Összes cikk:
1. cikk / 295 Kormányzati funkcióra való felosztás utólag
Kérdés: ASP programban kiállított utalványrendeleten, amennyiben 6-os számlára írjuk a költséget, nem jelenik meg a kormányzati funkció, mert utalványozáskor még nem történik meg a COFOG-ra osztás. Hogyan tudunk megfelelni az Ávr. 59. §-ának (3) bekezdésében [különösen az e) pontra] foglaltaknak?
2. cikk / 295 Pénzintézeti jóváírások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
- kamat (likvid, beruházási hitel után)
- rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
- forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
- kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat - mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke - áfa hatályán kívüli bevétel?
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
- kamat (likvid, beruházási hitel után)
- rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
- forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
- kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat - mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke - áfa hatályán kívüli bevétel?
3. cikk / 295 Csekély értékű ajándék juttatása
Kérdés: Önkormányzat vezetője szeretne dolgozóinak és az intézményeiben dolgozóknak csekély értékű ajándékot adni év végén. Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemélynek (dolgozójának, illetve intézményében dolgozóknak) évente hány alkalommal adhat csekély értékű ajándékot? Mi ennek az adózása és mértéke? Csekély értékű ajándék formája történhet-e utalvány formájában?
4. cikk / 295 Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez
Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege - számla végösszege - haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
5. cikk / 295 Utalványrendelet
Kérdés: Az ASP szakrendszer által előállított utalványrendeleten az aláírások között többekkel együtt szerepel az "ellenőrző", továbbá az ellenjegyző is. Az ellenőrző személyt a jogszabály nem nevesíti. Az előállított utalványrendeleten ki jogosult az ellenőrző aláírásra, szükséges-e, illetve hogyan járjunk el helyesen ez ügyben?
6. cikk / 295 Mezőőri járulék
Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?
7. cikk / 295 Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások
Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes - fent leírt - programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
8. cikk / 295 Önkormányzati támogatások adózása
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén - szociális rászorultság vizsgálata nélkül - pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
9. cikk / 295 Céljellegű támogatás civil szervezetek részére
Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
10. cikk / 295 Ingyenesen és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek
Kérdés: A színház saját előadásaira ingyenesen juttat belépőjegyeket meghatározott számban:
- saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
- kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
- az alkalmazásában álló művészek,
- valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
- saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
- kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
- az alkalmazásában álló művészek,
- valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
