401 cikk rendezése:
351. cikk / 401 Vezető beosztás
Kérdés: Önkormányzatunk szakfeladaton, tehát nem intézményként működteti a háziorvosi szolgálatot 1 orvossal és 1 asszisztenssel. A Kjt. alapján ilyen esetben vezető beosztásúnak minősül-e a háziorvos, és megilletik-e a törvényben a vezető beosztásúnak járó kedvezmények (pótszabadság, vezetői pótlék)?
352. cikk / 401 Gazdasági vezető besorolása
Kérdés: Önkormányzati intézmény 54 éves gazdasági vezetőjét 26 éves szakmai gyakorlattal, mérlegképes könyvelői végzettséggel át lehet-e sorolni "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba?
353. cikk / 401 Jegyző helyettesítése
Kérdés: Kinevezett jegyzőnk gyermeket vár, távolléte alatt a szomszéd településen főállású munkaviszonyban foglalkoztatott jegyző látja el a feladatot. A helyettesítést végző jegyző részére milyen alkalmazási iratot készítsünk? Megilletik-e az alábbi juttatások: 0. havi illetmény, étkezési utalvány, ruházatiköltség-térítés, munkába járás?
354. cikk / 401 Közalkalmazott illetménypótléka
Kérdés: Az 1/2000. Korm. rend. alapján létszámarányosan 2 fő osztályvezető ápolót kellene foglalkoztatnunk, melyből az egyik vezető, a másik helyettes. Pótlékaikkal kapcsolatban adódik a kérdés, hogy helyes-e, ha munkahelyi pótlék címén 22 680 Ft-ot, vezetői pótlék címén 28 350 Ft-ot, összesen 51 030 Ft-ot állapítunk meg mindkét osztályvezető ápolónak külön-külön?
355. cikk / 401 Önkormányzati vagyon hasznosítása
Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.
356. cikk / 401 Előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása
Kérdés: Legkorábban mikor veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíját az az 1953-ban született nő, aki 1 gyermeket szült és nevelt fel, munkaviszonya 1971. 12. 15-étől folyamatos?
357. cikk / 401 Mankópénz
Kérdés: Idősek otthona pénztárosa vagyok. Havonta kb. 20 millió Ft a pénztár forgalma. Az alapilletményen kívül jár-e részemre valamilyen pótlék?
358. cikk / 401 A követelések forrása
Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
359. cikk / 401 Adótartozás törlése
Kérdés: Egy 1999-ben esedékessé vált adótartozás 2004. december 31-én vagy 2005. január 1-jén törölhető-e jogszerűen, ha az adott ügyben végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak?
360. cikk / 401 Végrehajtáshoz való jog elévülése
Kérdés: Tájékoztatni kell-e az ügyfelet a végrehajtáshoz való jog elévüléséről? A végrehajtáshoz való jog érinti-e a tartozásra vonatkozó alanyi jogot? Elfogadható-e a tartozás önkéntes rendezése, amennyiben az adótartozás végrehajtásához való jog már elévült és az adótartozást törölték, vagy az adóhatóságnak le kell mondania követeléséről az önkéntes teljesítéstől függetlenül?