Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott vezető tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Vezető beosztású köztisztviselő

Kérdés: A köztisztviselő, aki korlátolt felelősségű társaságban tulajdonosként van jelen, kaphat-e munkabért a kft.-nél fennálló jogviszonyban, ha polgármesteri hivatalban vezetői munkakört tölt be? A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő végezhet-e egyéni vállalkozói tevékenységet, gazdasági társaságban lehet-e tulajdonos?
Részlet a válaszból: […]köztestületi többségi tulajdonban, vagy állami közalapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.Ugyanakkor a vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapjána) viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,d) elláthat edzői, versenybírói játékvezetői tevékenységet,e) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,f) lehet állami alapító vagy az általa[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5336

2. találat: Köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vitatott, hogy az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselő alatt dolgozó vezető az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül-e? A kérdés azért fontos, mert felmerült a munkaviszonyának megszüntetése, és ennek kapcsán nem mindegy, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni, vagy a normál munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint? Az érintett gyakorlatilag a teljes szakmai vezetést ellátja.
Részlet a válaszból: […]hétszeresét.A köztulajdonban álló munkáltatóra nézve az Mt. kimondja, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló (vagy az általa feljogosított szerv, testület) jogosult meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben csak a 208. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával köthető munkaszerződés. Azt, hogy az említett (2) bekezdés alapján vezető állásúnak minősül-e valaki vagy sem, viszonylag egyszerű eldönteni, hiszen alapvető feltétel, hogy ezt a munkaszerződésben kikössék (az egyéb törvényi feltételek teljesülése mellett).Ugyanakkor nehezebb megmondani azt, hogy az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján ki tekinthető vezető állásúnak. Azt még viszonylag könnyebb meghatározni, hogy az első fordulat alapján ki az, aki vezető állású, hiszen a munkáltató vezetője általában jól meghatározható a cégjogi és egyéb belső dokumentumok (alapszabály, ügyrend stb.) alapján. A legtöbb bizonytalanság a második fordulat szerint vezető állásúnak minősülő munkavállalók tekintetében van. Ugyanakkor viszonylag kiterjedt bírói gyakorlatot találhatunk e körben.Így például az EBH 2015.M.14. döntés kimondja, hogy önmagában az, hogy a munkavállaló a munkaköri feladatait önállóan végzi, és döntés-előkészítési feladatokat is ellát, nem alapozza meg a vezető állású munkavállalói minőséget.Az EBH 2011.2346. számú határozat alapján annak van jelentősége, hogy az érintett rendelkezik-e olyan feladat- és hatáskörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy a munkáltató működésére, gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakoroljon, és a munkáltató irányításában döntő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4838
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyesület vezető tisztségviselőjének felelőssége

Kérdés: Egyesületben a vezető tisztségviselők az egyesület általi tartozásokért saját vagyonukkal felelnek-e, vagy csak az elnök?
Részlet a válaszból: […]terjedelmének értelmezése a Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépése óta számos kérdést vetett fel, illetve az is kérdéses, hogy a Cstv. és a Ptk. hogyan viszonyulnak egymáshoz. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja is részletesen foglalkozott a vezető tisztségviselők felelősségével. A témát feldolgozó összefoglaló vélemény 2017. február 6-án került elfogadásra, mely a Kúria honlapján is megtalálható.A vezető tisztségviselő az egyesülettel szemben a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. A felelősség szigorítása a kimentés terén következett be. Az új Ptk. értelmében a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség alól csak akkor lehet mentesülni, ha az érintett bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4604
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Élelmezésvezető - vezetői munkakör

