15 talált állásfoglalás az útépítés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat szerződést kötött út és közmű fejlesztésére, amely tartalmaz útépítési, víz és szennyvíz, közvilágítási és növénytelepítési részt. Az építési-kivitelezési munkára vonatkozó számlázás a fordított áfa szabályai szerint történik. A szerződés értelmében 6 részszámla fog érkezni, az első részszámla 2018. 11. 15-én érkezett meg az önkormányzathoz, a teljesítésigazolás 2018. 11. 09-én kelt. A számlán a teljesítési időpont 2018. 11. 09., a számla kelte 11. 09., a fizetési határidő 12. 09. A részszámla áfabevallásához kapcsolódó kérdésünk, hogy melyik havi áfában kell bevallani?

Kérdés: Településünk külterületén ipari park létesült. Az ipari parkban működő vállalkozások egyre nagyobb kapacitással működnek. Az ipari park megközelítése az önkormányzat tulajdonában lévő közúton lehetséges. Az út a rossz állapota és keskenysége miatt nem kielégítő a vállalkozások számára. Az idei évben az önkormányzatnak nincs szabad pénzmaradványa, mely lehetővé tenné az út felújítását, miközben annak állapota jelentősen megnehezíti a vállalkozások mindennapjait. Megoldásként felmerült, hogy a vállalkozók/vállalkozások megelőlegeznék ezt a költséget. Önkormányzatunk pénzügyi helyzete stabil, a következő évben várhatóan vissza is tudja fizetni a támogatást.
Felmerülő kérdéseink:
– Kaphat-e visszatérítendő fejlesztési célú támogatást egy vállalkozástól az önkormányzat?
– Az így kapott támogatás adósságot keletkeztető ügylet?
– Kormányzati hozzájárulás szükséges?
– Amennyiben előrehozott iparűzési adó megfizetésével biztosítaná a vállalkozás az útépítés fedezetét, és az utat az önkormányzat építi meg, azt hogyan kellene elszámolni, milyen kihatással lenne az adott év adóerő-képességére, vagy melyik év adóerő-képességét befolyásolja?

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?

Kérdés: Önkormányzatunk telekértékesítés során biztosítja (megépíti) a telekhatárig a közműveket (áram, gáz, víz csatorna), ezért az értékesítés során közmű-hozzájárulási díjat vet ki a vásárlóra. Útépítésnél az érintett ingatlantulajdonosra útközmű-hozzájárulást vet ki. A képviselő-testület határozza meg a közmű-hozzájárulási díjak összegét. Önkormányzatunk az áfa alanya. A víz-, gáz-, áramközmű bevételét 25%-os áfa terheli? Ha részletfizetéssel törlesztik, mikori áfakulccsal kell számolniuk 2009. júliustól: a 20 vagy a 25%-ossal? Az útközmű 25%-os áfatartalmú? Valamint ha valaki számlát kér a közművektől, milyen SZJ vagy TEÁOR a megfelelő?

Kérdés: Önkormányzatunk önálló költségvetési intézményének tevékenységi köre útépítés, parkfenntartás, csatorna-karbantartás és egyéb városgazdálkodási teendők. Bevétele nem értékesítésből származik, tevékenységét teljes egészében intézményt finanszírozó támogatásból látja el. Hogyan alakul áfarendszerbeli státusa?