviszonyban bér, távolléti díj vagy a betegség miatti kiesés miatt jövedelempótló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
12