155 talált cikk a végkielégítés kifejezésre

Kérdés: Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. jú-lius 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?

Kérdés: Az óvodaigazgatónk vezetői megbízása 2028. augusztus 15-ig tart. A nők 40-nel szeretné a nyugdíját igénybe venni még az idei évben, és a jövő évben ténylegesen is szeretné befejezni a munkát. A vezetőváltás átmenete érdekében szeretnénk, hogy nyugdíjasként még továbbra is ellássa a vezetői feladatokat. Maradhat-e vezető nyugdíjasként, kell-e jogviszonyt megszüntetni, újralétesíteni? Jól gondoljuk, hogy amikor majd nyugdíjasként szeretné megszüntetni a jogviszonyát, az önkormányzat nem köteles felmentéssel megszüntetni a jogviszonyt, vagyis amennyiben nem felmentés a jogviszony megszüntetésének módja – hanem pl. közös megegyezés –, akkor részére nem jár a felmentési idő?

Kérdés: A települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Mik az erre vonatkozó szabályok? Milyen határidővel lehet meghozni ezt a döntést? Ki dönt a konkrét személyről, akit elbocsátanak, és milyen juttatások illetik meg?

Kérdés: Önkormányzati polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő 6 éve GYED-en/GYES-en van. Időközben a köztisztviselő által végzett munkakör betöltésre került, a hivatal vezetője nem szeretné tovább foglalkoztatni. Kötelesek vagyunk visszavenni? Ha igen, milyen módon tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát? Kell-e fizetnünk végkielégítést részére?

Kérdés: Család- és gyermekjóléti szolgálatunknál hamarosan intézményvezető-váltás lesz. Abban az esetben, ha az új intézményvezető nem szeretne együtt dolgozni a házi segítségnyújtás szakmai egység vezetőjével, mik a lehetőségei, és miként élhet ezen lehetőséggel? Kötelező másik beosztást felajánlani részére? Miután diplomával rendelkezik, intézményünkben főiskolai végzettséghez kötött beosztás a mostanin kívül csak családsegítőként lenne, de egyrészt nincs erre vonatkozóan szakmai tapasztalata, illetve viselkedési problémái miatt abban a beosztásában sem lenne jó, ha a szolgálatnál maradna. Ebben az esetben jár neki végkielégítés? Ha igen, akkor miként kell kiszámolni az adott összeget? Adott szakmai egységvezető 20 éve van a szolgálatnál, szakmailag nincs kifogás a munkájára, de a hangulatingadozásai miatt nehéz vele együtt dolgozni. Számtalanszor előfordul, hogy kritikán aluli megnyilvánulásai vannak kollégái-val szemben, amivel rendszeresen feszültséget okoz.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának négy gyermeke van. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetése után tud-e rendelkezni az adója meghatározott összegéről?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója háromgyermekes édesanya. 2014 óta magyar állampolgár, 2017 óta él életvitelszerűen Magyarországon, onnantól kapta mind a három gyermekre a családi pótlékot. Előtte Ukrajnában semmilyen támogatást nem kapott. Az első gyermek 2004-es születésű, a második 2007-es, a harmadik 2011-es. Jelenleg mind a három gyermek egy háztartásban él vele, kettő után kapja még a családi pótlékot, mindkettő tanul. A legidősebb gyermek után is járt 2017-től 2023-ig a családi pótlék. Az édesanya érvényesítheti-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét?

Kérdés: Költségvetési szervünk kisadózó egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. Az egyéni vállalkozónak három gyermeke van. A három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítheti-e a magánszemély ebben az esetben?

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni rendeli többek között a Kttv. 150–153/A. §-ait. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is.
Településünkön a jelenlegi főállású polgármester még a korábbi, kulturális intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyában jogosultságot szerzett a 25 éves jubileumi jutalomra, amelyet akkor az esedékesség napján ki is fizettek számára. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény erejénél fogva a közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. Ezen törvény 3. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Ebben az évben a polgármester a 30 éves jogviszonya alapján jogosult lehetne jubileumi jutalomra. Kérdés, hogy az előbbiek szerinti közalkalmazotti jogviszonyából átalakulással létrejövő munkaviszonya beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba? Ha jogosult a jubileumi jutalomra, annak összegének számításakor figyelembe kell-e venni a Mötv. szerint megállapított illetményén kívül a 71. § (6) bekezdése alapján meghatározott költségtérítés összegét is?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának két gyermeke van. Ha az anya 1988-ban született, a gyermekei 6 és 8 évesek, akkor a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére mikortól jogosult?