Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott termékértékesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vevői készletre vonatkozó szabályok, állandó telephely keletkezése

Kérdés: Az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos szabályainak értelmezése kapcsán szeretnék segítséget kérni. Az általános forgalmi adó szempontjából állandó telephelyet keletkeztet-e az Európai Unió más tagállamában letelepedett ("külföldi") eladó számára az általa Magyarország területén bérelt vagy tulajdonában álló raktár, és ekként kizárja-e a vevőikészlet-egyszerűsítés alkalmazhatóságát az alábbi esetekben?
1. Az eladó kizárólag logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyarországon.
2. Az áruk az eladó tulajdonában álló (vagy az általa bérelt) belföldi raktárba kerülnek betárolásra, logisztikai szolgáltató igénybevétele mellett.
3. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával üzemeltet.
4. Az eladó a tulajdonában lévő árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet bérelt eszközökkel üzemeltet.
5. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával, a raktár helyének tagállamától eltérő tagállamból üzemeltet.
Részlet a válaszból: […]ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik.Az állandó telephely fogalmának értelmezésekor figyelemmel kell lenni a Közösség tagállamaiban közvetlenül hatályos és alkalmazandó, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) vonatkozó szabályaira is (11. cikk).Az Áfa-tv. és a Vhr. említett szabályai értelmében az állandó telephely keletkezésének feltétele a- gazdasági tevékenység folytatására szolgáló, földrajzilag körülhatárolt hely;- a gazdasági tevékenység tartós folytatása (6 hónapnál rövidebb időtartam esetén a gazdasági tevékenység nem keletkeztet állandó telephelyet, 12 hónapot meghaladó időtartam esetén a tartósság fennáll, 6-12 hónap közötti időtartam esetén az eset összes körülményére tekintettel állapítható meg a tartósságra vonatkozó feltétel teljesülése), továbbá az, hogy- a gazdasági tevékenység önálló folytatásához az adóalany (a kérdés szerinti esetben az eladó) a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezzen.A tárgyi feltételre vonatkozó előírás teljesüléséhez szükséges, hogy a gazdasági tevékenység önálló folytatásához (szolgáltatás igénybevételéhez) megfelelő eszköz az adóalany rendelkezésére álljon. Nem kell azonban, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges eszköz az adott vállalkozás tulajdonában legyen, elég, ha azokkal a saját erőforrásokhoz hasonló módon rendelkezhet (például ilyen eset lehet az, amikor az adóalany csak bérli a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, ingatlant), ha azokkal a saját erőforrásokhoz hasonló módon rendelkezhet.Az állandó telephelyként történő minősítéshez szükséges személyi feltétel abban az esetben teljesül, ha az adott vállalkozás rendelkezik a gazdasági tevékenység önálló folytatásához (szolgáltatás igénybevételéhez) szükséges munkaerővel. Megállapítható az állandó telephely keletkezése abban az esetben is, ha a tevékenység végzéséhez szükséges munkaerőt nem az adóalany saját munkavállalói adják, hanem alvállalkozóval, megbízott személlyel vagy kölcsönzött munkaerő igénybevételével végez gazdasági tevékenységet az adóalany, feltéve, hogy felettük megfelelő utasítási joggal rendelkezik.Az első pontban vázolt eset szerint az eladónak nincs saját eszköze, személyzete, illetve raktára belföldön, nem rendelkezik saját ingatlannal, kizárólag egy logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyar-országon. Ebből következően - meglátásunk szerint - nem teljesül az állandó telephelyre vonatkozó azon feltétel, mely szerint az adóalanynak a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel kell rendelkeznie a gazdasági tevékenység önálló folytatásához, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez. Mindezek alapján álláspontunk szerint az eladónak nem keletkezik állandó telephelye Magyarországon, s így a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazható.A második pont szerinti esetben az eladó - akár huzamosabb ideig is - rendelkezne egy földrajzilag körülhatárolható, a gazdasági tevékenysége céljából fenntartott raktárhelyiséggel, az egyéb személyi és tárgyi feltételek hiányában azonban a logisztikai szolgáltató tevékenysége - aki saját vagy általa bérelt eszközökkel, munkavállalókkal teljesítené a szerződéses kötelezettségét - nem lenne betudható az eladónak. Erre tekintettel - álláspontunk szerint - a második pontban vázolt eset nem keletkeztet állandó telephelyet az eladó részére, s ebből következően a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazható.Tekintettel arra, hogy az eladó a 3. pontban vázolt eset szerint saját vagy bérelt raktárépülettel rendelkezik Magyarország területén, amelyet a rendelkezésére álló erőforrásokkal (saját eszközök pl.: számítógép, irodaszerek, rakodógépek és munkavállalók) maga üzemeltet, az állandó telephelyre vonatkozó kritériumok közül - álláspontunk szerint - teljesülnek (i) a földrajzilag körülhatárolt helyen történő gazdasági tevékenység folytatására, valamint (ii) a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állására vonatkozó feltételek.Figyelemmel arra az információra, mely szerint az eladó "vélhetően huzamos ideig végezne gazdasági tevékenységet" Magyarországon, az állandó telephely keletkezése nem állapítható meg kétséget kizáróan, mivel a "vélhetően huzamos idő" mint időtartam-megjelölés alapján a pontos időtartam nem határozható meg. Amennyiben a "vélhetően huzamos idő"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5351

