13. havi, ún. különjuttatás

Kérdés: A 2003. évi XCV. tv. módosította a Ktv. 49. §-t. 2004. év közben a jogviszony megszűnésekor időarányosan jár-e az egyhavi különjuttatás a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...a helyzeten változtatott a 2003. évi XCV. törvény – mely tárgyát tekintve a Magyar Köztársaság 2001. és 2002 évi költségvetésének végrehajtásáról szólt –, és 2004. február 1-jei hatállyal az alábbi szabályozást vezette be:A köztisztviselő minden naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Osztálykirándulás díjazása

Kérdés: A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó osztálykiránduláson vesz részt a gyermekekkel, pl. a tavaszi szünet ideje alatt. Kell-e ügyeleti, illetve készenléti díjat elszámolni abban az esetben, ha nem tanulmányi kirándulásról van szó, és a pedagógiai programban nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című, 138/1992. Korm. rendelet szabályozza ezen kérdést. Külön érdemes arra figyelmet fordítani, hogy a hivatkozott rendelet egyes szabályai – így többek között a kérdésben feltett tárgyban is – 2003. IX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Önkormányzati támogatás áfája

Kérdés: A Költségvetési Levelek 22. szám 565. kérdésére adott válaszban az áll: "önkormányzat által a kht.-nak adott támogatás nem minősül államháztartási támogatásnak,"..."E támogatást a számlálóban és a nevezőben kell szerepeltetni, amennyiben adólevonásra jogosító szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik." Az Adókódex: Adótörvények 2004. 230. oldalán olvasható magyarázat – véleményem szerint – ennek ellentmond. Egyáltalán hol található arra egyértelmű válasz, hogy mi minősül "államháztartási támogatásnak" az Áfa-tv. 38. § végrehajtásakor a fentiek alapján? (Véleményem szerint: az önkormányzat az államháztartás egyik alrendszere, amely által nyújtott támogatás lehet államháztartási támogatás konkrét jogszabályi értelmezés nélkül.)
Részlet a válaszából: […] A Költségvetési Levelek 22. számában szereplő 565. kérdés utolsó bekezdése hibásan jelent meg. A helyesbítés szövegét már közzétettük a Költségvetési Levelek 25. számában.Az önkormányzati gazdálkodás az államháztartási rendszer szerves részét képezi, így a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Anyakönyvvezető ruházatiköltség-térítése

Kérdés: Kötelezi-e valamilyen jogszabály az önkormányzatot, hogy a nem főállású anyakönyvvezetőnek (egyébként szociális előadó) a köztisztviselőket megillető ruházatiköltség-térítésen felül további ruházatiköltség-térítést fizessen?
Részlet a válaszából: […] ...azokat a jogosultságokat és kötelezettségeket, amelyek a jogviszonyban érintett feleket kötik, lehetőséget teremt a feladatok végrehajtásához szükséges belső eljárási szabályok rögzítésére.Tekintettel arra, hogy az önkormányzat – szigorú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Mankópénz

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban, adminisztrátor-pénztárosi munkakörben (ügyviteli dolgozó) van-e, létezik-e még az ún. "mankópénz"? Ha igen, hogyan kell kérni azt a munkáltatótól, mert átlagosan havi 500 000 Ft mozog a pénztárban?
Részlet a válaszából: […] ...adtak-e ki hasonló tárgyú rendeletet.A 44/1997. Korm. rendelet a Kjt.-nek az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkezik. Előírása szerint pénzkezelési pótlékra jogosult az a közalkalmazott, akinek a pénz-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Szociális intézmények áfaalanyisága

Kérdés: Egy szociális intézmény alapfeladatait, mint közfeladatokat, jogszabály írja elő (Szoc-tv.). Értelmezésünk szerint ezért ez a tevékenység megegyezik a jogszabályi felhatalmazás alapján ellátott végrehajtási feladattal. Téves-e ez az értelmezés, vagy megfelel az Áfa-tv. 4/A. §-ában foglaltaknak? Kérem, szíveskedjenek mielőbb választ adni, mert havi bevallók lévén fontos lenne a probléma helyes kezelése.
Részlet a válaszából: […] ...intézmény a tevékenységét jogszabályi felhatalmazás alapján látja el, ám ez a tevékenység nem minősül az Áfa-tv. értelmében végrehajtási tevékenységnek. Ebből következően a szociális intézmény ez alapján nem folytat közhatalom gyakorlásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.

Élelmezésvezető pótléka

Kérdés: Intézményünk oktatási intézmény. Saját konyhával rendelkezünk, ez az alapító okirat szerint nem külön szervezeti egység. A konyha működtetésével kapcsolatos tevékenységet az élelmezésvezető végzi. Kell-e neki vezetői pótlékot megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg.Tekintettel arra, hogy oktatási intézményre vonatkozik a kérdés, ezért az ágazati végrehajtási rendeletek közül a 138/1992. Korm. rendelet előírásait kell megvizsgálni.A hivatkozott kormányrendelet 5. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Jubileumi jutalom

Kérdés: A köztisztviselő előrehozott nyugellátásban részesül 2001 óta. A 40. évi közszolgálati jogviszonyát 2005. évben érné el, amikor jogosult lenne öthavi jubileumi jutalomra. A létszámleépítésnél kérdésként merült fel, hogy ha az említett munkatársunknak 2003. 11. 30-án megszűnt a jogviszonya, akkor a Ktv. 49/E. § (5) bekezdés d) pontja alapján jár-e neki a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...pontjára való hivatkozással, elsődlegesen és általánosan a kormány által kötelezően elrendelt létszámcsökkentés volt. A felmentések végrehajtása során vizsgálni kellett, hogy melyek azok a juttatások, amelyek megilletik a felmentésben érintett köztisztviselőt.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételKözhatalom gyakorlásával végzett tevékenység [4/A. § (2) bekezdés]: jogszabályi felhatalmazás alapján végzett végrehajtási, jogalkotási, igazságszolgáltatási tevékenység; az Áe-tv., az Szs-tv., Áp-tv. hatálya alá tartozó hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

A követelések behajthatatlanná minősítése

Kérdés: Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...követelést minősít behajthatatlannak a következők szerint: 3. behajthatatlan követelés: az a követelés,a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,b) amelyre a felszámolás, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.
1
38
39
40
41