195 talált cikk a vám kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk szaniter konténereket tervez beszerezni, melyeket a saját szabadtéri rendezvényein használ majd (pl. városi napok), de igény esetén bérbe adja a környező településeknek is. A saját szabadtéri rendezvények (koncert, utcabál stb.) ingyenesek, a konténerek bérbeadásából áfás bevétel várható. A saját, illetve a bérbeadás formájában való használat időtartama előre nem számszerűsíthető. Levonásba helyezhető-e a beszerzéskor a szaniter konténerek áfája az azokat beszerző önkormányzatnál?

Kérdés: A december hónapot érintő időszakra a térítésidíj- és gyógyszer-, illetve inkontinenciaszámlák kiállítása december végén történt meg, december 31-ei fizetési határidővel. A mérleg alátámasztásához a magánszemélyek részére is szükséges kiküldeni az egyenlegértesítő leveleket? A térítési díjat sok esetben a hozzátartozó nevére számlázzuk, a gyógyszert viszont kizárólag az ellátott részére, aki az intézményben él. Amennyiben szükséges az egyenlegértesítő levelek kiküldése, akkor azt az ellátottnak személyes átvétellel adjuk át? Szükséges a levelek kiküldését tértivevénnyel igazoltan megőrizni az alátámasztáshoz?

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete szerinti egységes rovatrend szerint B411. Egyéb működési bevételnek minősül többek között:
„h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételek (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegek”.
Fenti jogszabályi rendelkezést hogyan kell értelmezni? A járó késedelmi kamatot függetlenül a pénzügyi rendezéstől elő kell írni követelésként a költségvetési, illetve pénzügyi számvitelben? Ebben az esetben az óvatosság számviteli alapelv az államháztartás számvitelében nem érvényesül? Vagy csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell követelésként előírni, bevételként elszámolni? Az Szt. a pénzügyi rendezéshez köti a késedelmi kamat elszámolását, a 77. § (2) bekezdése b) pontjának rendelkezése értelmében csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt késedelmi kamat mutatható ki fordulónapon követelésként a számviteli törvény szerint. Amennyiben év végén a késedelmikamat-követelésről nincs egyenleg-visszaigazoló levél, egyéb módon sem igazolt a járó késedelmi kamat partner általi elismerése, úgy a késedelmi kamat követelésként kimutatható?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója 40 év alatti kétgyermekes édesanya. Az adóelőlegnél szeretné igénybe venni a kedvezményt, be is nyújtotta az adóelőleg-nyilatkozatot. Helyesen járt-e el, ha az ANYNTA nyilatkozatot töltötte ki?

Kérdés: Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban merült fel kérdésként, hogy kit terhel az adókötelezettség, kinek kell a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót megfizetnie és bevallania? Ha a magánszemélyt terheli ez a kötelezettség, akkor milyen módon tudja igazolni költségvetési szervünk dolgozója, hogy minden évben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az aktuális bevalláskor, éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell-e számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel a törlesztéssel csökkentette a magánszemély a fennálló tartozását? Ha a 15 millió forint összegű kölcsönt 2025. november közepén kapta, hogyan kell majd kiszámolnia a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső fizetendő összeget?

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?

Kérdés: Önkormányzatunk az Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjas dolgozót foglalkoztat. Jól gondoljuk, hogy ez esetben mind a nyugdíj, mind pedig a munkabér megilleti a dolgozót?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?

Kérdés:

Kérem ismertessék részletesen a tartós megbízási díj számfejtését,
a) ha nem éri el a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 50 ezer Ft/hó);
b) ha meghaladja a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 400 ezer Ft/hó).
1. Tartós megbízás esetén számolunk 10% költséghányaddal, vagy a teljes bruttó megbízási díj a járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-alap?
2. A minimálbér 30%-a után fizetendő járulékot és adót a munkáltató egészíti ki a bruttóból levont részen felül. Ezt milyen jogcímen, adónemkódon kell bevallani és megfizetni?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?