2. találat: Láncügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy olasz székhelyű olasz adóalany vállalkozás ("A") mezőgazdasági termelőeszközöket értékesít egy magyarországi székhelyű magyar adóalany ("C") részére úgy, hogy
3. a termék első vevője egy olaszországi székhelyű vállalkozás ("B"), amely a terméket továbbértékesíti "C" részére és
4. a terméket közvetlenül Olaszországból, "A" telephelyéről szállítják Magyarországra, "C" telephelyére.
A két értékesítéshez tehát egyetlen szállítás tartozik. A szállítást "A" szereplő szervezi: az első értékesítő bízza meg a szállítmányozót, és "A" felelős a fuvarért. A fenti ügylettel kapcsolatban a kérdésem, hogy mi az "A" és "B" szereplő értékesítésének megítélése, milyen adószámmal és milyen ügyletként kell számláznia az értékesítést az "A" és "B" szereplőnek?
Részlet a válaszból: […]meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van".Az Áfa-tv. 27. §-ának idézett rendelkezései értelmében láncügyletek esetén, vagyis amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy az áru az első értékesítőtől közvetlenül a láncban utolsóként szereplő, végső vevő felé kerül leszállításra, az Áfa-tv. 26. §-ának szabályát, mely szerint a fuvarozással párosuló termékértékesítés teljesítési helye a fuvarozás megkezdésének a helye, pusztán egy értékesítésre vonatkozóan lehet alkalmazni, mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre.A megadott információk szerint a fuvart az első értékesítő, azaz "A" szereplő végzi, ő felelős a fuvarért. Ebből következően az Áfa-tv. 26. §-ának szabályát erre az értékesítésre kell alkalmazni. Tekintve, hogy a fuvar "A" olaszországi telephelyéről indul, "A" értékesítésének teljesítési helye Olaszország. "B" értékesítésének teljesítési helyét, mivel az követi azt az értékesítést - "A" értékesítését -, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. §-t kell alkalmazni, a 27. § (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4926
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Sajátáru-kivitel áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Adott egy harmadik országban székhellyel rendelkező társaság (továbbiakban: "A" társaság), amely Magyarországon nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, azonban az általa teljesített ügyletek miatt Magyarországon regisztrált általánosforgalmiadó-alany lett, magyar adószámmal rendelkezik. "A" társaság gépek, berendezések értékesítésével foglalkozik. A gépekhez szükséges alkatrészeket, összetevőket harmadik országból és a Közösség területéről szerzi be, melyeket Magyarországra szállít megmunkálás céljából. Az alkatrészeket és összetevőket közvetlenül egy, az összeszerelést és megmunkálást végző magyar cégnek (továbbiakban: "B" társaság) továbbítják. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerülő kérdéseink:
1. A Magyarországról harmadik országba történő sajátáru-kivitelt, mely saját árut "A" társaság nem értékesíti azonnal, hogyan kell a magyar áfabevallásban feltüntetni?
2. Hogyan kezelendő áfaszempontból, és hogyan kell kezelni a bevallásban, ha a harmadik országba kivitt saját áru még az értékesítést megelőzően összeszerelésre kerül a harmadik országban?
Részlet a válaszból: […]bérmunkaszerződés tárgyát képező termékek megmunkálását, összeszerelését. Az áruk tulajdonjoga az egész folyamat alatt az "A" társaságnál van.A "B" társaság a termékek összeszerelését követően gondoskodik azok végső, harmadik országbeli vevőhöz történő kiszállításáról, figyelembe véve, hogy ‚A" társaságnak nincsen Magyarországon személyzete, aki a logisztikai folyamatokat kezelni tudná.1. Saját vagyonnak Magyarországról harmadik állam területére, más adóalany részére történő értékesítés nélküli mozgatása nem valósít meg az Áfa-tv. hatálya alá tartozó tényállást (nem minősül termékértékesítésnek, így exportnak sem), így nem keletkeztet adókötelezettséget, ami azt is jelenti, hogy az ügyletet az áfabevallásban nem kell szerepeltetni.A kérdésben vázolt tényállás alapján (a termék értékesítésére a fel- és összeszerelést, valamint az üzembe helyezést követően kerül sor) az ügylet megítélése azonban nem teljesen egyértelmű. Az Áfa-tv. 32. §-a kimondja, hogy "abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, és az értékesített termék olyan fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, amelyet az értékesítő maga vagy - javára - más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék fel- vagy összeszerelése, illetőleg annak üzembe helyezése történik".Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésről akkor beszélhetünk az áfa rendszerében, ha az eladó azzal a kötelezettséggel vállalja a termék értékesítését, hogy annak beszerelése, összeszerelése, felszerelése is az ő feladata (vagy a be-, össze-, felszerelést javára más végzi). Azok az ügyletek tartoznak ebbe a körbe, amikor az alkatrészekből egy minőségileg más, új termék áll elő a rendeltetés helyén az összeszerelés, felszerelés eredményeként. Az ügylet minősítése során lényeges szempont az is, hogy a termék az összeszerelés, üzembe helyezés eredményeként éri el azt a funkciót, ami a vevő számára szükséges, a gép az összeszerelését, beüzemelését, tesztelését követően bír a vevő számára valódi értékkel (a vevő szándéka nem alkatrészek beszerzésére irányul).A fent kifejtettek alapján, amennyiben "A" társaság a felek megállapodása alapján azzal teljesíti az ügyletet, hogy a harmadik államba kiszállított terméket összeszereli, üzembe helyezi (vagy javára ezt más végzi el), úgy már az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügyletről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4876
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Áruminta minősítése

