32 talált cikk a vállalkozási maradvány kifejezésre

Kérdés: 1. Önkormányzataink megállapodást kötöttek egy másik önkormányzat költségvetési szervével, hogy az általuk kiadott, havonta megjelenő időszaki laphoz (önkormányzati laphoz) "szerződési támogatást" biztosít a kiadó részére, számla alapján. A megállapodásban szerepel, hogy a ki­adó vállalja, a megjelenő lapból havonta az önkormányzat részére példányokat biztosít, melyet egy társaság terjesztésében eljuttat a község valamennyi háztartásába. A fentiek alapján az önkormányzatoknak kell-e a kifizetett "támogatási összeg" után egészségügyi hozzájárulást, valamint kifizetői (szja) adót fizetni?
2. Az önkormányzatok olyan ingatlanokkal is rendelkeznek, amelyet bérbe adnak (vállalkozásnak, magánszemélynek). Előfordul, hogy az egész épületet, van, amikor csak egy-egy épületrészt, helyiséget hosszú távra, illetve eseti jelleggel. Mikor számít vállalkozási tevékenységnek a bérbeadás? Ha az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adót is kell fizetni?

Kérdés: Költségvetési szervnél keletkezett 2014. évi pénzmaradványunk, ennek könyvelése hogyan történik? A 2014-es adatbázisban kell-e könyvelni, vagy csak majd 2015-ös adatbázisban a B813. Maradvány igénybevétel rovaton az előirányzat-módosítást, a kötelezettségvállalást és a teljesítést?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).

Kérdés: Önkormányzat (áfakörbe tartozó) szabad kapacitás terhére alaptevékenységként (nem nyereség elérése céljából) végezhet-e pl. fűnyírási, fénymásolási tevékenységet? Ha igen, milyen szabályozás mellett (tevékenységi kör, SZMSZ stb.)?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a szakorvosi rendelő részére a 2013. évi előirányzat-maradványt 2014-ben utalta át. Hogyan tudom ezt lekönyvelni az új rovatos számviteli rend szerint?

Kérdés: A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.

Kérdés: Központi költségvetési szervnél (nem oktatási intézmény) 2013. év előtt keletkezett, adózott vállalkozási eredményt szeretnénk részben felhasználni. Melyek a felhasználás és a könyvelési feladatai 2014-ben a pénzügyi és költségvetési számvitel szerint? A fel nem használt összeget milyen feltételekkel lehet az elkövetkezendő évben (években) felhasználni? Milyen feltételekkel lehet a tárgyévben képződő vállalkozási eredményt 2015-ben vagy azt követően felhasználni? Kell-e a teljes adózás utáni összegre 2014. évi kötelezettségvállalás?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola tornatermének bérbeadásából származó bevétel az önkormányzat költségvetésében mint intézményi működési bevétel jelenik meg. Az intézmény összkiadásának finanszírozása részben a normatívából, kiegészítéseként pedig az önkormányzat támogatásából történik. Az SZMK részéről felmerült, hogy az Ötv. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzatunk helytelenül jár el akkor, amikor az intézmény összki­adásának finanszírozása során a támogatásba a tornaterem bérbeadásából származó bevételt is figyelembe veszi és beszámítja. Ennek alátámasztására még a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésére hivatkoztak. Véleményem szerint az SZMK helytelen következtetést vont le a jelölt két jogszabályhelyből, hiszen a tornatermet az önkormányzat adja bérbe mint tulajdonos, ugyanakkor a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésében jelölt anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet jelöl, de ez esetben is a tiszta nyereség jöhet számításba. Ilyen nyereség viszont a bérbeadásból nem képződik, mivel a működtetés fenntartása magasabb, mint a bérbeadásból származó bevétel.

Kérdés: Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?