Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott teljesítés helye tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Informatikai szolgáltatás

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?
Részlet a válaszból: […]adtak meg a számlázáshoz közösségi adószámot. Ilyen esetben a külföldi áfára felszámított összeg után kell a magyar adóhatóság felé megfizetni az áfát, és az így megfizetett áfa akkor igényelhető vissza a magyar adóhatóságtól, ha a visszaigénylés feltételei fennállnak, tehát adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel a beszerzés.Fontos hangsúlyozni, hogy ha nem kértek közösségi adószámot, akkor is adóalanyoknak minősülnek, és akkor is, ha belföldön alanyi adómentességet élveznek. A közösségi adószámnak csak közösségen belüli kereskedelem esetén van jelentősége, tehát akkor, ha az eladó is rendelkezik érvényes közösségi adószámmal.Az önkormányzat adófizetésre kötelezett, akár a Közösség más tagállamától, akár harmadik országbeli adóalanytól szerez be szolgáltatást.Távolsági értékesítésről abban az esetben beszélünk, ha egy tagállami adóalany más tagállambeli - Közösségen belüli termékbeszerzés után nem adófizetésre kötelezett - adóalanyok, illetve nem adóalanyok felé értékesít úgy, hogy az értékesített termék fuvarozását az értékesítő adóalany végzi vagy ő bonyolítja. Idetartoznak a más tagállambeli olyan alanyi adómentes, vagy kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági különös adózási jogállású adóalanyok felé történő értékesítések, akiknek (amelyeknek) a Közösség más tagállamából eszközölt beszerzéseik volumene nem haladta meg a tagállam által megállapított értékhatárt, és nem is jelentkeztek be a tagállami adóhatósághoz olyan adóalanyként, mint akik (amelyek) a közösségi beszerzések után adófizetésre kötelezett személyek. Idetartoznak továbbá a másik tagállambeli nem adóalanyok felé történő értékesítések is. Az előzőek alapján a kérdéses esetre nem a távolsági értékesítés, hanem az Áfa-tv. 37. §-ának szabályait kell alkalmazni.Ha az amerikai partnernek nincs érvényes közösségi adószáma, akkor a beszerzést harmadik országból történt szolgáltatásbeszerzésnek kell tekinteni, amelyre az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírásait kell alkalmazni. Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5488

2. találat: Termékimportot is magában foglaló láncértékesítés teljesítési helye a Brexitet követően

