Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott tőkeváltozások tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszból: […]tartozásait nem fedezi, a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról. Ezt szokás tőkevisszapótlásnak nevezni, amely azonban történhet pótbefizetésként vagy alaptőke-emelésként. Amennyiben a befizetés alaptőke-emelésként történt, abban az esetben helyesen számolták el a részesedés növekedéseként. Ha a befizetés pótbefizetésként történt, akkor pénzeszközátadásként kellett volna elszámolni.Az Áhsz. 11. §-ának (9) bekezdése alapján a mérlegben a tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedéseken belül el kell különíteni többek között a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit (tartós részesedések társulásokban).Az Áhsz. 16. §-ának (5) bekezdése értelmében a társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban részt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5309

2. találat: Cégértékelés

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
Részlet a válaszból: […]§-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben.A gazdasági eseményt a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell könyvelni a 38/2013. NGM rendelet IV. "Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások" fejezet, "Növekedések rész, G) Alaptőkén, törzstőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés elszámolása" cím szerint, vagyis a részesedések bekerülési értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, amely nem feltétlenül egyezik meg a részesedés névértékével.A részesedés piaci értéke meghatározásának módját a számviteli politika keretében kell szabályozni. A leggyakrabban alkalmazott és legegyszerűbb a sajáttőke-alapú cégértékelés.A sajáttőke-alapú cégértékelés azt mutatja, ha a cég befejezné a tevékenységét, akkor eszközeinek értékesítése és a kötelezettségek visszafizetése után mennyi jövedelemhez jutnának a tulajdonosok. A sajáttőke-alapú cégértékelés lényegében a saját tőke piaci értékét mutatja, amely általában megegyezik a saját tőke könyv[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5089
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Beolvadás - részesedés értéke

Kérdés: A helyi víziközmű-társulásban lévő törzsbetétünk (részesedésünk) értéke beolvadás után 950?000 Ft-ról 10?000?000 Ft-ra emelkedett. Szeretnék segítséget kérni ennek a tételnek a helyes lekönyvelésében. Könyvelési segédletekben nem találtam útmutatást arról, hogyan kell (kell-e?) a saját tőkével (412 fkv.) szemben könyvelni. Egyéb beruházás, felújítás során kell a nemzeti vagyon változását (412) könyvelni?
Részlet a válaszból: […]társaság tulajdonát képezik.Sajáttőke-követelmények a jogutódnál:- a tervezett és végleges sajáttőke-érték közötti különbözettel tartalmának megfelelően a tőketartalékot és/vagy az eredménytartalékot kell módosítani;- ha a lekötött tartalékkal csökkentett, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével növelt saját tőke értéke nem éri el a jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani;- a jegyzett, de még be nem fizetett tőkén kívül negatív elem nem szerepelhet a saját tőkében;- ellenőrizni kell azt is, hogy az eredménytartalék összege csak a vagyonmérleg-tervezetben számításba vett jogcímek szerint változhat;- az új belépők még nem teljesített ázsiós vagyoni hozzájárulása nem szerepelhet a tőketartalékban, azt majd a tényleges rendelkezésre bocsátáskor kell bekönyvelni a saját tőkébe.A feltett kérdés megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy abban a társaságban van-e részesedése a kérdezőnek, amelyik beolvadt egy másik társaságba, és hogy történt-e tőkeemelés.A válaszadásnál azt feltételezzük, hogy a kérdezőnek abban a társaságban van részesedése, amelybe egy másik társaság beolvadt (tovább működő társaság), és tőkeemelés nem történt, tehát nem volt pénzmozgás, nem fizettek a magasabb részesedés értékéért, hanem az átalakuló társaság vagyonmérlege alapján értékelődött fel a már korábban meglévő részesedésük értéke. Amennyiben a kérdés erre az esetre vonatkozik, akkor nem kell megszűnt részesedést kivezetni, és új részesedést bevenni a könyvekbe. Mivel a törzsbetétért, illetve az értéknövekedésért nem fizettek, ezért könyvelési feladat nem lesz. Analitikus nyilvántartásban kell a névértékváltozást szerepeltetni.Amennyiben a beolvadt társaságban volt részesedésük, és új részesedést szereztek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5011
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság részére adott pénzbeli juttatás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére 10 millió forint pénzbeli juttatást ad, melyből 3 millió forintot jegyzett tőke emelésére kell fordítani. A 7 millió forint a gazdasági társaság tőketartalékába kerül. Az önkormányzatnál a pénzmozgást és állományváltozást melyik főkönyvi számlákon kell könyvelni és milyen összegben?
Részlet a válaszból: […] T 413-31 - K 4499 Jegyzett tőke emelése közgazdasági osztályozás szerint T 1713 - K 321 Jegyzett tőke emelése funkcionális osztályozás szerint T 72 - K 1997 Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzés után T 1711 - K 413-2 Cégbírósági bejegyzés hiánya esetén T 2879 - K 413-2 Kötelezettség kivezetése T […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3021
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány - mint "idegen követelés" - nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal - mint forgóeszközökkel - szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszból: […]kimutatni könyveiben. A követelésekkel kapcsolatos állományváltozásokat minden esetben a 412. Tőkeváltozások főkönyvi számlával szemben kell elszámolni, függetlenül attól, hogy ezek a bevételek költségvetési vagy idegen pénzeszköz számlára érkeznek be. Az illetékkövetelések év végi leltározása egyeztetéssel történik a gépi adattárból kinyomtatható zárási öszszesítő és a név szerinti listák alapján, a 32/1999. PM rendelet 6. számú mellékletének hátralékok (túlfizetések) befizetése figyelembevételével. Az illeték-kintlevőség és -hátralék fogalmak nem ütköznek az Szt-vhr. követelésekkel kapcsolatos előírásaival. A kintlevőség tartalmazza az összes illetékkövetelést, míg a hátralék annak csak egy részét, a kizárólag a végrehajtás alá vont vagy vonható tételeket. A 32/1999. PM rendelet 4. számú mellékletében a 2. sorban kimutatott tételek esetében az Szt-vhr. 9. számú melléklet 1/m. pontjában megjelölt illetékköveteléseket nem lehet az adósok között kimutatni: - az illetékhivataloknál az a feltételesen megállapított illetékkövetelés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1176
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: 2004. évi tőkeváltozások átvezetési szabályai

Kérdés: A 2004. évi tőkeváltozásokat mikor kell átvezetni a 412-1. Előző évek tőkeváltozásai számlára?
Részlet a válaszból: […]tőkeváltozást tartalmazhatja. A 412. számla alszámlái közül a tárgyévi változásokat mutató alszámlák egyenlegét (4122, 4123) a 2005. évi nyitást követően a nyitó rendező
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1031
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszból: […]azon körét, ahol a költségvetési szerv az éven belüli amortizációt választotta) felhasználása, követelések előírása, kötelezettségek előírása, követelés fejében átvett, átadott eszközök, kétoldalú követeléselengedés, kötelezettségátvállalás, kötelezettségvásárlás, kezességvállalás, bankgarancia-vállalás, kétoldalú kötelezettség elengedése, egyoldalú kötelezettség elengedése, téves elszámolások, részletre történő beszerzés pénzforgalomban nem aktivált részének állományba vétele. A 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlán kell a következő gazdasági eseményekkel összefüggő tőkeváltozásokat elszámolni: eszközök (befektetett és forgó) többlete, hiánya eszközök selejtezése, eszközök átminősítése, átsorolás, behajthatatlan követelés elszámolása hitelezési veszteségként, egyoldalú követeléselengedés, kisajátítás, felszámolás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 900
Kapcsolódó tárgyszavak: ,