A határon átnyúló alanyi adómentesség szabályainak vagy a fordított adózás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Egy belföldi alanyi adómentes adóalany egy másik tagállambeli, egy német, áfafizetésre kötelezett adóalanynak nyújt szolgáltatást. A magyar adóalany Németországban határon átnyúló alanyi adómentességet (SME) választott. A belföldi adóalany a magyar adószáma alatt nyújtja a szolgáltatást – mivel a magyar székhelye/telephelye a szolgáltatással legközvetlenebbül érintett (figyelemmel az Áfa-tv. 254. §-ára) –, és fordított adózás alkalmazandó az ügyletre, vagy a szolgáltatást az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító száma alatt, alanyi adómentesként nyújtja, illetve kell nyújtania, függetlenül attól, hogy az áfa áthárítható lenne az igénybe vevő áfafizetésre kötelezett adóalanyra?
Részlet a válaszából: […] ...SME hatálya alá tartozó ügyletek teljesítése során a határon átnyúló alanyi adómentesség szabályai szerint, és az állami adó- és vámhatóság által megállapított EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító száma alatt jár el, tehát az említett ügyletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Kulcsmásolásról kapott számla elszámolása

Kérdés: Kulcsmásolásról kaptunk számlát. A számlán a tétel megjegyzésében a VTSZ 8301 vámtarifaszám szerepel. Üzemeltetési anyag beszerzésnek vagy szolgáltatásnak minősül-e az előbbi ügylet? Melyik rovatra könyvelendő?
Részlet a válaszából: […]

A kulcsmásolás során kulcsokat kapnak, készterméket, így a számlát a K312. Üzemeltetési anyagok rovaton javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2025. 10. 06.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül befolyásolja.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Részlet a válaszából: […] ...adóévet követő év január 31-éig elektronikus úton az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv illetékes állami adó- és vámhatóságához kell teljesíteni.Ezen jogszabály szerint, ha 2025-ben személyi kedvezmény érvényesítésére igazolást állított ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Kriptovaluta adás/vétel utáni adózás

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?

Részlet a válaszából: […] ...is meg lehet állapítani, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt. Bár e szabály 2024-től hatályos, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint, erre irányuló jogszabályi rendelkezés hiányában is alkalmazható e szabály 2024. január 1-je előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Magánszemély által értékesített villamos energia

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Részlet a válaszából: […] ...terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.9.9.3. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő, rendszerszintű szolgáltatás, elosztói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Közterület-használati engedélyek

Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
Részlet a válaszából: […] ...személyére vonatkozó egyéb adatoknál.Az Art. rendelkezései alapján adóköteles tevékenységet főszabály szerint csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adószám megállapítása, valamint az adószám nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Külföldi társaságtól kapott osztalék

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja, aki belföldi illetőségű magánszemély, egy ciprusi társaságtól osztalékot kapott. Milyen adókötelezettség terheli a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...27. §-a szerint, a szociális hozzájárulási adót a magánszemély a személyijövedelemadó-bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

A számlán szereplő vevőnév

Kérdés: A költségvetési szervhez beérkezett NAV-os programmal előállított számlák esetében többször előfordul, hogy az intézmény neve a számlán nem egyezik a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő hivatalos elnevezéssel. A számlát benyújtó javítani nem tudja, mindig arra hivatkozik, hogy az adószám alapján a NAV-program így jeleníti meg az intézmény nevét. Ilyen esetben mi a teendő annak érdekében, hogy a vevő neve helyesen szerepeljen a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...16. §-a szerint az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni. Köteles többek között a nevét (elnevezését), rövidített cégnevét bejelenteni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Külföldi befektetési szolgáltatótól származó kamatjövedelem

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója egy észtországi befektetési szolgáltatótól szerzett kamatjövedelmet. Milyen adókötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...igazolnia kell, emellett haszonhúzói minőségéről is nyilatkoznia kell.A magyar adóügyi illetőség igazolására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított illetőségigazolás szolgál.(Kéziratzárás: 2025. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
18