147 talált cikk a végkielégítés kifejezésre

Kérdés: Ha a férfi dolgozó a 65. életévét betölti novemberben, és nem kéri felmentéssel a jogviszonyát megszüntetni, hanem marad tovább, fél–egy év múlva kérheti a jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, vagy a felmentés akkor már nem fog járni, csak abban az esetben, ha a munkaadó mond föl a munkavállalónak felmentéssel? (Ebben az esetben pedig nem jár a végkielégítés.) Jól értelmeztem?

Kérdés: Költségvetési intézmény kormányrendelet alapján jogutód nélkül fog megszűnni. Eddigi közfeladatait az alapító szerv többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok fogják ellátni. A feladatokkal összefüggő feladatkörökben foglalkoztatott közalkalmazottak egy része a gazdasági társaságokhoz kerül. Azon közalkalmazottak, akik nem kerülnek át a gazdasági társaságokhoz, milyen juttatásra jogosultak? A végkielégítésen kívül jár-e nekik felmentési idő, vagy amennyiben már nincs annyi idő hátra a megszűnésig, akkor a felmentési időre jutó távolléti díjnak megfelelő összeg?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunkat azért mentettük fel, mert kérte a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján (40 év szolgálati idővel nyugdíjba ment). A jogviszony megszűnését követő néhány hónappal később újból foglalkoztatásra került nyugdíjasként. Most a nyugdíjjogosultságára tekintettel kívánja a munkáltató a jogviszonyát megszüntetni. A felmentési idejére a Kjt. vonatkozik, tehát a hatvannapos felmentési idő meghosszabbodik a közalkalmazotti jogviszonya alapján, az általános szabályok szerint azzal, hogy végkielégítésre nem jogosult?

Kérdés: A saját jogú nyugdíjban részesülők szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásának akadálya a tavalyi jogszabály-módosítással megszűnt. A saját jogú nyugdíjban részesülőnek közalkalmazotti jogviszonyban történő besorolására, az összevont szociális ágazati pótlékának összegére vonatkozóan van-e a nem nyugdíjasokhoz képest eltérő szabály?

Kérdés: A Púétv. szerinti jogviszonyváltást el nem fogadó pedagógus végkielégítésének mértékét (1, 2 vagy 3 hónap) milyen jogosító idő figyelembevételével kell meghatározni? A Kjt. szerinti, azaz az utolsó munkáltatónál töltött időt, vagy a 158. § (4) bekezdése szerinti összes közalkalmazotti időt kell összeszámítani?

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet részére is ki kell fizetni?

Kérdés: 1. A Púévhr. alábbi paragrafusa tartalmazza a 2024. évi illetmény megállapítását.
88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440.000 forint.
(2) A Púétv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. §-ának (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg. Eszerint kijelenthető-e az a megállapítás, miszerint biztosan minden foglalkoztatottnak emelkedik 2024-ben a munkabére?
2. Az a foglalkoztatott, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozott, annak jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával közalkalmazottként megszűnik, a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult. A végkielégítésének alapjául szolgáló átlagbérébe mi számítható bele?

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyok a 2020. évi XXXII. tv. erejénél fogva munkaviszonnyá alakultak át 2020-ban. Intézményünkre is kiterjedt ez a törvény, az átalakulások lezajlottak. Egyik munkatársunk a korábbi munkáltatójánál a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést elfogadta, majd később ezen munkaviszonyát megszüntette. Intézményünknél 2022 szeptemberétől van munkaviszonya. A Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult 2024-ben. Fenti törvény 3. §-nak (5) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évében a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Munkatársunk jogosult-e jubileumi jutalomra a jelenlegi munkaviszonyában, ha intézményünk is érintett volt az átalakulásban, de az ő közalkalmazotti jogviszonya nem az intézményünknél vált munkaviszonnyá?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?