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy idősek otthonában élelmezésvezetőként anyagi, személyi és tárgyi felelősséggel. 2002-2007 között - ugyanitt, ebben a munkakörben - kaptam vezetői pótlékot. A jelenlegi, 2011. október 1-jén létesített, szintén élelmezésvezetői munkaviszonyomban azért nem kapok vezetői pótlékot, mert az SZMSZ-ben nincs rögzítve az élelmezésvezető pótléka. Az akkori átszervezés miatt más gazdaságvezető van, szerinte az élelmezésvezetői munkakör nem számít vezetői munkakörnek. Jár-e a fenti munkakörhöz vezetői pótlék, ha igen, visszamenőleg igényelhetem-e? Ha jár a vezetői pótlék, és munkáltatóm ismét elutasítja kérésemet, érdemes-e munkaügyi döntőbírósághoz fordulni?
Részlet a válaszból: […]rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka. A pótlék mértékét e keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (Kjt.) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban (idetartozik az idősek otthona is) történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a szerint magasabb vezetőnek minősül- a szociális intézmény, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője, valamint az intézményvezető helyettese,- a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet) főigazgatója, igazgatója és- az Intézet gazdasági vezetője.Vezetőnek minősül- az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló szervezeti egységének vezetője és helyettese,- az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője,- az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézmény gazdasági vezetője, a vezető gondozó, az intézményvezető ápoló, az osztályvezető ápoló, a szociális és mentálhigiénés csoportvezető, a vezető pedagógus, a bölcsődei tagintézmény-vezető,- az Intézet igazgatóhelyettese, főosztályvezetője, osztályvezetője és csoportvezetője.Önmagában az a körülmény,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3355
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Magasabb vezető közalkalmazott szabadsága az oktatási ágazatban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a magasabb vezető közalkalmazottnak (óvodavezető)?
Részlet a válaszból: […]eseteket: - a fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdése] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár; - a munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. A Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár (fizetési fokozat alapján járó pótszabadság), az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. A Kjt. 57. §-ának (2) bekezdése szerint (beosztás alapján járó pótszabadság) a magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján (munkakör alapján járó pótszabadság) a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató-, nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató-, nevelő-, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Összességében tehát - figyelembe véve a Kjt. 58. §-ában foglaltakat - az óvodavezető közalkalmazottat az évi 21 munkanap alapszabadságon felül évi 25 munkanap munkakör alapján járó pótszabadság illeti meg a Kjt. alapján. Ezenfelül a közalkalmazott jogosult lehet az Mt. szerinti pótszabadságra is (pl. gyermekek után járó pótszabadság). A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3177
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Korábbi kinevezett vezetők illetményével kapcsolatos garanciális szabály

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban, ha a kinevezés módosítása következtében a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján kell megállapítani? Ha a kinevezésmódosítást megelőző illetmény összege az e törvény szerinti garantált mértéket meghaladta, a kinevezés módosításakor - a 30/C. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az illetmény összegét a megelőző illetmény és a garantált illetmény közötti eltérés százalékban meghatározott arányának megfelelően kell megállapítani. Tehát ha az érintettnek kinevezett vezetőként bruttó 200 E Ft volt az illetménye, a kinevezésmódosítás után (nem vezetői munkakörbe) a garantált illetmény bruttó 120 E Ft lenne, hogyan alakul a bruttó illetmény ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]illetmény összegét, akkor ez utóbbit korrigálni kell annyival (százalékosan), amennyivel a korábbi illetmény magasabb volt. A konkrét esetben a korábbi illetmény az új illetmény 166,66%-a volt, így a 120 ezer forintot ennyivel kell felfelé korrigálni, tehát 199 200 forintra. E rendelkezés 2009. 01. 01. és 2010. 12. 31. között volt hatályban, 2011-től
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2859
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Vezető illetményének megállapítása 2011. január 1-jétől

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.
Részlet a válaszból: […]vezető jogintézménye, így ettől kezdve Ön is csak megbízott vezető lehet. A Kjt. alapján a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Az új szabályok hatálybalépésével egyidejűleg a következő átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: - a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakul át, - a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, - a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés a törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, - ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából - a törvény hatálybalépésének napján - öt évnél hosszabb idő van hátra, e vezetői megbízás tekintetében a Kjt. 23. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást, tehát a legfeljebb 5 éves korlátot nem kell alkalmazni, azaz az eredeti határozott idő lejártáig szólhat a megbízás. A korábban kinevezett vezetőnek minősülő, 2011-től megbízott vezetők, magasabb vezetők esetében garanciális szabály, hogy a havi illetménynek, illetménypótlékoknak az összege - a 2011. január 1-jével átalakult vezetői megbízás fennállásáig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2839
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,