Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott végrehajtási cselekmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Végrehajtási eljárások szünetelése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Kell-e továbbra is vonnia a munkáltatónak a letiltásokat, avagy azokra is vonatkozik a felfüggesztés a járványügyi helyzet miatt?
Részlet a válaszból: […]Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével - a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.A kormányrendelet azt is kimondja, hogy az előzőek szerinti, szünetelő ügyekben az adóhatóság az Avt. 16. §-ának (2) és (3) bekezdései szerint jár el, azaz letiltások tekintetében a következők szerint. Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított, és a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdőnapjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5183

2. találat: Illetményelőleg-tartozás

Kérdés: A kormánytisztviselő - 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt - illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszból: […]követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.A kérdés megítélése szempontjából nagyon fontos elem, hogy a végrehajtási eljárás folytatódik. Ennek alapján a követelés nem tekinthető behajthatatlannak, tehát behajthatatlanság címén nem lehet leírni. A követelés nem számít elévültnek sem, mivel a végrehajtási eljárás még folyamatban van.A tartozás azonban régóta fennáll, és kétséges a megtérülése, ezért mindenképpen indokolt értékvesztést elszámolni. Az értékvesztés a követelés 100%-a is lehet ebben az esetben. Ha a korábbi években már teljes egészében elszámolták az értékvesztést, akkor most nincs teendőjük, ha nem teljes összegben számolták el az értékvesztést, vagy egyáltalán nem számolták el, akkor az év végi zárlati feladatok keretében el kell számolni.Az értékvesztést a számviteli politikájuk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4022

3. találat: Jogtalan inkasszó

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat - amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot - kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy az esedékesség a 15. napon következik be, a 15 nap alatt az adózónak nincsen adótartozása. Ha pedig nincs adótartozás, akkor nincs mit végrehajtani, jogtalan az ezen időszak alatt benyújtott inkasszó. A végrehajtás alapjául a végrehajtható okirat szolgál. Jelen esetben ez a jogerős határozat. A másodfokú határozat a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (Ket.) 128. § (4) bekezdése szerint annak közlésével válik jogerőssé és végrehajthatóvá. Többszörösen hibázott tehát az adóhatóság eljárása során! Az adózó ilyen esetben végrehajtási kifogással élhet. A kifogást a jogtalan végrehajtási cselekmény észlelésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni, és a felettes adóhatóság 15 napon belül dönt róla. Jelen esetben a jogtalan inkasszó azt is eredményezte, hogy az adózónak megszűnt az adótartozása. Így már nem élhet azzal a törvényben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1945
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Tájékoztatni kell-e az ügyfelet a végrehajtáshoz való jog elévüléséről? A végrehajtáshoz való jog érinti-e a tartozásra vonatkozó alanyi jogot? Elfogadható-e a tartozás önkéntes rendezése, amennyiben az adótartozás végrehajtásához való jog már elévült és az adótartozást törölték, vagy az adóhatóságnak le kell mondania követeléséről az önkéntes teljesítéstől függetlenül?
Részlet a válaszból: […]elévült. Tekintettel arra, hogy az adózót a törlő határozattal szemben megilleti a végrehajtási kifogás benyújtásának joga, részére a határozatot (végzést) minden esetben kézbesíteni kell. A végrehajtáshoz való jog elévülése a tartozásra vonatkozó alanyi jogosultságot nem szünteti meg, csupán adóvégrehajtás keretében történő behajthatóságát zárja ki. Ez azt jelenti, hogy a tartozás beszedésére az adóhatóság további végrehajtási cselekményeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1230

5. találat: Adótartozás törlése

Kérdés: Egy 1999-ben esedékessé vált adótartozás 2004. december 31-én vagy 2005. január 1-jén törölhető-e jogszerűen, ha az adott ügyben végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak?
Részlet a válaszból: […]és 5 év elteltével ugyanazon a napon, vagyis 2004. december 31-én fejeződik be. Ebből következik, hogy az adóhatóság még 2004. december 31-én is jogosult végrehajtási cselekményt foganatosítani a tartozás beszedése érdekében. Figyelembe véve, hogy az ötödik év december 31-én is megilleti az adóhatóságot a végrehajtási cselekmény foganatosításának a joga, a meg nem térült tartozás csak a végrehajtáshoz való jog elévülését követő naptól, azaz 2005. január 1-jén törölhető jogszerűen. Ugyancsak az Art. 164. § (6) bekezdése rendezi a főköveteléstől függő mellékkövetelések (pl.: késedelmi pótlék) elévülését is. E szerint ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. Az elévült tartozások törlésével egyidejűleg meg kell állapítani az elévült tartozás után felszámított késedelmi pótlék összegét, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1228
Kapcsolódó tárgyszavak: ,