Kérdés: Gazdasági tevékenységünk végzése során árumintát szeretnénk vevőinknek átadni, az üzletkötés elősegítése céljából. Az áruminta átadása áfafizetési kötelezettséget keletkeztet-e, úgy tudjuk, az Áfa-tv. az áruminta ingyenes átadása után nem ír elő adófizetési kötelezettséget. Mi minősül árumintának?
Részlet a válaszból: […]felel meg az Áfa-tv. áruminta-fogalmának, a tulajdonjog ingyenes átengedése az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdése alapján adóköteles termékértékesítésnek minősül. A fogalomban előírt kritériumoktól eltekinteni nem lehet arra a tekintettel, hogy a termék jellegénél fogva a kritériumok teljesítésére nem alkalmas, illetve hogy az adóalany ezeket teljesíteni nem tudja. Így csak az a termék minősül árumintának: - amely a képviselt termék kisebb, jellemző része vagy mennyisége, - kizárólag a képviselt termék bemutatása céljára adna,k - fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem alkalmas. Az előzőek értelmében a termék akkor sem minősül árumintának, ha a terméket eltávolíthatatlanul ellátják az "áruminta, kiállítási darab" felirattal, mivel a termék nem felel meg az áruminta azon kritériumának, hogy az a képviselt termék kisebb, jellemző része vagy mennyisége, illetve hogy fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem alkalmas. Tehát ez esetben sem válik a termék árumintává. A terméknek az Áfa-tv. szerinti árumintává történő átalakítása az adózó feladata. Amennyiben a terméknek árumintává történő átalakítása fizikailag nem lehetséges, az adójogi szempontból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2698
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Jogalap nélküli gazdagodás

Kérdés: Önkormányzatunk és egy mélygarázs építésére vállalkozó cég között megállapodás jött létre 2006-ban. Ennek semmisségét később a bíróság jogerősen megállapította. (Az ügy szempontjából lényegtelen a per pontos tárgya.) Erre való tekintettel meg kívántunk állapodni a semmis szerződésben foglaltaknak megfelelően megépített létesítmény tulajdonjogának megszerzése miatt az önkormányzat vagyonában beállt jogalap nélküli gazdagodás ellentételezésében, mely a mélygarázst építő cég javára állt be. Vita tárgyává vált ugyanakkor, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint a cég által megfizetendő összeg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában ellenértéknek minősül-e vagy sem, és ezáltal általánosforgalmiadó-köteles ügylet valósul-e meg az ingatlan átadásakor. Kérem segítségüket az ügy tisztázásában!
Részlet a válaszból: […]teremtő tényállás. A jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius szabálynak tekinthető, vagyis alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn. A jogalap nélküli gazdagodás tehát nem tekinthető kártérítésnek, mivel azt önálló kötelmi jogviszonyként minősíti a Ptk. A Ptk. 364. §-ában foglaltak szerint azokban a kérdésekben kell a kártérítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni a jogalap nélküli gazdagodás esetén, amelyeket a Ptk. 361-363. §-ai nem szabályoznak. E szabályozásból, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseihez fűzött magyarázatból álláspontunk szerint az következik, hogy a Ptk. szóban forgó rendelkezései alapján nem beszélhetünk kártérítésről, csupán a jogalap nélküli gazdagodás egyes kérdéseiben kell a kártérítés szabályait alkalmazni. Tekintettel tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2673
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Pályázati dokumentáció értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?
Részlet a válaszból: […]hogy egy tenderdokumentációs kiadvány nem tartozik az Áfa-tv. 85. vagy 86. §-ában szereplő adómentes körbe, így annak értékesítése minden esetben áfaköteles, kivéve ha az értékesítő fél alanyi adómentességet választott. Mivel az ilyen típusú kiadvány nem tartozik az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő kedvezményes adókulcsú termékek közé, ezért a felszámítandó adó mértéke 20%. Azt, hogy egy termék értékesítése adóköteles-e, nem befolyásolja az a tény, hogy az értékesítő fél a tendereztetett gazdasági esemény tekintetében élhet-e adólevonási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2385

7. találat: Váltóval megfizetett ellenérték áfája

Kérdés: Önkormányzatként vissza szeretnénk igényelni a ránk áthárított áfát. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 48. § (7) bekezdésében megfogalmazott megfizetettség szabályt? Megfizetettnek minősül-e az ellenérték, ha azt váltóval fizetik meg?
Részlet a válaszból: […]végző, illetve a szolgáltatást nyújtó adóalannyal szembeni - tartozása megszűnik. Az adó-visszaigénylési kérelem teljesítése vonatkozásában az ellenérték váltóval történő kiegyenlítése megfizetettséget eredményez. Következésképpen annak az adóalanynak, aki/ amely az Áfa-tv. 48. § (4)-(6) bekezdés rendelkezései alapján az adó visszaigénylésére jogosulttá vált, nem kell a negatív elszámolandó adót csökkentenie a váltóval kiegyenlített számlában rá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1830

8. találat: Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

Kérdés: Lehet-e a következő ügylet adómentes uniós értékesítés? Az értékesítő magyar adóalany, aki uniós adószámmal rendelkezik. A megrendelő svájci cég, akinek csak francia uniós adószáma van, ezen adószáma alatt rendeli meg a terméket, de az áru szállítási címe Németország.
Részlet a válaszból: […]történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye különösen fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható. Az előbbiekből következően a Közösségen belüli termékértékesítés adómentességéhez több - együttesen fennálló - feltétel teljesülése szükséges. Tekintsük át ezeket. A "más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany" kifejezés nem a székhelyre, nem is a cégnyilvántartásra, hanem az adójogi nyilvántartásra utal. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy svájci cég más tagállamban adószámmal rendelkezik, azaz e tagállamban nyilvántartásba vették, akkor a szóban forgó cég - ezen adószáma tekintetében - más tagállamban nyilvántartásba vett adóalanynak minősül. Az Áfa-tv. 29/A § a) pontja szerinti adómentességi feltételek szempontjából közömbös, hogy e cég telephellyel is rendelkezik Franciaországban, vagy csupán adószámmal. Ebben az esetben a svájci cég francia adóalanynak, azaz más tagállambeli adóalanynak minősül. A szóban forgó esetben az adómentesség egyik feltétele, miszerint a termékértékesítést más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany részére kell teljesíteni, itt fennáll. Az adómentesség másik feltétele, hogy az értékesített terméket belföldről igazoltan más tagállamba, de még az Áfa-tv. értelmében vett Közösség területére fuvarozzák vagy egyéb módon juttassák el. A törvény nem követeli meg, hogy a terméket ugyanabba a tagállamba kell elfuvarozni, ahol a más tagállambeli adóalanynak adószáma van. Így nem jelent akadályt, amennyiben a magyar eladó a terméket francia adóalanynak értékesíti, de a termék nem Franciaországba, hanem Németországba megy ki. Tehát az adómentesség másik feltétele is teljesül. A terméket más tagállamba az értékesítés közvetlen következményeként kell elfuvarozni vagy más módon eljuttatni. A "közvetlen következményeként" szófordulat azt jelenti, hogy a szóban forgó termékkel a Közösségen belüli termékértékesítést követően már nem teljesülhet más belföldi teljesítésű ügylet (a terméket a kiszállítást megelőzően nem adták el még egyszer, nem adták bérbe stb.), valamint az értékesítés következményeként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1476

9. találat: Részletfizetés áfája

Kérdés: Intézetünk 2005. március hónapban vásárolt egy röntgenkészüléket. A vételár 40%-át + 25% áfát 2005. évben kifizettük, a fennmaradó 60%-ot 60 hónapon keresztül egyenlő részletben kell megfizetnünk. A megállapodás szerint a részletfizetés is 25%-os áfát tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha 5 éven keresztül 25 százalékos áfatartalommal tartjuk nyilván, illetve utaljuk kötelezettségünket?
Részlet a válaszból: […]termékértékesítés-teljesítés időpontjában keletkezik. Az Áfa-tv. 16. § (5) bekezdése szerint a teljesítés időpontja ebben az esetben az a nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi. A törvény a tulajdonjog átruházásának csak a legvégső időpontját szabályozza, ami az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítése. Ebből következik, hogy ugyanazon áfaszabályozás vonatkozik azon részletvételre (vagy lízingre), amelyeknél a tulajdonjog csak az utolsó részlettel száll át, és arra is, amelyeknél már az első részlettel, illetve a szerződés megkötésével tulajdonos lesz a vevő. Az adókötelezettség a birtokba, illetve a tulajdonba adáskor egy összegben keletkezik (attól függ, hogy melyik időpont a korábbi). Legtöbbször az első részlettel birtokba adják a dolgot, így az áfakötelezettség is ekkor keletkezik. Általában az első részlet fedezetet nyújt az áfára, ellenkező esetben az eladó kénytelen megelőlegezni az adót. Számlázni az egész konstrukció alatt csak egyszer kell, feltüntetve ellenértékként az összes részletet, annak áfatartalmával együtt. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1300

