Víziközmű-vagyon felértékeltetése

Kérdés:

Önkormányzatunk elvégeztette 2022. évben a víziközmű-vagyon felértékeltetését, mely a számvitelben nyilvántartott értékhez képest jelentős összegű eltérést mutatott ki. Az értékelés során megállapított vagyonérték nyilvántartásba vétele és az eddig szerepeltetett értékek törlése során felmerültek olyan kérdések, melyeket ez idáig nem sikerült tisztáznunk.
– Szükséges-e az elkészült vagyonértékelést független könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni, tehát alkalmazni kell-e az Szt. következő előírását? Az 59/A. § (15) bekezdése szerint a valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. (A vagyonértékelést könyvvizsgáló, vagyonértékelő cég végezte.)
– Az értékelést nem helyrajzi számos bontásban végezte el a vagyonértékelő. A szolgáltatónak ez megfelel, de a tulajdonos részére az Szt. előírja a helyrajzi számos nyilvántartást, tekintve, hogy ezek az eszközök építménynek minősülnek.

Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, amit az Szt. előírásai szerint a pénzügyi instrumentumok ott meghatározott körére lehet alkalmazni.A vízi közművek vagyonértékelését a Vksztv. 12. §-a írja elő, és azt a 24/2013. NFM rendelet alapján kell elvégezni. Az NFM rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése

Kérdés: A víziközművek az üzemeltetésre átadott eszközök között szerepelnek a nyilvántartásainkban. Elkészült az eszközök vagyonértékelése, és most korrigálnunk kellene az értékeket. Problémát jelent, hogy a vagyonértékelés más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az az analitikus nyilvántartásban szerepel, ezért a korrekciókat nem tudjuk a meglévő főkönyveken elvégezni. Helyesen járunk-e el, ha a főkönyvbe az alábbi könyvelés került?
Első lépésben az átértékelés előtti bruttó és elszámolt értékcsökkenés összegek kivezetése a 4126-os főkönyvi számlával szemben:
T4126 – K1218
T1298 – K 4126
Utána a vagyonértékként feltüntetett összegek (bruttó érték) felvitele a 12 számlaosztályba szintén a 4126-os főkönyvvel szemben:
T1218 – K4126
A feltüntetett vagyonértékre (mint bruttó érték) mi módon és mennyi értékcsökkenést számoljunk el a korábbi időszakokra? Erre vonatkozóan a vagyonértékelés nem tartalmaz információt.
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 16/A. §-ának (2) bekezdése írja elő, hogy hogyan kell a vagyonértékelés hatását elszámolni a könyvekben. Az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Ingatlan térítés nélküli átadása

Kérdés: Települési önkormányzat a tulajdonában lévő felépítményes ingatlant kívánja egy másik államháztartási szervezet részére térítés nélkül tulajdonba adni. Az ingatlanra vonatkozó aktuális értékbecslés rendelkezésre áll, mely szerint az aktuális piaci érték többszöröse a könyv szerinti értéknek. Az önkormányzat jelenleg ingatlanok esetében nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?
Részlet a válaszából: […] ...is engedi alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy értékelési tartalék alatt az eszközök értékhelyesbítésének forrását kell érteni.A vagyonértékelés hatását az Áhsz. 16/A. §-ának (2) bekezdése alapján kell a könyvekben elszámolni, ennek során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Bekerülési érték újbóli meghatározása esetén terv szerinti értékcsökkenési leírás

Kérdés: Víziközművagyon-értékelést követően a Vksztv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a vagyonértékelés eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával a könyveken át kell vezetni. Önkormányzatunknál 2016. december 31-i fordulónappal folyamatban van a vagyonértékelés adatainak átvezetése az Áhsz. 16/A. §-ában foglaltaknak megfelelően. Az új bekerülési érték felvételének módja egyértelmű, azonban az új bekerülési érték után alkalmazandó értékcsökkenés számításának szabályai nem. Az Áhsz. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az értékcsökkenésre a 17. § (2)–(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az Szt. 52. §-ának (1), (2) és (5)–(7) bekezdéseit. Az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdése esetén a terv szerinti értékcsökkenést a Tao-tv. 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Ez eltérés az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdéseihez képest, ezért ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök bekerülési értékének újbóli meghatározása esetén a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni? [Azaz az Áhsz. 17. §-a (3) bekezdésének eltérő rendelkezése miatt nem alkalmazható az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a várható élettartam szerint meghatározott terv szerinti értékcsökkenési leírás?] Pl.: Víziközmű-vezetékek esetén a Tao-tv. 2. sz. mellékletében (építmények) meghatározott 3%-os értékcsökkenési kulccsal, az új bekerülési érték alapulvételével újból (elölről 33,33 évig) kell kezdeni (elszámolni) a terv szerinti értékcsökkenést, természetesen az esetleges maradványérték figyelembevételével? (Megjegyezzük, hogy a vagyon-értékelésben minden eszköz esetén meghatározásra került a várható hasznos élettartam.)
Kérjük továbbá állásfoglalásukat az alábbiakra is:
2017. január 1-jével módosult a Tao-tv. 2. sz. mellékletében a vezetékek leírási kulcsa, a víziközmű-vezeték esetén a leírási kulcs 3%-ról 2%-ra csökkent. A 2%-os terv szerinti értékcsökkenési leírást kell alkalmaznunk 2017-ben, vagy a jelenlegi 3%-os mértéket? A 2%-os mérték csak a 2017-ben üzembe helyezett eszközökre vonatkozik, vagy a régebben aktiváltakra is? Önkormányzatunk 2014-ben úgy döntött, hogy a korábban beszerzett eszközökre folytatja a megkezdett értékcsökkenési leírást, azaz nem alkalmazza a 2014. január 1-jétől hatályos kulcsokat.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. előírásai alapján az Szt. értékcsökkenésre vonatkozó előírásait eltéréssel kell alkalmazni. Az államháztartási szerveknek kötelező alkalmazni a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat. Ez azt is jelenti, az Szt. előírásaitól eltérően nem az eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Víziközmű-vagyon

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] ...Vksztv. rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a vízi közművek tulajdonosának vagyonértékelést kell végeztetnie.A 24/2013. NFM rendelet szerint:"2. § (1) A vízi közmű víziközmű-szolgáltatásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Víziközmű-szolgáltatás

Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...már 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2019. december 31-ig kell elvégezni.A 2012. július 15-én folyamatban lévő pályázati eljárások esetében a vagyonértékelést az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Víziközmű-vagyon értékelése

Kérdés: A 3599. számú kérdésben már foglalkoztak e témával, de azóta több ellentétes véleményt olvastam. A víziközművagyon nálunk fel lett értékeltetve. A könyvekben át kell-e vezetni az értéknövekedést (egyébként nem választottam a piaci értéken történő nyilvántartást, ami évenkénti értékelést jelentene, a jogszabály pedig erre 10 évente történő felülvizsgálatot ír elő), vagy elég csak a vagyonkataszterben a becsült értékként feltüntetni? A jogszabályi háttér, amit e témában találtam: A 2011. évi CCIX. tv. 12. § (1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően, a 78. §-ban meghatározott víziközmű-tulajdonos pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez. A vagyonértékelés költsége a használati díjból is finanszírozható.
(2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi.
26. § (1) A gördülő fejlesztési tervben a víziközmű könyv szerinti értékének megőrzésén túl a Hivatal jóváhagyhatja.
A 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. § (1) A víziközmű víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti vagyonértékelését úgy kell elvégezni, hogy az megbízható kiindulópontot nyújtson a fenntartható és költséghatékony üzemeltetéshez, továbbá a víziközmű-ágazat vagyontárgyai értékének és műszaki állapotának változása ez alapján nyomon követhető és dokumentált legyen.
(2) A megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában, vagy – ha az üzemeltetési szerződés ezt a víziközmű-szolgáltató feladatává teszi – a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásába át kell vezetni. Az utolsó vagyonértékeléstől számítottan a vagyonérték aktualizálását legalább 10 évente el kell végezni e rendeletnek megfelelően.
Ha át kell vezetni a könyvekbe, mi lesz a bruttó érték, mi lesz az eddig elszámolt écs-vel, értékhelyesbítést kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A bekerülési értékének újbóli megállapítását követően az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni, és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése

Kérdés:

Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)

Részlet a válaszából: […] ...terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.A fentiek alapján, ha a vagyonértékelés az államháztartáson kívüli szervezet részére történő vagyonkezelésbe adás előtt történt, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Kiépített vízvezeték átadása az önkormányzatnak

Kérdés: Két kérdést szeretnék feltenni egy lezárult felszámolási eljárással kapcsolatban.
1. Egy helyi gazdálkodó szervezet ellen megindított felszámolási eljárás befejeződött, a törvényszék az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban meghozta a végzést. Az önkormányzat bejelentette a hitelezői igényét a helyiadó-tartozás miatt, azonban a hitelezői igények nem nyertek kielégítést, mivel a bírósági végzés alapján az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt további felosztható vagyona nincs. Ezen végzés alapján törölhető-e a fennálló adótartozás?
2. Ugyanezen végzés azt is kimondja, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, a gazdálkodó szervezet által kiépített vízvezetékrendszert, amely a vállalkozó székhelyétől több kilométerre lévő telephelyhez vezet, az önkormányzat részére átadja, tekintettel arra, hogy más hitelező részére nem átadható vagyontárgy. A felszámoló közölte a törvényszékkel, hogy a vagyon 5 000 000 Ft-ot ér, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak a vagyont majd értékkel kell szerepeltetni. Az önkormányzat részéről elfogadható-e a felszámoló által meghatározott érték? A vagyonátadás esetében ki lesz az átadó? Milyen dokumentumot kell készíteni az átadás-átvételre? Van-e számlakiállítási kötelezettség, ha van, akkor kinek? Van-e az átadás-átvételnek áfavonzata? A vagyonátvételt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a piaci árnak. Ha nem fogadják el az árat, kifogással élhetnek a bíróság előtt. Ehhez műszaki szakember, illetve könyvvizsgáló általi vagyonértékelés szükséges.A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) 34...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltető részére, akkor azt üzemeltetési szerződés megkötésével egy­idejűleg kell megtennie, de jelen esetben úgy, hogy előtte a vagyonértékelést el kell végeznie.A vagyonértékelést úgy kell elvégezni, hogy az megbízható kiindulópontot nyújtson a fenntartható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.