Önkormányzati vagyon hasznosítása

Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.
Részlet a válaszából: […] ...vagyonból áll. Aforgalomképtelen vagyont az önkormányzat nem terhelheti meg, nem lehetkövetelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá. Akorlátozott forgalomképesség az önkormányzatot mint tulajdonost korlátozzarendelkezési joga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása

Kérdés: Legkorábban mikor veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíját az az 1953-ban született nő, aki 1 gyermeket szült és nevelt fel, munkaviszonya 1971. 12. 15-étől folyamatos?
Részlet a válaszából: […] ...idő számításánál gyermekenként egy évet – legfeljebb három gyermekután – szolgálati időként kell elismerni.A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.rendelet 9/A. §-a azonban tovább pontosítja ezen kérdés megítélését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Mankópénz

Kérdés: Idősek otthona pénztárosa vagyok. Havonta kb. 20 millió Ft a pénztár forgalma. Az alapilletményen kívül jár-e részemre valamilyen pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...még a 17/1993. (VI. 18.) PM rendeletet, melya Kjt.-nek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történővégrehajtásáról szól. Ennek előírása szerint a kinevezése alapjánértékkezelést, pénzkezelést végző, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

A követelések forrása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...a meghatározás azzal oldja fel, hogy afizetési kötelezettséget fizetési határidőtől függetlenül állapítja meg.Hátralékként ugyanis végrehajtásra csak olyan fizetési kötelezettséget lehetátadni, amelyet határidőre nem teljesítettek. Hátralék akkor keletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Adótartozás törlése

Kérdés: Egy 1999-ben esedékessé vált adótartozás 2004. december 31-én vagy 2005. január 1-jén törölhető-e jogszerűen, ha az adott ügyben végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 164. § (6) bekezdésében foglaltak alapján,amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt nem foganatosított, azadótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog azesedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Tájékoztatni kell-e az ügyfelet a végrehajtáshoz való jog elévüléséről? A végrehajtáshoz való jog érinti-e a tartozásra vonatkozó alanyi jogot? Elfogadható-e a tartozás önkéntes rendezése, amennyiben az adótartozás végrehajtásához való jog már elévült és az adótartozást törölték, vagy az adóhatóságnak le kell mondania követeléséről az önkéntes teljesítéstől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 162. § (1) bekezdése szerint a végrehajtási eljárástlefolytató adóhatóság határozattal (2005. november 1-jétől végzéssel) törli azadózó tartozását, ha az adótartozás végrehajtásához való jog elévült.Tekintettel arra, hogy az adózót a törlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

A munkaruha-juttatás könyvelése

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján "A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg." A kerületi önkormányzat felügyelet alá tartozó Gondozási Központnál a munkaruha-juttatás költségvetési előirányzatának felhasználását melyik számlán kell elszámolni? Személyi juttatásként és 44% szja-val terhelten az 514212. Közalkalmazottak ruházati költségtérítése számlán, vagy a dologi kiadások között, járulékmentesen az 5482. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha számlán?
Részlet a válaszából: […] ...és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapottfelhatalmazás alapján lépett hatályba. E törvény végrehajtását biztosítja azSzCsM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: 2005. 03. 19-én töltöttem be az 57. életévemet. 2006. 06. 1-jén lesz 35 éves a munkaviszonyom, de 3 gyermekem után az előrehozott öregségi nyugdíjat szeretném igénybe venni. Köztisztviselő vagyok. Ha 2006 decemberében állapítják meg az előrehozott öregségi nyugdíjamat, a felmentési időm 2007. 06. 20-áig tart, ekkor már 36 év munkaviszonyom lesz. Januárban megkaphatom-e a különjuttatást, illetve júniusban a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...idő számításánál gyermekenként egy évet – legfeljebb három gyermekután – szolgálati időként kell elismerni. A Tny-tv. végrehajtásáról szóló168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 9/A §-a azonban tovább pontosítja ezen kérdésmegítélését. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos előírásaival.A kintlevőség tartalmazza az összes illetékkövetelést, míg ahátralék annak csak egy részét, a kizárólag a végrehajtás alá vont vagy vonhatótételeket.A 32/1999. PM rendelet 4. számú mellékletében a 2. sorbankimutatott tételek esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...és önálló vállalkozók, valamintcsaládtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71. (EGK) sz. tanácsirendeletet és az annak végrehajtására kiadott 574/72. (EGK) sz. tanácsirendeletet kell alkalmazni. Az említett rendeletek alapján kell megállapítani,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.
1
37
38
39
42