Utalványrendelet

Kérdés: Önkormányzatunknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, majd a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást és ellenjegyzést követően történik. Az alkalmazott könyvelőprogram sajátosságából eredendően a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. fejezete szerinti könyvelési tételek egy része - a nettó finanszírozás adattábláin szereplő, levont munkavállalót terhelő járulékok, tb-ellátások, forgótőke-felhasználás stb. - ún. technikai bankban (ellenszámla: 499) kerülnek rögzítésre, majd a főkönyv részére feladásra.
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatuknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást követően történik, ezért az intézménynek ezen belső szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
Kapcsolódó címke:

Szigorú számadású nyomtatvány

Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.
Részlet a válaszából: […] ...utalványrendeletet a költségvetési szerv maga alkotja meg, amelyet kézi vagy gépi úton folyamatosan sorszámmal lát el. Az utalványrendeletet a számviteli-pénzügyi feladatok elvégzéséhez alkalmazzák, amelyeken fel kell tüntetni, meg kell határozni kontírozás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.