Horgászjegy, valamint útépítési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk mint állami tulajdonban lévő tó haszonbérlője, horgászjegyet árusít. Ennek bevételét a B355 vagy a B402 rovaton szükséges nyilvántartanunk? Külterületi útépítéshez beszedett útépítési hozzájárulást (nem érdekeltségi hozzájárulás) melyik bevételi rovaton számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] ...horgászjegy árusítása szolgáltatásnak minősül, így azt a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton javasoljuk elszámolni.Az útépítési hozzájárulást az Étv. 28. §-a szabályozza. A hozzájárulás az önkormányzati beruházás eredményeként az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Egyenes és fordított adózás egy beruházásban

Kérdés:

Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?

Részlet a válaszából: […] 2022. 12. 31-ig az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint fordított adózás alá esett a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Útépítési munka számlázása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az Áfa-tv. 142. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján. Önkormányzatunk 2021 augusztusában kötött szerződést építési hatóságiengedély-köteles útépítési munkákra. A szerződéskötéskor mindkét fél áfaalany volt, így az ügylet az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás hatálya alá esett. 2022. január 1-jétől önkormányzatunk alanyi adómentessé vált. A vállalkozó a vállalt munkát szerződés szerint teljesítette 2022 áprilisában, majd ezek után fordított áfás számlát állított ki a szerződésnek megfelelően. A számlát az önkormányzat befogadni nem tudta, mivel az önkormányzat könyvelője szerint, az önkormányzat alanyi adómentessége miatt, az Áfa-tv. 142. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek az ügyletre nem állnak fenn. Az építőipari vállalkozás könyvelője szerint viszont ők csak fordított áfás számla kiállítását tehetik meg ebben az esetben. Kérem állásfoglalásukat a számla kiállításának módjáról, az ügylet áfatartalmának megfizetése érdekében. A projekt támogatásból valósult meg, így az áfa megfizetését is igazolni kell. Amennyiben az ügylet mégis fordított áfa alá tartozna, akkor annak megfizetését – adóbevallás hiányában – milyen módon tudjuk igazolni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).Tehát a teljesítés időpontjában keletkezik az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Településrendezési szerződés

Kérdés: Az önkormányzatunk településrendezési szerződést kíván kötni. Az Étv. 30/A. §-ának (3) bekezdése alapján a szerződés tárgya lehet különösen:
a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési terv és a településrendezési terv kidolgozásának finanszírozása,
b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
bb) következményei – a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések –, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
Ez alapján a vállalkozó fejlesztési hozzájárulást fizetne az önkormányzat részére utcafelújításhoz, út-járda építéshez. Milyen módon teheti meg a vállalkozó? A településrendezési szerződés alapján egyéb felhalmozási célú támogatásként? Ha a támogatásként való megfizetés nem lehetséges, akkor van-e az önkormányzatnak számlakiállítási, illetve áfafizetési kötelezettsége? Másik lehetőségként arra gondoltunk, hogy a településrendezési szerződésben kikötjük, hogy a vállalkozó köteles a kijelölt utat teljes egészében vagy az önkormányzattal közös költségviseléssel (50-50%-ban, a kivitelezési szerződés szerint az önkormányzat, illetve a vállalkozó is a rá eső részt fizetné ki) megépíteni. Ezután kellene az önkormányzat részére térítésmentesen átadni.
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás a bekerülési áfát nem vonhatja le a térítésmentes átadás okán.Az önkormányzat szintén nem helyezheti levonásba az útépítés áfáját, mert feltehetően azzal kapcsolatban nem lesz adóköteles bevétele.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Kisajátítási eljárás

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlanját érintően kisajátítási eljárás lefolytatására került sor, a magyar állam javára útépítési célra. A kisajátítási határozatokban foglalt kártalanítási összegekről a kisajátítási törvényben [40. §, 21. § (5) bek.] foglaltaknak megfelelően számla kiállítására került sor, az ingatlan minősítésétől függően adómentesen, illetve építési telkeknél áfa felszámításával. Hogyan történik az ügylet könyvelése? Értékesítésként vagy kártalanításként? Ez utóbbi esetben az ingatlanok állományában történt változást (csökkenést) hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági eseményt értékesítésként kell elszámolni, az ingatlant a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Csökkenések rész D) Értékesítés elszámolása – ha előtte nem sorolják át a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Útépítési érdekeltségi hozzájárulás

Kérdés: Önkormányzatunk lakossági (vállalkozói) hozzájárulással (25%) valósít meg útépítéseket. Képviselő-testületünk önkormányzati rendelete az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról értelmében bárki fizethet hozzájárulást, aki az érintett utcaszakaszon önálló helyrajzi számmal ingatlantulajdonos. A kivitelező cég a beruházás teljes összegéről az önkormányzatnak állít ki számlát. Az egyik vállalkozó azzal a kéréssel fordult önkormányzatunkhoz, hogy az általa befizetett összegről számlát (áfás) állítsunk ki. Kiállítható-e számla (áfás) a befizetett összegről? Ha igen, milyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] Az útérdekeltségi hozzájárulásról abban az esetben kötelező számla kiállítása, amennyiben ezen hozzájárulás az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet ellenértékének tekintendő.Azt kell tehát megvizsgálni, hogy a kérdéses érdekeltségi hozzájárulás fejében az azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

FAD-számla áfabevallása

Kérdés: Az önkormányzat szerződést kötött út és közmű fejlesztésére, amely tartalmaz útépítési, víz és szennyvíz, közvilágítási és növénytelepítési részt. Az építési-kivitelezési munkára vonatkozó számlázás a fordított áfa szabályai szerint történik. A szerződés értelmében 6 részszámla fog érkezni, az első részszámla 2018. 11. 15-én érkezett meg az önkormányzathoz, a teljesítésigazolás 2018. 11. 09-én kelt. A számlán a teljesítési időpont 2018. 11. 09., a számla kelte 11. 09., a fizetési határidő 12. 09. A részszámla áfabevallásához kapcsolódó kérdésünk, hogy melyik havi áfában kell bevallani?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses számlára az Áfa-tv. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja vonatkozik. Ennek alapján az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor keletkezik az adófizetési kötelezettség. A 2018. november havi időszakra vonatkozóan 2018. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Önkormányzati útfelújítás támogatásból

Kérdés: Településünk külterületén ipari park létesült. Az ipari parkban működő vállalkozások egyre nagyobb kapacitással működnek. Az ipari park megközelítése az önkormányzat tulajdonában lévő közúton lehetséges. Az út a rossz állapota és keskenysége miatt nem kielégítő a vállalkozások számára. Az idei évben az önkormányzatnak nincs szabad pénzmaradványa, mely lehetővé tenné az út felújítását, miközben annak állapota jelentősen megnehezíti a vállalkozások mindennapjait. Megoldásként felmerült, hogy a vállalkozók/vállalkozások megelőlegeznék ezt a költséget. Önkormányzatunk pénzügyi helyzete stabil, a következő évben várhatóan vissza is tudja fizetni a támogatást.
Felmerülő kérdéseink:
– Kaphat-e visszatérítendő fejlesztési célú támogatást egy vállalkozástól az önkormányzat?
– Az így kapott támogatás adósságot keletkeztető ügylet?
– Kormányzati hozzájárulás szükséges?
– Amennyiben előrehozott iparűzési adó megfizetésével biztosítaná a vállalkozás az útépítés fedezetét, és az utat az önkormányzat építi meg, azt hogyan kellene elszámolni, milyen kihatással lenne az adott év adóerő-képességére, vagy melyik év adóerő-képességét befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCIV. törvény és az Áht. szerint a vállalkozásoktól kapott működési támogatás adósságot keletkeztető ügylet lesz, amelyhez a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján előzetesen kormányzati hozzájárulás szükséges.A költségvetésről szóló törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Kisajátítás miatti kártalanítás

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...szabályoknak megfelelően a megépítendő úthozközvetlenül kapcsolódó kiadásként jelentkezik, a bontás ennek érdekébentörténik. Az útépítéssel összefüggésben történő kiadások, így a bontás kiadásaiis az út fogalomköréhez kapcsolódik, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Közművesített telekértékesítés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk telekértékesítés során biztosítja (megépíti) a telekhatárig a közműveket (áram, gáz, víz csatorna), ezért az értékesítés során közmű-hozzájárulási díjat vet ki a vásárlóra. Útépítésnél az érintett ingatlantulajdonosra útközmű-hozzájárulást vet ki. A képviselő-testület határozza meg a közmű-hozzájárulási díjak összegét. Önkormányzatunk az áfa alanya. A víz-, gáz-, áramközmű bevételét 25%-os áfa terheli? Ha részletfizetéssel törlesztik, mikori áfakulccsal kell számolniuk 2009. júliustól: a 20 vagy a 25%-ossal? Az útközmű 25%-os áfatartalmú? Valamint ha valaki számlát kér a közművektől, milyen SZJ vagy TEÁOR a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...értékét növelő tényezők, ezért atelek értékesítésekor az ellenérték részének tekintendők, így aközműcsatlakozásoknak és az útépítésnek a vevő felé történő önállóértékesítésére nem kerülhet sor. A telekhatárig kiépített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.
1
2