Kérdés: Egy kerti munkagépek értékesítésével foglalkozó vállalatcsoport belföldön nyilvántartásba vett adóalany tagja (a továbbiakban: magyar társaság) egy háromszereplős értékesítési lánc végső vevőjeként a cégcsoport francia székhelyű vállalkozásától (a továbbiakban: importőr) termékeket szerez be oly módon, hogy az importőr az Egyesült Királyságban letelepedett szállítójától beszerzett termékeket értékesíti tovább. A fuvarozás az egyesült királyságbeli eladótól közvetlenül a magyar társaság nevére szóló rendeltetéssel történik. A fuvarozást az importőr szervezi. A tervek szerint a Brexitet követő átmeneti időszak elteltével az Egyesült Királyságból fuvarozott termékeket Francia-országban bocsátja az importőr szabad forgalomba, a termékeket ezt követően szállítják le a magyar társaság részére. Jól gondolom, hogy 2021. január 1-jétől, azaz a Brexitre irányadó átmeneti szabályok lejártától kezdődően, amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor az Egyesült Királyságban, azaz a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakciói-nak teljesítési helyét nem csupán a láncügyletekre vonatkozó általános szabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell megállapítani, hanem figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 28. §-ára is? Ennek megfelelően jól gondolom, hogy amennyiben a termékek szabad forgalomba bocsátására Franciaországban kerül sor, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében az importőr értékesítésének teljesítési helye nem Magyarország, hanem Franciaország lesz?
Részlet a válaszból: […]mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre vonatkozik a 26. §.Az Áfa-tv. 27. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.Figyelemmel a kérdésben vázolt tényállásra, mely szerint az áruk feladási helye harmadik ország (2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a hozzáadottértékadó-szabályok alkalmazásában, azzal a kitétellel, hogy az Észak-Írország viszonylatában létrejött termékértékesítések és termékbeszerzések továbbra is közösségi ügyletnek tekintendők, Észak-Írország pedig a termékértékesítések szempontjából EU-tagállamként kezelendő), valamint arra, hogy az import megszakítja a láncolatot, az egyes értékesítések teljesítési helyét nem az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni, hanem az Áfa-tv. 28. §-át kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 28. §-a kimondja, hogy a 26. §-tól eltérően, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. E rendelkezés alapját Héa-irányelv 32. cikkének második fordulata képezi, amely rögzíti, hogy amennyiben a termék feladásának vagy fuvarozásának megkezdése szerinti hely harmadik területen vagy harmadik országban található, akkor a 201. cikk értelmében adófizetésre kötelezettként kijelölt vagy elismert importőr általi termékértékesítés teljesítési helyének, valamint a további termékértékesítés teljesítési helyének azt a tagállamot kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5465
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtó a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 31. cikkével összhangban beszerzi az említett azonosító szám érvényességére, valamint az ahhoz kapcsolódó névre és címre vonatkozó megerősítést;b) amennyiben az igénybevevő még nem kapott egyedi héa-azonosító számot, azonban arról tájékoztatja a szolgáltatásnyújtót, hogy már kérelmezte azt, és a szolgáltatásnyújtó beszerez bármilyen más olyan igazolást, amely alapján megállapítható, hogy az igénybevevő adóalany, vagy olyan nem adóalany jogi személy, amelynek héa-azonosító számmal kell rendelkeznie, továbbá a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal - mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal - elvégzi az igénybevevő által megadott adatok pontosságának észszerű szintű ellenőrzését.A Vhr. 18. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy a szolgáltatásnyújtó - kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása - jogállását illetően nem adóalanynak tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt, ha igazolja, hogy az érintett igénybevevő nem közölte vele az egyedi héa-azonosító számát.Figyelemmel azon információra, mely szerint a UK Társaságnak az Egyesült Királyságban nincs héa-azonosító száma, és áfaregisztrációra sem köteles, a UK Társaságot a Vhr. 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon kitétel alapján, mely szerint a szolgáltatásnyújtó akkor tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt jogállását illetően adóalanynak, ha nincs ennek ellenkezőjéről tudomása, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása során a UK Társaságot nem adóalanyként kell figyelembe vennie.A társaság, álláspontunk szerint - a Vhr. 18. cikkének (1) bekezdésére is figyelemmel -, akkor jár el helyesen, ha a konkrét szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása során a UK Társaságot nem adóalanyként veszi figyelembe, és az Áfa-tv. 37. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyarországon teljesülő ügylet ellenértékére általános forgalmi adót számít fel.Kérdésként merült fel továbbá, hogy igényelhet-e a fenti probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, illetve az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem.Álláspontunk szerint a fenti kérdéssel kapcsolatban a közös hozzáadottértékadó-rendszer alábbi szabályait kell figyelembe venni. A Vhr. 17. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó cikkek alkalmazásában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye attól függ, hogy az igénybevevő adóalany-e, az igénybevevő jogállását a Héa-irányelv 9-13. cikke és 43. cikke alapján kell meghatározni. A Héa-irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében "adóalany" az a személy, aki bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Mindezek alapján fennáll annak a lehetősége, hogy a UK Társaság, tekintve, hogy a társasági adót érintően van regisztrációs száma az Egyesült Királyságban, azaz vélelmezhetően gazdasági tevékenységet végez, adóalanynak minősül. [A gazdasági tevékenység fogalmát szintén a Héa-irányelv 9. cikkének (1) bekezdése határozza meg.]Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a társaság abban az esetben jár el jóhiszeműen az adókötelezettségek teljesítése során, ha minden tőle telhetőt megtesz, hogy az adókötelezettségeire vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. A Vhr. 18. cikkének fentebb hivatkozott rendelkezései elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó kötelezettségeként határozzák meg a szolgáltatás igénybevevője jogállásának megállapítását, illetve az erre, valamint ennek ellenkezőjére vonatkozó igazolások beszerzését, ebből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5219

4. találat: Külföldi kiküldetés

Kérdés: Intézményünk dolgozója külföldi kiküldetésben volt, európai uniós országban. Külföldi parkolásról, autópálya-használatról, tankolásról, szállásról és étkezésről szóló számlákat hozott. Kell-e ezek után a számlák után áfát fizetni? A számlákon nem 27%-os áfa van, ezt hogyan könyveljem le?
Részlet a válaszból: […]Amennyiben az étkezés éttermi, vendéglátóipari szolgáltatást jelent, akkor az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Előfordul, hogy a kiküldött élelmiszerboltban vásárol ételt. Amennyiben élelmiszerterméket vásárolt, akkor termékvásárlás történt, de nem valósult meg a termék országból történő kiszállítása, tehát erre az esetre nem értelmezhető a közösségi termékbeszerzés. Ugyanez a helyzet a vásárolt üzemanyaggal, hiszen annak az elfogyasztása a tankolás után azonnal megkezdődött, ezért ennek a teljesítési helye is külföld.Összefoglalva, a kérdésben foglalt valamennyi számla esetében helyesen számították fel a külföldi áfát, és egyik számla után sem kell Magyarországon áfát bevallani és fizetni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5170

5. találat: Határon átnyúló ügyletek áfája

Kérdés: Alanyi adómentes intézmény vagyunk. Megrendeltünk Norvégiából egy adatbázis-elő-fizetési szolgáltatást. Kérte a partner a közösségi adószámunkat, de nekünk nincs olyan. Mi a teendőnk ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]intézménye lesz kötelezett az adó magyar adóhatóság felé történő befizetésére. Az adómérték 27%.Az Áfa-tv. 37. §-a szerinti szolgáltatásnyújtáshoz, illetve szolgáltatás igénybevételéhez közösségi adószám szükséges, amit az első ügyletet megelőzően kell igényelni. Költségvetési intézmény a 20T201TSZ adatlap állami adóhatóság felé történő elektronikus úton történő benyújtásával kérheti a közösségi adószámot. A közösségi adószám HU és a magyar adószámuk első nyolc számjegye. Ezt meg kell adni a külföldi partnernek, aki köteles azt a számlán feltüntetni. Ez esetben az eladó nem számítja fel a saját államában érvényes adómértéket, tehát nem hárít át áfát a vevőre. Önöknek alanyi adómentes jogállásuk mellett áfabevallási és -befizetési kötelezettségük keletkezik, és az A60-as adatszolgáltatást is teljesíteni kell. Az alanyi adómentességet ezen ügylet következtében nem veszítik el. A megfizetett áfa nem igényelhető vissza.Fontos, hogy ha nem kérnek közösségi adószámot, nem adják meg az eladónak, és emiatt az felszámítja a saját országában érvényes áfamértéket, ez nem mentesíti Önöket a magyar adóhatóság felé történő áfa megfizetése alól. A külföldön felszámított áfa Magyarországon nem áfa, nem lehet adóalapra és áfára bontva könyvelni, nem lehet a magyar adóhatóság felé elszámolni áfaként. A magyar adóhatóság felé fizetendő áfa alapja ilyen esetben a külföldi áfával növelt összeg lesz, ami miatt veszteség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5148
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Termékimport áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy magyar társaság műanyagipari termékek gyártásával foglalkozik. Egy spanyol céggel termékek gyártását tervezik. Ehhez a spanyol társaság Kínából rendel öntőformát több millió forintos értékben, amelynek ellenértékét a spanyol társaság fizeti meg. A terméket Magyar-országon helyeztetnék szabad forgalomba, mivel azt Magyarországon fogják használni. A magyar társaság nem lesz tulajdonosa az öntőformának, csak a spanyol cég számára gyártanak rajta termékeket. Az öntőforma sorsa a termékek legyártása után a következők szerint alakulhat: termékszámtól függően selejtezés vagy ellenszolgáltatás nélkül a magyar társaságnál marad, esetleg Spanyolországba kerül kiszállításra. A spanyol társaságnak Magyarországon keletkezik-e bejelentkezési kötelezettsége (be kell-e jelentkeznie adóalanyként)?
