645 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?

Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében termesztett zöldségeket, állattenyésztés során megtermelt tyúktojást a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés egy állandó helyen történik. Kell-e pénztárgépet használnunk az értékesítés során, vagy elég a kézzel írott számla, illetve nyugta? Mivel önkormányzatról van szó, kell-e tevékenységi kört bővíteni meghatározott TEÁOR-számokkal? Közfoglalkoztatás révén ez vállalkozói tevékenységnek vagy alaptevékenységnek számít?

Kérdés: Az önkormányzati intézmény megszűnését követően, az önkormányzat által alapított kft. közfeladatként átvette a lakás és nem lakás helyiséggazdálkodási feladatokat. A feladat ellátására közszolgáltatási szerződés alapján, számla kibocsátásával és áfa felszámításával kerül sor.
Az intézmény által elkezdett önkormányzati tulajdonban lévő irodaházon felújítást a kft. tovább folytatta. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az önkormányzati ingatlanon végzett felújítás az önkormányzat tulajdona.
Az önkormányzat vagyonátadási jegyzőkönyv alapján az ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadását kéri. A felújítás során már tudomásunk volt arról, hogy az ingatlanon végzett felújítást ingyenes át kell adni majd az önkormányzat részére, ezért a bejövő szállítói számlák áfatartalma nem került levonásra. Ingatlan értékesítésére a kft. nem választott áfakötelezettséget. Az átadáskor a felújításról elegendő számviteli bizonylat a vagyonátadási jegyzőkönyv? Szükséges számla kiállítása? Amennyiben igen, kérem a pontos meghatározást, hogy mi szerepeljen a számlán az áfatörvénynek megfelelően.

Kérdés: Önkormányzatunk ebrendészeti telepet működtet. A 785/2021. Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdése szerint a kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos, a jogszabály által tételesen felsorolt költségeket. A 8. § (4) bekezdése ezen költségekre már mint „szolgáltatások díjtételei”-re hivatkozik (előzetesen meg kell határozni, honlapon közzétenni). A költségek megfizettetése kapcsán merült fel a kérdés, hogy az ebrendészeti telep tevékenysége közhatalmi tevékenység, vagy áfakörbe tartozó, áfával számlázandó szolgáltatás? Ez utóbbi esetben minden, a telep működésével, fenntartásával kapcsolatos kiadás áfája levonásba helyezhető (pl. állateleség beszerzése, közüzemi díjak, karbantartás, takarítás, fertőtlenítés stb.)?

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat szobor készítéséhez gyűjt magánszemélyektől, illetve jogi személyektől pénzt (egyéni vállalkozó, kft., bt. stb.). Tudjuk, hogy elkülönített számlát kell nyitni, és a befolyt összeget csak erre a célra lehet felhasználni. Adománynak vagy támogatásnak minősül a kapott összeg? A szobor elkészítését lehet közérdekű célnak minősíteni? Az adományozó/támogató magánszemély, illetve jogi személy a befizetett összeg után jogosult-e adó-visszatérítésre, illetve a cég esetében az adóalapot lehet csökkenteni? A szobrot az kapja meg, aki az adott nemzetiségnél az adott évben a legtöbbet tette. A szobor így „vándorszobor” lenne, minden évben más-más kapná meg.

Kérdés: Önkormányzatunk kapott egy ajánlatot térítés nélküli átadással kapcsolatban három ingatlan tekintetében. Két tétel esetén kivett közút szerepel a tulajdoni lapon, egy tekintetében kivett kerékpárút. Mivel önkormányzatunk áfa tekintetében áfakörösnek minősül, így térítés nélküli átadásnál szóba jöhet áfafizetési kötelezettség. A három ingatlan esetén felmerül-e fizetendő áfa a térítés nélküli ügylet kapcsán, vagy sem, ha az átadó fél egy, az általános szabályok szerint adózó adóalany?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó – akivel önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll – a 2025. január 1-jétől alkalmazható határon átnyúló alanyi adómentességgel kapcsolatos kérdésekkel fordult önkormányzatunkhoz. Az egyéni vállalkozó vállalkozása gazdasági helyzetétől, a piaci lehetőségektől függően tervez az Európai Unió más tagállamaiban is tevékenységet végezni; belföldön nem választott alanyi adómentességet.
1. Ahhoz, hogy egy belföldi adóalany más tagállamokban határon átnyúló alanyi adómentességet alkalmazhasson, Magyarországon is alanyi adómentesnek kell lennie?
2. Az egyéni vállalkozó által Magyarországon teljesített ügyletek ellenértékét is bele kell számítani a 100.000 eurós uniós értékhatárba, vagy csak a más tagállamokban teljesített ügyletek ellenértékét?
3. Az egyéni vállalkozó feltehetőleg év közben fogja bejelenteni, hogy határon átnyúló alanyi adómentességet választ egy vagy több tagállamban. Van erre lehetőség, azaz év közben is választható a határon átnyúló alanyi adómentesség, vagy aki már végez gazdasági tevékenységet év közben, az csak a következő évtől választhat más tagállamban alanyi adómentességet (hasonlóan a belföldi alanyi adómentességhez)?
4. Felmerülhet olyan eset, hogy az egyéni vállalkozó határon átnyúló alanyi adómentességet választ valamely tagállamban, azonban mégis áfát kell fizetnie az adott ügylet után?

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó vagyok, belföldön az áfa vonatkozásában évek óta alanyi adómentességet alkalmazok. Nemrégiben lehetőségem nyílt arra, hogy más uniós országokban rendezvényeken, vásárokon értékesítsem a termékeimet (textilipari termékeket készítek). A termékeket saját kisbuszommal szállítom ki különböző tagállamokba, az el nem adott termékeket visszahozom Magyarországra. Ismereteim szerint a cégeknek a saját tulajdonú termékek uniós tagállamok közötti mozgatása kapcsán áfafizetési kötelezettsége keletkezhet. Nekem, mint alanyi adómentes egyéni vállalkozónak, a termékeim kivitele és visszahozatala kapcsán kell-e valamilyen áfafizetési kötelezettséggel számolnom, illetve befolyásolja-e az ügylet megítélését, ha a Közösség másik tagállamában/tagállamaiban, ahol értékesíteni fogok, határon átnyúló alanyi adómentességet választok?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek megnyitójára fellépőket hívtak meg, és helyi termékek ingyenes kóstolóját is tervezik a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat, a fellépők és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlákat fogja befogadni. A rendezvény ingyenes, nem lesz belépőjegy, és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A költségeket az önkormányzat átszámlázza az azt ténylegesen finanszírozó nonprofit kft.-nek. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfakötelezettséget választott, és nem alanyi adómentes. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani a nonprofit kft. felé?

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?