10. találat: Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
Részlet a válaszból: […]megállapított teljesítés időpontja, tehát amikor a teljesítő fél a szerződésben foglalt kötelezettségeknek eleget tesz). Következő lépésként össze kell vetni a teljesítés időpontját a számla keltével és a megérkezésével. Az Áfa-tv. 20/A § (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla, egyszerűsített számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. A törvényben meghatározott "teljesítést követő hónap 15. napja" egyfajta végső határidő: ha a számla a teljesítést követő hónap 15. napjáig nem érkezik meg, vagy azt csak ezen időpont után állítják ki (azaz a kibocsátás napja az ezt követő időszakra esik), akkor az adófizetési kötelezettség a teljesítést követő hónap 15. napján keletkezik (erre vonatkozik a "legkésőbb" kifejezés). Ha azonban a számlát még korábban kibocsátják, és az még a "határidő" előtt érkezik, akkor Közösségen belülről történő termékbeszerzésnél az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a számlakibocsátás napja. A Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén megfizetett áfát azonban a beszerző levonhatja, ha a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállnak. 2005. május 10-étől azonban az adólevonási jog keletkezésének időpontja nem automatikusan esik egybe az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Az adólevonási jog gyakorlásának ugyanis tárgyi feltételei vannak: az Áfa-tv. 35. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog - ha az Art. másként nem rendelkezik - kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. 2005. május 10-étől Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló, az Európai közösség tagállamai forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK (hatodik) irányelv 22. cikk (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő bizonylat. A hatodik áfairányelv 22. cikk (3) bekezdése tartalmazza a számlára vonatkozó alapvető közösségi szabályokat. A tagállamok ezenkívül egyéb szabályokat is előírhatnak, ezen előírások azonban az adólevonási jogot nem érintik. Ha a más tagállambeli szállítótól kapott számla megfelel ezen minimumszabályoknak (függetlenül attól, hogy más tagállam netán kiegészítő feltételeket is alkot), akkor ezen bizonylat alkalmas a Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén keletkezett áfa levonására (az adólevonási jog tárgyi feltétele). Az előbb említett szabály azt is jelenti, hogy amennyiben a szállító olyan bizonylatot küld, amely nem felel meg a közösségi jogban foglalt minimális feltételeknek, illetve ha egyáltalán nem küld semmiféle bizonylatot, akkor Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén keletkezett fizetendő adót nem lehet levonni. Amennyiben a más tagállambeli szállító később küld egy megfelelő bizonylatot, akkor az adó - elévülési időn belül bármikor - csak a bizonylat kézhezvétele után vonható le. Ebben az esetben önellenőrzésnek nincs helye. Amennyiben az adóalany államháztartási támogatások folyósítása miatt vagy tárgyi adómentes tevékenység folytatása miatt arányosítani köteles, Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen keletkezett fizetendő adót is csak arányosítással vonhatja le. Így pl. amennyiben az adóalany levonási hányada 0,5, akkor a Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén megfizetett adó felét vonhatja le. Hasonlóképpen amennyiben az adóalany a beszerzett terméket csak részben használja fel (hasznosítja) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1203
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést