nyomtatva és online
6 találat a megadott termékimport tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Az Áfa-tv. 95-96. §-ai szerinti termék-importtal kapcsolatos kérdések
Kérdés: Az Áfa-tv. 95. és 96. §-ai szerinti adómentes termékimport során alkalmazott eljárásokkal kapcsolatban egymástól jelentősen eltérő álláspontok ismertek.
I. Az eltérő álláspont azon esetek során alakul ki, amely esetekben a szabad forgalomba bocsátást követően a termék elfuvarozása, eljuttatása nem közvetlenül az importőr első (másik tagállami) vevője felé történik. Ezen esetekben az első vevő oly módon értékesíti a terméket egy további közösségi gazdálkodó számára, hogy a termék nem kerül az első vevőhöz, hanem közvetlenül a második (vagy többedik) vevő részére kerül fizikailag leszállításra. Az elfuvarozott terméket a második (vagy többedik) vevő veszi át, igazolja pl. CMR-fuvarlevélen az átvételt.
a) Az egyik álláspont szerint:
- a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-áru-nyilatkozat 44. rovatában (Y041) az importőr első, másik tagállami vevőjének (termékbeszerző) közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az importőr első (másik tagállami) vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az összesítő nyilatkozatban az importőr első (másik tagállami) vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az elfuvarozás igazolásaként az árut ténylegesen átvevő (utolsó vevő) által leigazolt bizonyíték, pl. CMR-fuvarlevél elfogadható,
- az EKÁER-bejelentésen a Címzett rovatba az importőr első (másik tagállami) vevőjének nevét, közösségi adószámát és címét, míg Kirakodási címként az áru tényleges lerakodási címét kell bejelenteni.
b) A másik álláspont szerint az adó- és vámeljárásban utalni kell a "végső adófizető" személyére, összhangban a szállítási okmányokkal. Ezen elv alapján:
- a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-áru-nyilatkozat 44. rovatában (Y041) az ügylet utolsó vevőjének, a termék tényleges fizikai átvevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, közvetett képviselő által meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az ügylet utolsó vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az összesítő nyilatkozatban az ügylet utolsó vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az átvételi igazolásként szolgáló pl. CMR-fuvar-levelet az utolsó vevő (tényleges átvevő, végső adófizető) igazolja átvevőként,
- az adómentes termékimport során az Áfa-tv. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti "háromszögügylet" szabályait is alkalmazni kell.
Megítélésünk szerint a b) pont szerinti álláspont tulajdonképpen lehetetlen, sokszor megoldhatatlan helyzetbe hozza mind az importőrt, mind a közvetett vámjogi képviselőt, mivel jellemzően egyikük sem bír tudomással arról, hogy az importőr első (másik tagállami) vevője kinek, milyen áron értékesíti tovább a terméket. Az importőr első (másik tagállami) vevője ezt - jogosan - üzleti titokként kezeli, hiszen ellenkező esetben őt a partnerei megkerülhetik.
II. A másik terület, amelyben eltérő álláspont alakult ki, az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdés a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kibocsátásra kerülő számla kibocsátásának időpontja.
A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során természetesen minden esetben rendelkezésre áll az adómentes termékimport megvalósulását valószínűsítő okirat.
a) Az egyik álláspont szerint nem elegendő az adómentes termékimport megvalósulását valószínűsítő okirat, hanem minden esetben szükséges a közvetett képviselő által, meghatalmazottként kiállításra kerülő számla vámkezelést megelőző kibocsátása.
b) A másik álláspont szerint a közvetett képviselő által, meghatalmazottként kibocsátásra kerülő számla vonatkozásában elfogadja az Áfa-tv. 163. §-a szerinti, "észszerű időn", azaz 15 napon belüli számlakibocsátást.
I. Az eltérő álláspont azon esetek során alakul ki, amely esetekben a szabad forgalomba bocsátást követően a termék elfuvarozása, eljuttatása nem közvetlenül az importőr első (másik tagállami) vevője felé történik. Ezen esetekben az első vevő oly módon értékesíti a terméket egy további közösségi gazdálkodó számára, hogy a termék nem kerül az első vevőhöz, hanem közvetlenül a második (vagy többedik) vevő részére kerül fizikailag leszállításra. Az elfuvarozott terméket a második (vagy többedik) vevő veszi át, igazolja pl. CMR-fuvarlevélen az átvételt.
a) Az egyik álláspont szerint:
- a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-áru-nyilatkozat 44. rovatában (Y041) az importőr első, másik tagállami vevőjének (termékbeszerző) közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az importőr első (másik tagállami) vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az összesítő nyilatkozatban az importőr első (másik tagállami) vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az elfuvarozás igazolásaként az árut ténylegesen átvevő (utolsó vevő) által leigazolt bizonyíték, pl. CMR-fuvarlevél elfogadható,
- az EKÁER-bejelentésen a Címzett rovatba az importőr első (másik tagállami) vevőjének nevét, közösségi adószámát és címét, míg Kirakodási címként az áru tényleges lerakodási címét kell bejelenteni.
b) A másik álláspont szerint az adó- és vámeljárásban utalni kell a "végső adófizető" személyére, összhangban a szállítási okmányokkal. Ezen elv alapján:
- a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-áru-nyilatkozat 44. rovatában (Y041) az ügylet utolsó vevőjének, a termék tényleges fizikai átvevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, közvetett képviselő által meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az ügylet utolsó vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az összesítő nyilatkozatban az ügylet utolsó vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az átvételi igazolásként szolgáló pl. CMR-fuvar-levelet az utolsó vevő (tényleges átvevő, végső adófizető) igazolja átvevőként,
- az adómentes termékimport során az Áfa-tv. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti "háromszögügylet" szabályait is alkalmazni kell.
Megítélésünk szerint a b) pont szerinti álláspont tulajdonképpen lehetetlen, sokszor megoldhatatlan helyzetbe hozza mind az importőrt, mind a közvetett vámjogi képviselőt, mivel jellemzően egyikük sem bír tudomással arról, hogy az importőr első (másik tagállami) vevője kinek, milyen áron értékesíti tovább a terméket. Az importőr első (másik tagállami) vevője ezt - jogosan - üzleti titokként kezeli, hiszen ellenkező esetben őt a partnerei megkerülhetik.
II. A másik terület, amelyben eltérő álláspont alakult ki, az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdés a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kibocsátásra kerülő számla kibocsátásának időpontja.
A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során természetesen minden esetben rendelkezésre áll az adómentes termékimport megvalósulását valószínűsítő okirat.
a) Az egyik álláspont szerint nem elegendő az adómentes termékimport megvalósulását valószínűsítő okirat, hanem minden esetben szükséges a közvetett képviselő által, meghatalmazottként kiállításra kerülő számla vámkezelést megelőző kibocsátása.
b) A másik álláspont szerint a közvetett képviselő által, meghatalmazottként kibocsátásra kerülő számla vonatkozásában elfogadja az Áfa-tv. 163. §-a szerinti, "észszerű időn", azaz 15 napon belüli számlakibocsátást.
Részlet a válaszból: […]adóalany által teljesített import csak abban az esetben lesz adómentes az Áfa-tv. 95. §-a értelmében (az egyéb feltételek teljesülése esetén), ha az importáló, azaz a magyar adóalany a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti. A példa szerinti esetben az Áfa-tv. 89. §-a szerinti értékesítés a német vevő részére történik, ennek megfelelően az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az importőr első (másik tagállami) vevőjének, azaz a német vevőnek a közösségi adószámát kell feltüntetni, továbbá az összesítő nyilatkozatban is a német vevő közösségi adószámát kell feltüntetni.Az elfuvarozás igazolásaként az árut ténylegesen átvevő (utolsó vevő) által leigazolt bizonyíték, pl. CMR-fuvarlevél elfogadható. (Szükséges megjegyezni, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén az eset valamennyi körülményét vizsgálni kell annak megállapítása érdekében, hogy a termék ténylegesen elfuvarozásra került Magyarországról a Közösség valamelyik másik tagállamába, így adott esetben további dokumentumokkal kell ezt a tényt alátámasztani.)Az EKÁER-bejelentésen a Címzett rovatba az importőr első (másik tagállami) vevőjének nevét, közösségi adószámát és címét, míg Kirakodási címként az áru tényleges lerakodási címét kell bejelenteni.II. A számlakibocsátás határidejével kapcsolatban az Áfa-tv. 163. §-a (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5269
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5269
2. találat: Termékimport áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy magyar társaság műanyagipari termékek gyártásával foglalkozik. Egy spanyol céggel termékek gyártását tervezik. Ehhez a spanyol társaság Kínából rendel öntőformát több millió forintos értékben, amelynek ellenértékét a spanyol társaság fizeti meg. A terméket Magyar-országon helyeztetnék szabad forgalomba, mivel azt Magyarországon fogják használni. A magyar társaság nem lesz tulajdonosa az öntőformának, csak a spanyol cég számára gyártanak rajta termékeket. Az öntőforma sorsa a termékek legyártása után a következők szerint alakulhat: termékszámtól függően selejtezés vagy ellenszolgáltatás nélkül a magyar társaságnál marad, esetleg Spanyolországba kerül kiszállításra. A spanyol társaságnak Magyarországon keletkezik-e bejelentkezési kötelezettsége (be kell-e jelentkeznie adóalanyként)?
Részlet a válaszból: […]§-aiban meghatározott szabályokat kellene alkalmazni. Az Áfa-tv. 95. §-ának (7)-(8) bekezdései értelmében, amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a vámhatóság az importálót véglegesen mentesíti a megállapított általános forgalmi adó alól, azaz az importtal kapcsolatban érvényesül az adómentesség. Vélelmezhetően ehhez hasonló szabályok (spanyol vám- és héa-szabályok) vonatkoznak a spanyol fél által tervezett importügyletre is, s a spanyol hatóságok a felfüggesztett hozzáadottérték-adó alól véglegesen mentesítik a spanyol adóalanyt. Mind-ennek a pontos megállapítása azonban csak a spanyol jogszabályok ismerete alapján lehetséges.Abban az esetben, amikor egy adóalany a tulajdonában álló terméket vállalkozásának céljára a Közösség valamely tagállamából egy másik tagállamba elszállítja, a Héa-irányelv értelmében sajátvagyon-áthelyezést teljesít, amely az indulás tagállamában Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek [Héa-irányelv 138. cikk (2) bekezdés c) pont], a fuvarozás befejezésének tagállamában (a felhasználás helyén) Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül (Héa-irányelv 21. cikk - Áfa-tv. 22. §). A?konkrét esetben a spanyol adóalany a Héa-irányelv szerinti sajátvagyon-áthelyezést teljesít, amely Spanyolországban - harmonizált héa-szabályt feltételezve - adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, és amely után Magyarországon - mint ellenérték fejében teljesített Közösségen belüli termékbeszerzés után - adókötelezettsége keletkezik.Az Áfa-tv. 2. §-ának b) pontja értelmében adót kell fizetni a terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése után. A 22.?§ (1) bekezdése kimondja, hogy "termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként, vagy fuvarozza el.Mindebből következően a spanyol adóalanynak Magyarországon adóalanyként be kell jelentkeznie, közösségi adószámot kell kérnie, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5033
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5033
3. találat: Láncügylet áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?
Részlet a válaszból: […]értékesítőként adott megrendelést.A 27. § (3) bekezdése kimondja, hogy "az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van".Az Áfa-tv. 27. §-ának idézett rendelkezései értelmében láncügyletek esetén, vagyis amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy az áru az első értékesítőtől közvetlenül a láncban utolsóként szereplő, végső vevő felé kerül leszállításra, az Áfa-tv. 26. §-ának szabályát, mely szerint a fuvarozással párosuló termékértékesítés teljesítési helye a fuvarozás megkezdésének a helye, pusztán egy értékesítésre vonatkozóan lehet alkalmazni, mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre.A levelében megadott információk szerint a fuvart a közbenső értékesítő, azaz a belföldi vevő mint beszerző szervezi, ő viseli a fuvarköltséget. Ebből következően a fuvarozással érintett ügyletnek - amelyre a 26. §-t alkalmazni kell - a társaságuk és a belföldi vevő közötti ügylet minősül. Amennyiben a fuvar Magyarországról indul, társaságuk értékesítésének teljesítési helye Magyarország. A belföldi vevő értékesítésének teljesítési helyét - mivel az követi társaságuk értékesítését, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. §-t kell alkalmazni - a 27. § (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni. E szabály alapján a belföldi vevő értékesítésének teljesítési helye a fuvarozás befejezésének állama, azaz a harmadik állam.Az első, belföldi teljesítési helyű termékértékesítés kapcsán felmerülhet az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály alkalmazhatósága. A 98. § (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozásáta) az értékesítő maga vagy - javára - más végzi;b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy - javára - más végzi.A 98. § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés b) pontja - a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel - abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerző nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5007
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5007
4. találat: Közvetlen vámjogi, valamint pénzügyi képviselő
Kérdés: Egy harmadik országos székhelyű gazdálkodó Magyarországon kíván adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás vámeljárást (42-es eljáráskóddal) végezni. A vámeljárás keretében az Európai Unión kívüli harmadik országban székhellyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamában (Spanyolországban) érvényes adószámmal rendelkező importőr saját vagyon áthelyezését kívánja végrehajtani spanyolországi rendeltetéssel. A harmadik országos gazdálkodó Spanyolországban rendelkezik pénzügyi képviselővel, Magyarországon pedig érvényes meghatalmazással közvetett vámjogi képviselettel, viszont magyarországi adószáma nincsen.
Az Áfa-tv. 95. §-ában foglalt adómentes termékimport végrehajtására az importőr e rendelkezés (4) bekezdése alapján pénzügyi képviselőt bízhat meg. Ugyanezen típusú eljárás lefolytatására az Áfa-tv. 96. §-a alapján az importőr helyett az ezen eljárásra vonatkozó érvényes írásos meghatalmazással rendelkező közvetett vámjogi képviselő is eljárhat a vonatkozó feltételek fennállása esetén. A közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany. A fentiekkel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Az adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás - figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. 96. §-ában előírt feltételek fennállnak - végrehajtható-e a közvetett vámjogi képviselő által, vagy a 95. § szerinti pénzügyi képviselő megbízása válik szükségessé a vámeljárás lefolytatására?
2. A Brexitre való tekintettel valamely egyéb körülmény is befolyásolhatja-e esetleg az eljárást?
Az Áfa-tv. 95. §-ában foglalt adómentes termékimport végrehajtására az importőr e rendelkezés (4) bekezdése alapján pénzügyi képviselőt bízhat meg. Ugyanezen típusú eljárás lefolytatására az Áfa-tv. 96. §-a alapján az importőr helyett az ezen eljárásra vonatkozó érvényes írásos meghatalmazással rendelkező közvetett vámjogi képviselő is eljárhat a vonatkozó feltételek fennállása esetén. A közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany. A fentiekkel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Az adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás - figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. 96. §-ában előírt feltételek fennállnak - végrehajtható-e a közvetett vámjogi képviselő által, vagy a 95. § szerinti pénzügyi képviselő megbízása válik szükségessé a vámeljárás lefolytatására?
2. A Brexitre való tekintettel valamely egyéb körülmény is befolyásolhatja-e esetleg az eljárást?
Részlet a válaszból: […]adóalany vagy olyan adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett eset miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, ésb) a közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.A kérdésben megadott információk alapján az Áfa-tv. 96. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, így nincs akadálya annak, hogy az importáló helyett a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében közvetett vámjogi képviselő járjon el. Az Áfa-tv. 257. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön kizárólag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4959
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4959
5. találat: Termékimporttal záruló láncértékesítés teljesítési helye
Kérdés: 100 százalékos állami tulajdonban álló társaságunk alumíniumipari terméket vásárol Kazahsztánból, amelyet egy magyar vevője részére tovább is értékesít. Társaságunk ennek a láncügyletnek a középső tagja (HU1), a szállítás Kazahsztánból közvetlenül a végső magyar vevő (HU2) részére történik. A fuvarozást a kazah fél intézi. A termék Lengyelországban lép be az Európai Unióba, és külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt érkezik Magyarországra.
A termék szabadforgalomba helyezése belföldön történik. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban, amennyiben a felek megállapodása alapján a végső magyar vevő (HU2) kéri a termék szabadforgalomba helyezését Magyarországon, a középső magyar szereplő (HU1) számlázása a végső magyar vevő (HU2) részére az áfakötelezettség szempontjából hogyan alakul? Alkalmazható-e adómentesség erre az értékesítésre?
A termék szabadforgalomba helyezése belföldön történik. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban, amennyiben a felek megállapodása alapján a végső magyar vevő (HU2) kéri a termék szabadforgalomba helyezését Magyarországon, a középső magyar szereplő (HU1) számlázása a végső magyar vevő (HU2) részére az áfakötelezettség szempontjából hogyan alakul? Alkalmazható-e adómentesség erre az értékesítésre?
Részlet a válaszból: […]egy termékértékesítésre alkalmazható.Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.A teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra az információra, hogy a fuvarozást a kazah fél intézi, a fuvarozás a kazah fél és a társaságuk közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján az Áfa-tv. 26. §-ának szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kazahsztán.Mindezekből az is következik, hogy társaságuk értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, ami azt jelenti, hogy a végső magyar vevő részére történő értékesítés Magyarországon teljesül. Ugyanakkor ezen belföldi teljesítésű ügylet áfarendszerbeli megítélése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4517
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4517
6. találat: Importáfa szabályainak változása
Kérdés: Hogyan alakulnak az importáfa szabályai 2004. május 1-je után?
Részlet a válaszból: […]ahol és amikor a terméket vámjogilag szabad forgalomba helyezik. Ha például harmadik országból (Romániából) importálnak terméket, de azt továbbszállítják Ausztriába, és ezért kérik a belföldi vámhatóságtól, hogy külső közösségi árutovábbítási eljárás alá vonják, belföldön nem kell importáfát elszámolni, hanem majd Ausztriában. Az adótartalom abban az áfabevallásban tüntetendő fel, amelyikbe a szabad forgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozat vámhatóság általi elfogadása esik. Az adó alapja a termék vámértéke, amelyet növelnek az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek (így különösen a biztosítási, közlekedési költségek). Amennyiben az importált termék a Közösség területén belül egy másik tagállam területén lévő másik rendeltetési helyre kerül, az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját, ha a rendelkezési hely ismert. Ha a vámáru szellemi termék, de adathordozón kerül be belföldre, a vagyoni jogért járó ellenérték is növeli az adó alapját, ha az a vámjogszabályok szerint nem része a vámértéknek. Amennyiben az importált terméket adóköteles tevékenységhez használja az adóalany, és az adólevonás egyéb feltételei fennállnak, úgy a termékimport után bevallott adó tényleges pénzügyi teljesítés hiányában is levonható, feltéve ha nem tárgyi mentes tevékenységhez használják, és ha nem intézményfinanszírozó támogatásból fedezik. Amennyiben részben tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódik, illetve ha adóköteles tevékenységhez kapcsolódik ugyan, de adóalapot nem képező támogatásból finanszírozzák, akkor a többi ilyen beszerzési áfával együtt az arányosításba bevonandó tétel. Az adólevonás feltétele, hogy az adóalany rendelkezzen a szabad forgalomba bocsátásról szóló határozattal, illetve olyan okirattal, bizonylattal, amely hitelt érdemlő módon tartalmazza az adó meghatározásához[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 740
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 740
Kapcsolódó összes tárgyszó: áfa, számla, számlázás szabályai, termékimport, bejelentés, teljesítés helye, fuvarozás, termékbeszerzés, vámjogi képviselet, adómentesség, áfa levonása, áfabevallás
