148 talált cikk a távollét kifejezésre

Kérdés: 1. A leltárkülönbözeti jegyzőkönyv a költségvetési szerv vezetője általi aláíratása személyi problémák miatt elmaradt. Azonban a leltárkiértékelés és különbözet (hiány-többlet) a könyvelő által elvégzésre került, illetve a beszámoló alátámasztott volt a könyvelés szempontjából. Milyen fajsúlyú ez a probléma a beszámolóra vonatkoztatva?
2. Egyes tételek esetében a leltárkülönbözet oka (leltárhiány, illetve adminisztrációs hiba) vita tárgyát képezi.
– Tartós távollét (betegség) miatt egy kollégának egy eszköze nem lett leltározva, és sajnos nem is nézte meg a bizottság, hogy megvan-e az eszköz, így a leltárfelvételi íven hiányként jelölte meg a leltározó előző évben. Tárgyévben azonban előkerült az eszköz. Ebben az esetben visszavezethető, mint fellelt eszköz? Jó volt-e a hiányként meghatározott kategória?
– Ugyanennél a kollégánál a készletek (ezek csak szerszámokat jelentettek) leltárfelvételi íve nem került kinyomtatásra, így leltározásra sem. Kiértékelésnél, ill. egyeztetésnél derült ki. Még pótleltári időszakban el lett rendelve a leltározás, de a leltározással megbízott kolléga végül nem végezte el a leltárt a fordulónap és a végső leltárkiértékelés között, mivel nem kerültek bemutatásra a készletek (távollévőnél volt) leltározásra, így leltárhiányként lettek kezelve. Nyilvántartási értékük nulla forint volt mind az eszköznek, mind a készleteknek.
– A leltározás alapelve tudásom szerint az, hogy csak az az eszköz/készlet szerepelhet a könyvekben, amelynek a létezése a leltár fordulónapján és a kiértékelési időszak között mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel bizonyítható. A fenti esetekben ez nem volt biztosított, ezért kerültek hiányként rögzítésre. Helyes volt-e hiányként kezelni?
– A mezőgazdaságigép-vonófejek és a vonólap 2021. 02. 19. óta voltak a készletnyilvántartásban. Értékesítési céllal lettek átminősítve az eszközmodulból a 2021. évben a mezőgazdasági vontatóval, a Landini Vision 95 vontatóval és az MTG 533 Valtra S 323 vontatóval együtt. Nagy valószínűséggel a vonófejek és a vonólap nem kerültek kivezetésre értékesítéskor 2021. évben, csak átminősítésük történt, s így ezért maradtak benne a készletnyilvántartó rendszerben. A fellelt dokumentáció alapján csak a 2025. évi leltár során derült ki, hogy ezek nincsenek meg fizikailag, merthogy eladásra kerültek a mezőgazdasági gépekkel együtt. Ez az információ csak a leltárkiértékelést és beszámolókészítést követő időszakban derült ki. Ezek az információk a leltárkiértékelési időszakban nem álltak rendelkezésre, így emiatt mi az akkori információk alapján leltárhiányként kezeltük. Értékük nulla. Ez kezelhető adminisztrációs hibaként? Vagy leltárhiányként?
3. Kérném segítségüket abban, hogy a fentebb vázolt esetekben mi a szabályos meghatározása a leltárkülönbözeteknek.

Kérdés: A munkavállaló az Mt. hatálya alá tartozik. Két munkajogviszonya van. Az egyikben a „normál” adózási szabályok szerint vonják le tőle, illetve fizetik meg utána a közterheket (szja, tb-járulék, szocho). A másikban a tevékenysége FEOR-száma miatt teljes mértékben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adózási formáját választotta. Az Ekho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján ez az adózási forma a tevékenység ellenértékeként fizetett bevételre alkalmazható. Ha a munkavállaló keresőképtelen lesz, a foglalkoztatási forma szerint betegszabadságra jogosult az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése értelmében. A kérdés az lenne, hogy a betegszabadságra fizetett távolléti díj beleérthető-e a „tevékenység ellenértéke” kifejezésbe, vagy az csak a tényleges munkavégzés kapcsán kapott munkabér lehet, tehát ha a munkavállaló a munkáját keresőképtelensége okán ellátni nem tudja, akkor az ekhóra jogosító tevékenységet sem végzi?

Kérdés: Az intézmény központi költségvetési szervként működik, gazdálkodását a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok alapján végzi. Az elmúlt időszakban az egyik igazságügyi alkalmazottjának szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Az érintett alkalmazott a jogviszony megszűnésének időpontjában hatályos tanulmányi szerződéssel rendelkezett. A szolgálati jogviszony megszüntetésére a „Megállapodás igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről” elnevezésű okirat alapján került sor, amelyet a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott írt alá. A megállapodás rendelkezik a tanulmányi szerződés alapján fennálló visszafizetési kötelezettség mértékéről, és annak alapján az igazságügyi alkalmazottat a tandíj és a távolléti díj 25%-ának visszafizetésére kötelezi. Ezzel összefüggésben ugyanakkor nem készült külön okirat, amely a követelés részbeni elengedéséről, illetve a visszafizetési kötelezettség ilyen mértékű meghatározásának indokáról rendelkezett volna, és amely pénzügyi ellenjegyzéssel ellátásra került volna.
A fentiek alapján az alábbi kérdésekben kérjük véleményüket:
– Keletkezik-e az intézmény javára követelés a tanulmányi szerződés alapján a tandíj és a tanulmányi szerződés alapján kifizetett távolléti díj tekintetében?
– Amennyiben igen, milyen feltételek mellett és milyen mértékben gyakorolható méltányosság a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés során?
– Megalapozhatja-e önmagában a munkáltatói döntés a követelés részbeni elengedését, vagy ehhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló írásbeli méltányossági kérelme?
A gazdálkodási terület álláspontja szerint a tanulmányi szerződés rendelkezései alapján az intézmény javára követelés keletkezik, amelyre figyelemmel alkalmazandóak az Áht. 97. §-ában foglalt rendelkezések. Ennek értelmében a költségvetési szerv követeléséről kizárólag jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, különös méltánylást érdemlő körülmények alapján mondhat le.
Az érintett ügyben az igazságügyi alkalmazott írásbeli méltányossági kérelmet nem terjesztett elő. Tudomásunk szerint ugyanakkor szóbeli kérés alapján a nettó távolléti díj, valamint a tandíj 75%-ának megfizetése alól mentesült.
Az intézményvezető álláspontja szerint a tanulmányi szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés mértékének meghatározása munkáltatói jogkörbe tartozik.
Az érintett tanulmányi szerződés szerint a támogatás az oktatási és vizsganapokra biztosított munkavégzés alóli mentesítésre és a tandíj megfizetésére terjed ki. A tanulmányok időtartama: 2025. szeptember 19. napjától 2027. július 15. napjáig.
A tanulmányi szerződés releváns rendelkezései az alábbiak:
„A képzés ideje alatt, illetve a tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiállításának dátumától számított 1,5 évig a munkáltatóval fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.”
„A 4. pontban biztosított szabadidő és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az igazságügyi alkalmazottat távolléti díj illeti meg.”
„Amennyiben az igazságügyi alkalmazott a 3. pontban meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, valamint, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati jogviszonyát a jelen szerződés hatálya alatt megszünteti, továbbá, ha lényeges szerződésszegést követ el, az intézmény jogosult a jelen szerződéstől elállni, és a támogatást a jövőre nézve megszüntetni. Jogosult továbbá az általa nyújtott támogatás összegét visszakövetelni az igazságügyi alkalmazottól. A visszakövetelés összege arányos, ha az igazságügyi alkalmazott a jelen szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.”
Az intézmény gazdálkodási szabályzatának tanulmányi támogatásokra vonatkozó rendelkezései:
„Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás (igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja részére)
7. § (1) Az Iasz. 38. § (1) bekezdés f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, önképzés, valamint idegennyelvi képzés, továbbképzés céljára, tanulmányi szerződés alapján nyújtható támogatás, amennyiben azt az intézmény szakmai érdeke indokolja.
(2) A tanulmányi szerződés rendelkezései a vonatkozó jogszabályokon alapulnak azzal, hogy az intézményi érdek rövid indokolását e szerződésben rögzíteni kell.
(3) Nem nyújtható támogatás a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesítés megszerzése céljából.
(4) Támogatásban a legalább két éve szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja is részesülhet. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.
(5) A pótvizsgára való felkészülésre, a pótvizsga napjára munkáltatói támogatás (pl. utazás, szállás, tanulmányi szabadság) nem nyújtható.
(6) Tanulmányi szerződés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazottal, intézményi taggal újabb tanulmányi szerződés nem köthető.
(7) A visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az intézmény elnöke felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésre, a távollét idejére járó illetményre való jogosultság megállapítására.
(9) A tanulmányi ösztöndíj – az iskolarendszeren kívüli képzés kivételével – képzési, továbbképzési és idegennyelvi képzési támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja-tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, amelynek adó- és járulékterheit a munkáltató írásbeli kötelezettségvállalással átvállalhatja.
(10) A beosztás, illetve munkakör ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként iskolarendszeren kívüli képzési támogatás adómentes juttatás formájában biztosítható az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint.”
A hivatkozott jogszabályi és belső szabályozási rendelkezésekre figyelemmel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a fenti ügyben jogszerűen mellőzhető-e a követelés érvényesítése, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés.

Kérdés:

Önkormányzati hivatal a választásban részt vevő szavazatszámláló bizottság (SzSzB) tagjai után, a tagok munkáltatói részére megfizeti a választásban rész vevő SzSzB-tagok hétfői (választás utáni nap) távolmaradási díját. Ezt a díjat a Nemzeti Választási Iroda megelőzőleg leutalja a hivatal részére. Mely rovaton szükséges teljesíteni a kiadást, illetve a kapcsolódó bevételt?

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású intézményeknél a polgármestert felhatalmazhatja-e az intézményvezető, hogy távolléte esetén a polgármester legyen a kötelezettségvállaló? Egyáltalán kell-e hozzá írásos felhatalmazás, vagy anélkül is vállalhat a polgármester bármely alá tartozó intézménynél kötelezettséget?

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről – szerint a köztisztviselők számára 50%-os utazási kedvezmény jár. Ez a kedvezmény a CSED-en, GYED-en, GYES-en lévő tisztviselőknek is jár?

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?

Kérdés:

Szociális intézményünk (önkormányzati fenntartású) helyettes szülői megállapodást kötött az erre a feladatra meghatározott személlyel. Több fórumon próbáltunk tájékozódni a helyettes szülői díj kifizetésének jogcíme, illetve módja iránt, valamint a helyettes szülőt közvetve megillető nevelési ellátmány kifizetésének lehetőségeiről.

Kérdés:

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória. 
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez? 
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?