7 találat a megadott továbbképzés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.A munkaköri feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó képzés keretében adott dologi juttatások, szolgáltatásnyújtás, költségátvállalás a Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek, ezért sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli adó- vagy járulékfizetés, akkor sem, ha a munkáltató maga biztosítja a képzést.Az a feltétel, hogy a munkaköri feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez szükséges a képzés, akkor is fennáll, ha nem ténylegesen könyvelő munkakört lát el a dolgozó, hanem pl. számláz, áfabevallást készít, pénzügyi vezető, kontroller stb., illetve akkor is, ha nem feltétele a foglalkoztatásának a mérlegképes könyvelői végzettség, de[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától áll fent, azon év augusztus hónap utolsó munkanapjáig, amelyben a pedagógus az ötvenötödik életévét betölti.Önmagában az, hogy a munkavállaló évekig nem dolgozott pedagógus munkakörben, illetve gyermek gondozása miatti távolléten volt, nem érinti a továbbképzési ciklusok számítását és fennállását. Ugyanakkor a jogszabályok nem határoznak meg semmilyen jogkövetkezményt arra nézve, ha valaki a továbbképzési kötelezettséget azért nem teljesítette, mert nem állt olyan munkakörben, amelyben ténylegesen érvényesült[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetve q) pontjai alapján.Ha a munkavállaló a saját gépkocsijával utazik a képzés helyére, akkor nem minősül bevételnek az az összeg sem, amelyet kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kap, feltéve hogy az nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható mértéket. Igazolás nélkül a norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által havonta közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint kilométerenként 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség számolható el. Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonú személygépkocsijával utazik, akkor a kiküldetési rendelvénnyel összefüggő kedvező szabály nem alkalmazható. A nem saját tulajdonú személygépkocsi használata esetén a fenntartási költségeket csak számla alapján (a hivatali, üzleti utak arányában) lehet elszámolni, vagyis nincs lehetőség a 9 forint általános személygépkocsi-normaköltséggel történő elszámolásra. Ilyen esetben a munkáltatótól kapott költségtérítést bevételként kell figyelembe venni. Az ilyen címen megszerzett bevételével szemben útnyilvántartás alapján számolhat el költséget a munkavállaló.A képzés keretében nyújtott más járulékos szolgáltatások (étkezés, szabadidőprogramok) jellemzően adókötelesek. A juttatások után annak a munkáltatónak, kifizetőnek kell megfizetnie a közterheket, amely az említett juttatások költségét a magánszemély helyett viseli.Ha a hivatali, üzleti utazásnak minősülő képzéshez kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás költségét a magánszemély munkáltatója viseli, akkor ezek a juttatások az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek.Ha viszont[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hétévenkénti továbbképzésben történő részvételt a pedagógus munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától annak az évnek az augusztus hónap utolsó munkanapjáig írja elő, amelyben a pedagógus az ötvenedik életévét betölti. Tehát ha ezen időszak alatt a pedagógus teljesíti a továbbképzés követelményeit, akkor a várakozási idő csökkentése kötelező. Amennyiben a továbbképzés követelményeinek teljesítésére még a kötelező továbbképzési időszakon kívül, tehát az oklevél megszerzését követő 7 éven belül kerül sor, úgy a jogszabályok nem írják elő a várakozási idő csökkentését. Véleményünk szerint - figyelemmel arra, hogy az iskolák költségvetésből gazdálkodó szervezetek, melyek számára az államháztartási jogszabályok előírják a takarékos gazdálkodás követelményét - nem nyílik lehetőség olyan pluszjuttatás vagy kedvezmény megállapítására, melyet a jogszabályok nem írnak elő, kivétel ha valamely jogszabály kifejezetten utal annak - a munkáltató választása szerinti - megállapíthatóságára. A várakozási idő kötelező eseteken[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]6.) PM rendelet. Mindazonáltal magáról a regisztrációs (engedélyezési, nyilvántartásba vételi) kötelezettségről nem a végrehajtási rendelet rendelkezett eddig sem, hanem az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 121/D. §-a. E szerint a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. A tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki rendelkezik a külön jogszabályban [193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 11. §-ában] előírt végzettséggel és gyakorlattal, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A nyilvántartásba vételt követően az érintettet továbbképzési kötelezettség terheli a fent hivatkozott végrehajtási rendelet részletszabályainak megfelelően. Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy ha Ön visszatér a gyermek gondozására[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]résztvevők felé történő szolgáltatásról nem beszélhetünk, mivel annak egyik fogalmi eleme - nevezetesen az, hogy a tevékenység végzése ellenérték fejében történik - nem valósul meg. A leírtak alapján nem beszélhetünk a támogató felé történő szolgáltatásnyújtásról sem ebben az esetben, tekintettel arra, hogy az a tevékenység végzéséhez nyújt anyagi segítséget, amelynek nem feltétele, hogy saját maga vagy az általa megjelölt személyek legyenek az igénybevevők. Mindezekből következőleg, a támogatásból megvalósított tevékenység tekintetében sem az általános[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésére fordított, a kifizető által költségként elszámolt összeget. A kérdéses esetben nem arról van szó, hogy az egyéni vállalkozó könyvelő az alapítvány tevékenységében közreműködik, hanem arról, hogy az alapítvány részére (számviteli) szolgáltatást nyújt. Ilyen esetben nem alkalmazható az említett rendelkezés. Az alapítvány által megtérített[…] részlet vége a válaszból.