Részlet a válaszból: […]§-aiban meghatározott szabályokat kellene alkalmazni. Az Áfa-tv. 95. §-ának (7)-(8) bekezdései értelmében, amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a vámhatóság az importálót véglegesen mentesíti a megállapított általános forgalmi adó alól, azaz az importtal kapcsolatban érvényesül az adómentesség. Vélelmezhetően ehhez hasonló szabályok (spanyol vám- és héa-szabályok) vonatkoznak a spanyol fél által tervezett importügyletre is, s a spanyol hatóságok a felfüggesztett hozzáadottérték-adó alól véglegesen mentesítik a spanyol adóalanyt. Mind-ennek a pontos megállapítása azonban csak a spanyol jogszabályok ismerete alapján lehetséges.Abban az esetben, amikor egy adóalany a tulajdonában álló terméket vállalkozásának céljára a Közösség valamely tagállamából egy másik tagállamba elszállítja, a Héa-irányelv értelmében sajátvagyon-áthelyezést teljesít, amely az indulás tagállamában Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek [Héa-irányelv 138. cikk (2) bekezdés c) pont], a fuvarozás befejezésének tagállamában (a felhasználás helyén) Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül (Héa-irányelv 21. cikk - Áfa-tv. 22. §). A?konkrét esetben a spanyol adóalany a Héa-irányelv szerinti sajátvagyon-áthelyezést teljesít, amely Spanyolországban - harmonizált héa-szabályt feltételezve - adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, és amely után Magyarországon - mint ellenérték fejében teljesített Közösségen belüli termékbeszerzés után - adókötelezettsége keletkezik.Az Áfa-tv. 2. §-ának b) pontja értelmében adót kell fizetni a terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése után. A 22.?§ (1) bekezdése kimondja, hogy "termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként, vagy fuvarozza el.Mindebből következően a spanyol adóalanynak Magyarországon adóalanyként be kell jelentkeznie, közösségi adószámot kell kérnie, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5033
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Külföldi rendezvények belépődíja

Kérdés: Intézményeink pályázat keretében külföldi (közösségen belüli és kívüli államban is) kirándulásokon vesznek részt, melynek keretében múzeumi, illetve más kulturális rendezvényeken is részt vesznek. A belépődíjakról szóló számlák esetében az Áfa-tv. 42. §-a alkalmazandó, vagyis könyvelhetjük áfa nélkül bruttó módon?
Részlet a válaszból: […]eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.A határon átnyúló ügyletek vonatkozásában a teljesítési hely azt a helyet határozza meg, ahol az adóztatás helye van, vagyis hogy melyik állam adóhatósága felé kell megfizetni az áfát. Fő szabály (Áfa-tv. 37. §-a) szerint adóalanyok közötti ügyleteknél a megrendelő letelepedési helye határozza meg az áfafizetés helyét, azonban vannak kivételes szabályok, ilyen a kulturális rendezvények, múzeumi belépők esete is. Mivel ezeknél az ügyleteknél a teljesítési hely ott van, ahol ténylegesen nyújtották a szolgáltatást, vagyis a kérdéses esetben külföldön, az adott ország áfamértékét kell felszámítani, és a magyar vevőnek a magyar adóhatóság felé nem keletkezik áfafizetési és -bevallási kötelezettsége. Értelemszerűen a magyar adóhatóság felé áfalevonási jog[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5014

8. találat: Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."
Részlet a válaszból: […]teljesített szolgáltatást áfa felszámítása nélkül, amennyiben rendelkezik az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal. Mindennek előfeltételét képezi, hogy az áru szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező vámhatározatot a vámhatóság közölje az importálóval.Amennyiben a 42-es vámeljárás keretében a terméket Hamburgban szabad forgalomba bocsátották, úgy nincs relevanciája az ellenérték két részre történő megbontásának a számlában, mivel mindkét útszakasz tekintetében a 93. § (2) bekezdése alapján élvezhet adómentességet a szállítmányozó által nyújtott szolgáltatás. A szolgáltatás ellenértékének az USA-tól Hamburgig tartó szakaszra eső része az importáló által megadott információknak megfelelően a vámérték részét képezi, s ekként a 74. § alapján a termékimport adóalapjába tartozik. A 74. § (1) bekezdése kimondja, hogy termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.Az Áfa-tv. 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. Az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezései alapján tehát a termékimport adóalapját növelő tételként tartozik az import adóalapjába[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4972
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Külföldön igénybe vett szállás és étkezés

Kérdés: Intézményünk Romániába szervezett szakmai kirándulást. A kapott szolgáltatási számlákat, étkezés, szállás, 5%-os román áfával számlázták, és román lejben fizették ki. A számlákat átváltás után áfásan (ha áfásan, akkor milyen %-kal) vagy bruttó módon kell-e lekönyvelni?
Részlet a válaszból: […]teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik (Áfa-tv. 45. §).A Romániában igénybe vett szállás és étkezés után helyesen számította fel az eladó a román áfát. Intézményüknek a magyar adóhatóság felé nem keletkezik ezek után a szolgáltatások után áfabefizetési, -bevallási kötelezettsége. A magyar áfatörvény Magyarország területén belüli ügyletekre hatályos. A román áfát Magyarországon nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4970
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Láncügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy olasz székhelyű olasz adóalany vállalkozás ("A") mezőgazdasági termelőeszközöket értékesít egy magyarországi székhelyű magyar adóalany ("C") részére úgy, hogy
3. a termék első vevője egy olaszországi székhelyű vállalkozás ("B"), amely a terméket továbbértékesíti "C" részére és
4. a terméket közvetlenül Olaszországból, "A" telephelyéről szállítják Magyarországra, "C" telephelyére.
A két értékesítéshez tehát egyetlen szállítás tartozik. A szállítást "A" szereplő szervezi: az első értékesítő bízza meg a szállítmányozót, és "A" felelős a fuvarért. A fenti ügylettel kapcsolatban a kérdésem, hogy mi az "A" és "B" szereplő értékesítésének megítélése, milyen adószámmal és milyen ügyletként kell számláznia az értékesítést az "A" és "B" szereplőnek?
Részlet a válaszból: […]meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van".Az Áfa-tv. 27. §-ának idézett rendelkezései értelmében láncügyletek esetén, vagyis amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy az áru az első értékesítőtől közvetlenül a láncban utolsóként szereplő, végső vevő felé kerül leszállításra, az Áfa-tv. 26. §-ának szabályát, mely szerint a fuvarozással párosuló termékértékesítés teljesítési helye a fuvarozás megkezdésének a helye, pusztán egy értékesítésre vonatkozóan lehet alkalmazni, mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre.A megadott információk szerint a fuvart az első értékesítő, azaz "A" szereplő végzi, ő felelős a fuvarért. Ebből következően az Áfa-tv. 26. §-ának szabályát erre az értékesítésre kell alkalmazni. Tekintve, hogy a fuvar "A" olaszországi telephelyéről indul, "A" értékesítésének teljesítési helye Olaszország. "B" értékesítésének teljesítési helyét, mivel az követi azt az értékesítést - "A" értékesítését -, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. §-t kell alkalmazni, a 27. § (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4926
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést