Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott vagyoni értékű jog tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ingyenes földhasználati jog alapítása

Kérdés: Önkormányzatunk ingyenes földhasználati jog alapítására kötött szerződést egy másik önkormányzattal. A szerződés arra irányul, hogy önkormányzatunk a másik önkormányzat tulajdonában levő földterületen (külterületi telek, önálló helyrajzi számmal) ingyenes földhasználatot kap, amelyre egy felépítményt épít, ami önkormányzatunk tulajdona lesz. Az ingyenes földhasználati jogot önkormányzatunk vagyonában milyen jogcímen és milyen értékben vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszból: […]díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.A másik önkormányzattól kapott földhasználati jogot az Áhsz. 11. §-a szerint a mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között, ezen belül az immateriális javak, vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. A vagyoni értékű jogoknál az értékcsökkenési leírás 16%, vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs.Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése és az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5042
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszból: […]időszakot terheli (például a decemberben felmerülő költség a januárt terheli),- bevételaktív elhatárolások: a bevétel a következő időszakban jelenik meg, de részben vagy egészében a tárgyidőszakot illeti.Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő):- költségpasszív elhatárolások: a költség a következő időszakban merül fel, de részben vagy egészében a tárgyidőszakot terheli (még nincs meg róla a bizonylat, de egy részét előrehozzuk a tárgy-időszakra),- bevételpasszív elhatárolások: a bevételt a tárgy-időszakban elszámoltuk, de az részben vagy egészében a következő időszakot illeti.Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:- a tárgyévben keletkezett (elszámolt) ráfordításokat, amelyek részben vagy egészében a fordulónapot követő évet terhelik, ekkor a már elszámolt költségek összegének csökkentésével egyidejűleg képezhető az aktív időbeli elhatárolás:= a következő évet terhelő, de a tárgyévben kifizetett előfizetési díjak,= a bérbevevőnél a bérleti díj arányosan nem a tárgyévet terhelő részének összege,= kapott kölcsönök, hitelek után a tárgyévben megfizetett, de arányosan a következő évet terhelő kamatok.Halasztott ráfordítások elszámolása:- az ellentételezés nélküli tartozás (kötelezettség)--átvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg még nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összege; az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni,- a devizakötelezettség (kölcsön, hitel, szállítói tartozás) devizakészlettel nem fedezett, beruházáshoz kapcsolódó, a mérlegfordulónapi értékelésből keletkező nem realizált árfolyamveszteség; az árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni;- ha ennek egy része vagy egésze beruházáshoz vagy vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódik, akkor ennél az árfolyamveszteségnél a vállalkozó?élhet a nem realizált árfolyamveszteség elszámolásával; ekkor az árfolyamveszteség teljes egészében felvehető az aktív időbeli elhatárolások közé, és a törlesztőrészlettel arányos összegű realizált árfolyamveszteség kerül visszavezetésre?a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé.Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:- a pénzkiadásként csak a következő üzleti évben megjelenő tételeket, amelyek az összemérés és a valódiság elve alapján is a beszámolóval lezárt évet kell hogy terheljék,- a bérbevevőnél a tárgyévet követően, utólag számlázott bérleti díj,- a tárgyévet terhelő, de a következő évben számfejtett 13. havi bér, jutalom, prémium és járulékaik,- a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban érvényesített, de a tárgyévet terhelő késedelmi kamat, kártérítési igény, bírósági költség,- a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások üzleti évben fel nem használt összegét,- a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, név-érték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és név-értéke közötti, veszteségjellegű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5015

3. találat: Villamosenergia-hálózat csatlakozási díja

Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi években a településen új utcát alakított ki, ahol telkeket értékesített. Az új utcában az áramszolgáltatóval kötött hálózati csatlakozási szerződés alapján közcélú villamos hálózat került kiépítésre, amelyet az áramszolgáltató leszámlázott (2016-ban). Ez vagyoni értékű jogként lett nyilvántartásba véve. A szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a beruházást követően rendszerfelhasználók jelentkeznek a beruházás során keletkezett fogyasztási helyre 5 éven belül, és villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötnek, akkor az áramszolgáltató a díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést az önkormányzatnak megfizeti. Mivel az új telektulajdonosok közül volt, aki rácsatlakozott a hálózatra 2018-ban, ezért az áramszolgáltató részéről visszafizetés történt, melyről áfás jóváíró számlát állított ki részünkre. A vagyoni értékű jogokhoz lett lekönyvelve a csatlakozási beruházás. Helyes ez? Illetve a visszatérítést hova, milyen rovatra kellene könyvelni (esetleg B411 egyéb bevételek, kiadások visszatérítései rovatra)? A számla áfarészét hova könyveljük (B406)?
Részlet a válaszból: […]befektetett eszközök csoportjába tartoznak, ezért figyelembe kell venni az Szt. azon előírását is, miszerint éven túl használatos eszköznek kell lenni. A kérdésben foglaltak szerint helyesen könyvelték a beruházást a vagyoni értékű jogok közé, mivel az éven túli hasznosítás a valóságban fennáll.A vagyoni értékű jog nyilvántartásba vételi értékét
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4904

4. találat: Rovatrend - polgármesteri hivatal weboldalának felújítása

Kérdés: Polgármesteri hivatal weboldalának felújítását rendeli meg. A szerződés szerint a felújításba a portál átalakítása, a meglévő adatok átemelése, helyszíni telepítés, oktatás tartozik. A weboldal forráskódja a fejlesztés lezártával CD-lemezen a polgármesteri hivatal részére kerül átadásra. Milyen rovaton javasolják elszámolni a fent részletezett tevékenységeket?
Részlet a válaszból: […]minden fejlesztés új beszerzésnek, létesítésnek könyvelendő.Felhalmozási kiadás esetén a K61 Immateriális javak beszerzése, létesítése rovaton, dologi kiadás esetén pedig a K321. Informatikai szolgáltatások igénybevétele rovaton kerül elszámolásra (K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovaton akkor kerül elszámolásra, ha az intézmény alaptevékenységével összefüggésben használják a weboldalt, de az informatikai oktatás nem tartozik ide) a weboldallal összefüggő szolgáltatás igénybevétele.Egy éven túli használat esetén, ahol nem felújításként, hanem beszerzésként, létesítésként kerülnek a kiadások elszámolásra, akkor a K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovaton kell elszámolni az immateriális javak vételárát. Éven belüli használat esetén az elszámolásra használandó rovat a következő:K32. Kommunikációs szolgáltatásokK321. Informatikai szolgáltatások igénybevételeEzen a rovaton kell elszámolnia) a számítógépes rendszer tervezésére, az erre vonatkozó tanácsadásra, számítógéprendszer, illetve adatfeldolgozó berendezések kiépítésére, helyszíni irányítására, üzemeltetésére - ideértve a számítógépek üzembe helyezését, szoftverek telepítését is, ha azok nem részei azok vételárának -, valamint az ezeket segítő tevékenységekre irányuló szolgáltatás után fizetett vételárat,b) a számítógépes programozásra, így különösen adatbázisok készítésére, szoftverek írására, meglévő alkalmazások módosítására és konfigurálására, ezek tesztelésére irányuló szolgáltatás után fizetett vételárat,c) az informatikai eszközök, pénzkiadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4289
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Vagyoni értékű jog

Kérdés: 2012-ben megvásároltuk egy szoftver felhasználói jogát határozatlan időre. A szoftvert vagyoni értékű jogként állományba vettük. A programhoz kapcsolódóan egy átalánydíjas szervizszerződésünk van érvényben. A szerződés keretében vállalja a cég a rendszeres karbantartást és hibaelhárítást. A számlán az átalánydíj megnevezés szerepel. A kérdésünk a vagyoni értékű jog karbantartásának, hibaelhárításának, átalánydíjnak a számviteli elszámolására vonatkozik.
Részlet a válaszból: […]tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi."A szoftver felhasználási jogát átadó cég folyamatos szolgáltatást
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3828
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Szoftver licence

Kérdés: Kérdésünk a szoftverlicenc számviteli elszámolására vonatkozik. Milyen szempontok alapján kerül a licenc dologi, illetve felhalmozási ki­adásként elszámolásra, milyen főkönyvi számon?
Részlet a válaszból: […]felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.Amennyiben a licencszerződés egy éven belülre szól, akkor a kiadásokat dologi kiadásként kell elszámolniuk. Akkor viszont, ha a licencszerződés egy évnél hosszabb időre (pl. 3 évre) szól, akkor a kiadásokat a felhalmozási kiadások között immateriális ki­­­adásként, a vagyoni értékű jogok között fogják elszámolni.Felhalmozási kiadás esetén a K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3717
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Licenc

Kérdés: Intézményünk számítógépeihez több számítógépen alkalmazandó programra licencszerződést kötött. A licenc dologi, illetve felhalmozási kiadásként kerül elszámolásra?
Részlet a válaszból: […]felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.Amennyiben a licencszerződés egy éven belülre szól, akkor a kiadásokat dologi kiadásként kell elszámolniuk. Akkor viszont, ha a licencszerződés egy évnél hosszabb időre (pl. 3 évre) szól, akkor a kiadásokat a felhalmozási kiadások között immate­riális ki­adásként, a vagyoni értékű jogok között fogják elszámolni.Felhalmozási kiadás esetén a K61 Immateriális javak beszerzése, létesítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3687
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Szőlőültetvény értékesítése

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő termőföldön gazdasági társaság FVM-támogatással szőlőültetvényt telepített, és ezzel összefüggésben kérdezzük, hogy a gazdasági társaság milyen feltételekkel idegenítheti el az ültetvényt egy másik gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszból: […]figyelemmel a szőlőültetvény földdel való alkotórészi kapcsolódására - nem történhet meg. Mindez azt jelenti, hogy a szerződő felek - az "értékesítő", illetve a "vevő" gazdasági társaság - által az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtás valósul meg. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedését is. A szőlőültetvénynek mint ingatlannak az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés jogcímén történő értékesítéséről csak abban az esetben beszélhetnénk, ha az ültetvény egésze felett (azaz nemcsak a tőkék, hanem a földterület felett is) az értékesítő gazdasági társaságnak tulajdonosként való rendelkezési joga lenne. Azonban, mint ahogyan az fentebb is kifejtésre került, az ültetvény csakis a földdel együtt forgalomképes, viszont a föld tulajdonjoga az ügylet eredményeként nem az "értékesítő" gazdasági társaságot illeti, hanem az önkormányzatot. Így az előzőek értelmében az ültetvény (ingatlan) nem kerülhet értékesítésre, hanem az "értékesítő" gazdasági társaság vagyoni értékű jogról (pl. földhasználati jogról) mond le a "vevő" gazdasági társaság javára, amihez a föld tulajdonosának - önkormányzatnak - beleegyezése is szükséges. Ezt az is alátámasztja, hogy a fent ismertetett, és ahhoz hasonló konstrukcióban megvalósuló ültetvénytelepítés kapcsán az "értékesítő" gazdasági társaság a földtulajdonos önkormányzattal bérleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2508
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Szellemi termékek korlátozott felhasználási joga

Kérdés: Ha szerződés alapján 3 évig évi kifizetéssel adott darabszámú szellemi termékre (szoftverre) vásárolok használati jogot, majd 3 év múlva ezeket szerződés szerint nem használhatom többé, valamint a szerződésben nem szerepel a bérlet, viszont szerepel a licenc szó, akkor az 1-es vagy 5-ös számlaosztályba könyvelendő? Ha 1-be, akkor mi különbözteti meg ezt a szoftverbérlettől?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. Ennek természetesen feltétele, hogy a megkötött szerződés alapján a vagyoni értékű jog értelmezhető legyen. A felhasználási jognak egy évet meghaladó időtartamra kell vonatkoznia. A vagyoni értékű jogok esetében is a költségvetési szerv választhatja 100 ezer forint bekerülési érték alatt a "kisértékűség" szabályát. A 100 ezer forint feletti bekerülési érték feletti vagyoni értékű jogokra és azokra, amelyekre a kisértékűségi szabályt nem választották, a terv szerinti értékcsökkenés mértékét a szerződésben foglalt időtartamra kell megállapítani, úgy, hogy a szerződés lejártakor a vagyoni értékű jog nyilvántartási értéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1809

10. találat: Egyszeri pót-közműfejlesztési kiadás

Kérdés: A 38/1995. (IV. 5.) Korm. rend. 4. § 2. pontja alapján intézményünk egyszeri pót-közműfejlesztés kifizetésére kötelezett kontingenstúllépés miatt. Fenti tételt fejlesztési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, vagy vagyoni értékű jogként kell állományba venni?
Részlet a válaszból: […]használatának előfeltételét jelentő hozzájárulásokat vagyoni értékű jogként kell az ingatlanok
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1369
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést