108 talált cikk a vagyonkezelés kifejezésre

Kérdés: Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal gazdasági szervezetén belül milyen konkrét feladatokat lát-(hat) el egy gazdasági (v. gazdálkodási) ügyintéző, egy pénzügyi ügyintéző, illetve egy számviteli ügyintéző? A válaszra munkaköri leírások elkészítéséhez lenne szükségünk, ezért az ellátandó feladatokról munkakörönként teljes körű, tételes listát kérnénk, amennyiben lehetséges.

Kérdés: Önkormányzatunk a törvényi előírások szerint átadta vagyonkezelésbe a nyolc évfolyamos általános iskoláját a tankerület részére. Azonban minden évben az önkormányzat a költségvetésében biztosít előirányzatot az iskola szakmai működésének támogatására. Tanulmányi versenyek és sportvetélkedők megszervezését és díjait, jutalomkirándulásokat, kis értékű tárgyi eszközök beszerzését fizeti ki. Az iskola a számlát az önkormányzat nevére állíttatja ki. Az előbbiekben felsorolt kiadások könyvelése során melyik kormányzati funkció használata a helyes? Eddig mi a 082092 kormányzati funkcióra könyveltük, mert "megfelelőbbet" nem találtunk. Az oktatással kapcsolatos COFOG-okat (0912 és 0921) véleményünk szerint mi már mint önkormányzat nem használhatjuk.

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Egy társulás fenntartása alatt álló intézmény felújítást végeztetett egy egyházi tulajdonban lévő épületen. Tudomásunk szerint az intézménynél, mint idegen ingatlanon végzett beruházás, ezt a felújítási tételt nem szerepeltethetjük, az intézménynek ingatlan vagyona nincs. Megoldás lehet-e, ha térítésmentesen az intézmény átadná a felújítás értékét a fenntartó társulás részére? Az ingatlant az intézmény bérli az egyháztól, bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződést az intézmény kötötte a tulajdonos egyházzal, a fenntartó nem áll szerződéses kapcsolatban az egyházzal. A felújításhoz az egyház szóban járult hozzá, anyagilag nem támogatta.

Kérdés: Költségvetési szervként (tankerület) működünk, intézményeink az önkormányzatoktól vagyonkezelésbe átvett intézmények. Az őszi viharkárok alkalmával egyik intézményünk ingatlanja olyan jelentős károsodást szenvedett, hogy használhatatlanná vált. A felújítás nagyobb részét az önkormányzat végezte, a számla is az önkormányzat nevére szól. A kisebb hányadát tankerületünk költségvetéséből sikerült megoldani. Az ingatlanra a biztosítást a tankerület fizeti. A biztosító a teljes összeget tankerületünk számlájára utalta. Milyen módon tudjuk továbbadni az önkormányzatnak az őt megillető részt?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat felújítást végzett egy ingatlanon, amely támogatásból valósult meg. A felújítás nem az önkormányzat saját ingatlanján történt, a számlán tetőfedés és ácsmunka szerepel. A támogatói okiratban szereplő fenntartási idő 5 év. A leírtak alapján hogyan szükséges a felújítást nyilvántartani, könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk és a tankerület egy megállapodás keretében, közösen felújítást hajtott végre a tankerületnek vagyonkezelésbe adott, önkormányzati tulajdonú iskolaépületen összesen 16 millió forint értékben. Az önkormányzatra eső 8 millió forint beruházási költséget a tankerület kiszámlázta részünkre, amelyet a 1521133-as főkönyvi számra könyveltünk. Ezt a befejezetlen beruházást közvetlenül kell átadnunk a tankerületnek a 8-as költségszámlával szemben, vagy 12-es számlaosztályban aktiválnunk kell, majd a 0-s (vagyonkezelésbe átadott eszközök) kartonra ráaktiválni?

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?