Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kollégiumi szobák nyári hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézmény nyári szálláshely-szolgáltatása az Áht. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint vállalkozási tevékenység, vagyis haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Közétkeztetés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt szolgáltatással biztosítja a közétkeztetést, de 2023. január 1-jétől a szociális intézményében saját konyha működtetésével szervezi meg. A munkahelyi étkezést az önkormányzat és intézményei, valamint a nem önkormányzati fenntartású általános iskola és középiskola dolgozói jelenleg közvetlenül az étkezést biztosító vállalkozónak fizetik meg. 2023. január 1-jétől a saját konyha esetében a bölcsőde és az óvoda dolgozói munkahelyi étkezésének elszámolására a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben és a 104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben COFOG-számot fogjuk használni, a többi önkormányzati és intézményi dolgozó és a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények dolgozói esetében a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-számot. Amennyiben a munkahelyi étkezés térítési díja a teljes bekerülési költség, ezen az intézménynek nincs haszna, keletkezik-e valamilyen befizetési kötelezettsége az állam vagy a fenntartó önkormányzat felé, mivel az intézmény a 900090 COFOG-számot használja?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az önkormányzati és külsős intézmények dolgozói is megfizetik a teljes bekerülési költséget, akkor nem keletkezik személyijövedelemadó-alapot képező juttatás. A munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.Az Áht. 46. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Kimutatható-e a decemberi hóközi, törvény szerinti illetmény kifizetése lekötött maradványként? Kimutatható-e a decemberben kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege lekötött maradványként (K3657 egyenlege)? Kimutatható-e az előlegek között szereplő "Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések" összege lekötött maradványként (K36516)?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 1. §-ának 17. pontja alapján a maradvány a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Szakképzési centrum adózása

Kérdés: Szakképzési centrumunk (központi költségvetési szerv) egyik telephelyén vállalkozói tevékenységet szeretnénk folytatni. Szépségszalon nyitását tervezzük, ahol a végzős diákok az oktatók felügyelete mellett kozmetikai és fodrászati szolgáltatásokat nyújtanának a vendégeknek, gyakorlati időben, tanműhelyben. Később a szolgáltatások körét bővíteni is szeretnénk. Tudomásunk szerint költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége során szerzett bevétele utána a társasági adónak megfelelő mértékben kell adóznia, de csak akkor, ha a bevétele több mint 10%-át a vállalkozói tevékenység teszi ki. Ez az informá-ciónk helyes?
Ha adott évben nem kell adót fizetnünk arról kell-e valamilyen nyilatkozatot tenni? Az áfa visszaigényelhető-e a mi esetünkben? A vállalkozói tevékenység során online pénztárgépet fogunk használni. Ezzel kapcsolatban kell-e külön bejelentést tenni a NAV-hoz, vagy automatikusan a beüzemeléssel kapcsolódik a NAV rendszeréhez? A vállalkozói tevékenység indításával, működésével kapcsolatban van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek vállalkozási nyereségadó--kötelezettsége az Áht. 46. §-ának (3) bekezdésén alapul, mely szerint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Vállalkozási tevékenységünk bevételéből szerettünk volna egy informatikaieszköz-beszerzést lefolytatni, melyre kötelezettséget vállaltunk, beszerzési tervünkben is szerepeltettük, azonban csiphiányra hivatkozva a beszállító jelezte, hogy a termékek leszállítását csak januárban tudják teljesíteni, és a számlázása is akkor fog megtörténni. Az így keletkező pénzmaradványt hogyan tudjuk átvinni a következő évre, hogy abból teljesítsük a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 1. §-ának 17. pontja szerint a maradvány a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Óvadék és maradvány

Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű, a 2022-es év végéig tartó bérleti szerződést kötött. A bérbevevő óvadékot fizetett a költségvetési szerv részére, melynek visszafizetése a szerződés megszűnésekor teljesül. Az év végéhez közeledve felmerül a kérdés, hogy mi a teendő a számlán maradó óvadék összegével? Maradhat-e az intézménynél (amennyiben igen, szükséges-e egy letéti számlára elkülöníteni), vagy pedig be kell fizetni a Központi Maradványelszámolási Alapba?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 1. §-ának 17. pontja alapján a maradvány a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Az önkormányzat nem alanya a társasági adónak

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal vagyunk, és az egyik önkormányzatunk önként vállalt feladat keretében hűtőházat üzemeltet. Erről a tevékenységről kell-e, egyáltalán lehet-e taobevallást készíteni? Nincs nyereség, a bevételt teljes egészében felemésztik a működési költségek.
Részlet a válaszából: […] A társasági adónak sem az önkormányzat, sem a költségvetési szerv nem alanya, így társaságiadó-bevallási kötelezettség nem merülhet fel.Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Maradvány

Kérdés: Az önkormányzat intézményeitől a zárszámadási rendelet keretében a maradvány egy részét elvonja. Hogyan kell ezt lekönyvelni az önkormányzat, illetve az intézmény oldaláról? Két önkormányzat társulást tart fenn. A társulás is a maradvány egy részét elvonja. Ennek van-e valamilyen hatása az önkormányzatok felé? Itt milyen könyvelési tételek merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] Az elvonást a költségvetés-módosításba építik be, ezzel az összeggel fogják csökkenteni a kiadási előirányzatot. A költségvetési maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget a K5023. Egyéb elvonások, befizetések rovaton számolják el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.
1
2
3