7 találat a megadott vezető tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]köztestületi többségi tulajdonban, vagy állami közalapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.Ugyanakkor a vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapjána) viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,d) elláthat edzői, versenybírói játékvezetői tevékenységet,e) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,f) lehet állami alapító vagy az általa[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hétszeresét.A köztulajdonban álló munkáltatóra nézve az Mt. kimondja, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló (vagy az általa feljogosított szerv, testület) jogosult meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben csak a 208. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával köthető munkaszerződés. Azt, hogy az említett (2) bekezdés alapján vezető állásúnak minősül-e valaki vagy sem, viszonylag egyszerű eldönteni, hiszen alapvető feltétel, hogy ezt a munkaszerződésben kikössék (az egyéb törvényi feltételek teljesülése mellett).Ugyanakkor nehezebb megmondani azt, hogy az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján ki tekinthető vezető állásúnak. Azt még viszonylag könnyebb meghatározni, hogy az első fordulat alapján ki az, aki vezető állású, hiszen a munkáltató vezetője általában jól meghatározható a cégjogi és egyéb belső dokumentumok (alapszabály, ügyrend stb.) alapján. A legtöbb bizonytalanság a második fordulat szerint vezető állásúnak minősülő munkavállalók tekintetében van. Ugyanakkor viszonylag kiterjedt bírói gyakorlatot találhatunk e körben.Így például az EBH 2015.M.14. döntés kimondja, hogy önmagában az, hogy a munkavállaló a munkaköri feladatait önállóan végzi, és döntés-előkészítési feladatokat is ellát, nem alapozza meg a vezető állású munkavállalói minőséget.Az EBH 2011.2346. számú határozat alapján annak van jelentősége, hogy az érintett rendelkezik-e olyan feladat- és hatáskörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy a munkáltató működésére, gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakoroljon, és a munkáltató irányításában döntő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]terjedelmének értelmezése a Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépése óta számos kérdést vetett fel, illetve az is kérdéses, hogy a Cstv. és a Ptk. hogyan viszonyulnak egymáshoz. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja is részletesen foglalkozott a vezető tisztségviselők felelősségével. A témát feldolgozó összefoglaló vélemény 2017. február 6-án került elfogadásra, mely a Kúria honlapján is megtalálható.A vezető tisztségviselő az egyesülettel szemben a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. A felelősség szigorítása a kimentés terén következett be. Az új Ptk. értelmében a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség alól csak akkor lehet mentesülni, ha az érintett bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka. A pótlék mértékét e keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (Kjt.) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban (idetartozik az idősek otthona is) történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a szerint magasabb vezetőnek minősül- a szociális intézmény, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője, valamint az intézményvezető helyettese,- a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet) főigazgatója, igazgatója és- az Intézet gazdasági vezetője.Vezetőnek minősül- az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló szervezeti egységének vezetője és helyettese,- az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője,- az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézmény gazdasági vezetője, a vezető gondozó, az intézményvezető ápoló, az osztályvezető ápoló, a szociális és mentálhigiénés csoportvezető, a vezető pedagógus, a bölcsődei tagintézmény-vezető,- az Intézet igazgatóhelyettese, főosztályvezetője, osztályvezetője és csoportvezetője.Önmagában az a körülmény,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eseteket: - a fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdése] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár; - a munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. A Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár (fizetési fokozat alapján járó pótszabadság), az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. A Kjt. 57. §-ának (2) bekezdése szerint (beosztás alapján járó pótszabadság) a magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján (munkakör alapján járó pótszabadság) a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató-, nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató-, nevelő-, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Összességében tehát - figyelembe véve a Kjt. 58. §-ában foglaltakat - az óvodavezető közalkalmazottat az évi 21 munkanap alapszabadságon felül évi 25 munkanap munkakör alapján járó pótszabadság illeti meg a Kjt. alapján. Ezenfelül a közalkalmazott jogosult lehet az Mt. szerinti pótszabadságra is (pl. gyermekek után járó pótszabadság). A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetmény összegét, akkor ez utóbbit korrigálni kell annyival (százalékosan), amennyivel a korábbi illetmény magasabb volt. A konkrét esetben a korábbi illetmény az új illetmény 166,66%-a volt, így a 120 ezer forintot ennyivel kell felfelé korrigálni, tehát 199 200 forintra. E rendelkezés 2009. 01. 01. és 2010. 12. 31. között volt hatályban, 2011-től
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vezető jogintézménye, így ettől kezdve Ön is csak megbízott vezető lehet. A Kjt. alapján a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Az új szabályok hatálybalépésével egyidejűleg a következő átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: - a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakul át, - a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, - a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés a törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, - ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából - a törvény hatálybalépésének napján - öt évnél hosszabb idő van hátra, e vezetői megbízás tekintetében a Kjt. 23. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást, tehát a legfeljebb 5 éves korlátot nem kell alkalmazni, azaz az eredeti határozott idő lejártáig szólhat a megbízás. A korábban kinevezett vezetőnek minősülő, 2011-től megbízott vezetők, magasabb vezetők esetében garanciális szabály, hogy a havi illetménynek, illetménypótlékoknak az összege - a 2011. január 1-jével átalakult vezetői megbízás fennállásáig[…] részlet vége a válaszból.