Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók díjazása

Kérdés: A helyi önkormányzat a tanév végén egyszeri pénzjutalommal kívánja díjazni a településen lévő általános iskolák, illetve szakközépiskola azon tanulóit, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el. Az arra érdemes tanulókra az oktatási intézmények vezetői tennének javaslatot. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulókon kívül az önkormányzat egyszeri pénzbeli juttatással támogatni szeretné a művészet vagy a sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó általános iskolai és szakközépiskolai tanulókat is. A pénzösszeget a tanulók pályázat útján nyerhetnék el. Az önkormányzat a fentiekre tekintettel ösztöndíjat kíván alapítani helyi rendelettel, és a költségvetésben a fenti célra egy meghatározott összeg kerül betervezésre. Hogyan alakul a fenti juttatások adózása? Esetlegesen adómentes juttatásként nyújthatók-e a tanulók számára?
Részlet a válaszából: […] Adómentes az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.13. pontja szerint a helyi önkormányzat által a tanuló, hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11-4.12. alpontban nem említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Kettős munkakört betöltő óvodai dolgozó

Kérdés: Óvodánk óvodai nevelés és gyermekétkezési tevékenységet folytat. Egy fő 4 órában élelmezésvezető a konyhában (közalkalmazotti jogviszony), 4 órában pedagógiai asszisztens az óvodában (köznevelési foglalkoztatási jogviszony). Mivel egy intézménynél egy embernek két jogviszonya nem lehet, erre a problémára nem tudjuk, mi a megoldás. Lehet-e köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazni úgy, hogy a munkaköri leírásában szerepel az élelmezésvezetői feladatok ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...gondozónő és takarító, a szakorvos, és az úszómester nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkaköröket, továbbá a műszaki vezető, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkaköröket betöltőket.Az óvodában nem köznevelési, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Adatszolgáltatás költségvetési szerv tartozásállományáról

Kérdés: A költségvetési rendeletünkben évek óta szerepel a következő rendelkezés: "A költségvetési szerv vezetője e rendelet 16. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében - nemleges adat esetén is - havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni." Az idei évi rendelet összeállításakor meg szerettünk volna bizonyosodni arról, hogy ezt a rendelkezést egy magasabb rendű jogszabály írja elő, és nem mi magunk állítottuk fel ezt a szabályt. Azonban nem találunk erre vonatkozóan egy jogszabályban sem ilyen előírást. Átnéztük nagyon sok önkormányzat költségvetési rendeletét, és majdnem mindegyikben szerepel ilyen rendelkezés. Kérjük az Önök szakértőinek segítségét abban, hogy melyik jogszabály ír elő ilyen kötelezettséget!
Részlet a válaszából: […] A határidőn túli tartozásállomány és a tartós fizetésképtelenség kialakulásának elkerülése érdekében a költségvetési szervek kötelezettséget csak Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti szabad előirányzataik mértékéig vállalhatnak.Az Áht. 107. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján - véleményünk szerint - a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésük az volt, hogy milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kell könyvelni az anyakönyvvezető díjazását. Az Aktv. eltér a Kttv. szabályaitól, hiszen a Kttv. abból indult ki, hogy nem lehet csak szabadidővel honorálni a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...segítő funkcionális (gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő stb.) munkakörökbe tartozó feladatok elvégzésére jöhet létre. Így a vezető és a magasabb vezető megbízású közalkalmazottak egyértelműen ki vannak zárva ebből a lehetőségből, hiszen ők mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Igazgató megbízási díja

Kérdés: A Púétv. alapján a nevelési-oktatási intézmények (esetünkben óvoda) igazgatói feladatainak az ellátásáért 2024. január 1-jétől megbízási díj jár. Kell-e külön megbízási szerződést is kötni az igazgatóval annak érdekében, hogy megkapja a megbízási díjat? Álláspontunk szerint, mivel a vezetői megbízást korábban már megadta részére a képviselő-testület, mely a Púétv. 160. §-ának (5) bekezdése alapján az eredeti megbízásban meghatározott határidőig fennáll, részére a megbízási díj a vezetői megbízás és a Púétv. szerint jár a korábbi vezetői pótlék helyett, megbízási szerződés nélkül.
Részlet a válaszából: […] ...2023. július 6-i számában) kifejezetten felhívja a figyelmet: "Az igazgatót, az igazgatóhelyettest, az osztályfőnököt, kollégiumi csoportvezetőt, tanszakvezetőt, munkaközösség-vezetőt, tagintézmény-igazgatót, tagintézményigazgató-helyettest e feladatok ellátásáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Intézményvezető fejlesztői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben - óvodában - sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottak jogállására 2023. december 31-ig a Kjt., az Nkt. és a 326/2013. Korm. rendelet szabályai voltak az irányadók. Az intézményvezetővel szemben támasztott követelmények szerint többek között "nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Részlegvezető besorolása

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1995-ben szakközépiskolai tanulmányait befejezte, érettségi vizsgáját megkezdte, de végül az érettségit nem szerezte meg? Besorolható a dolgozó a C fizetési osztályba? Illetve a dolgozó jogosult-e arra, hogy egy önálló szervezeti egységet irányító részlegvezetői kinevezést kapjon (a 77/1993. Korm. rendelet értelmében)?
Részlet a válaszából: […] ...rendel, és ez alapján lehetséges-e az "A" vagy "B" fizetési osztályba sorolás.Mivel a 77/1993. Korm. rendelet 2. melléklete szerint a részlegvezető "C"-"I" közötti fizetési osztályba sorolható be, a fentiek értelmében a szóban forgó személy csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Helyi önkormányzat fizetési számlái

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2023. 06. 06-án megjelent 6028. számú kérdés azzal foglalkozott, hogy az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit lekötött betétként elhelyezheti-e a számlavezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél is. Az Ávr. 145. §-ra hivatkozással az volt a válasz, hogy csak a számlavezetőnél nyitható, és csak a fizetési számlához kapcsolódhat a lekötött betétek elhelyezésére szolgáló alszámla. Az Ávr. 145. §-ában nevesített fizetési számlák, alszámlák a Ptk. 6:394. §-a szerinti, a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló fizetési számláknak minősülnek. Arra azonban nem találtunk jogszabályban előírt korlátozást, hogy az önkormányzat a választott – a fizetési számláját vezető – pénzintézeten kívüli kereskedelmi banknál a Ptk. 6:390. §-a szerinti betétszerződéssel és annak alapján betétszámlával ne rendelkezhetne. Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az önkormányzat a fizetési számlájához kapcsolódóan rendelkezhet a lekötött bankbetétek elkülönítésére szolgáló alszámlával, de véleményünk szerint ez nem korlátozza azt, hogy a számlavezetőjén kívül más pénzintézettel is kössön a Ptk. szerinti betétszerződést, ott nyisson pénzforgalmi fizetési számlának nem minősülő betétszámlát, és ilyen módon szabad pénzeszközeit kedvezőbb kamatozás mellett külső banknál helyezze el betétként. Az Nvt. 1. §-a (2) bekezdésének c) és 11. §-a (16) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit hasznosítani csak versenyeztetés útján tudja, amelyet az is alátámaszt, hogy a Hpt. 6. §-a (1) bekezdésének 120. c) pontja a betét- és fizetési számlát egyaránt versengő szolgáltatásnak definiálja. Úgy látjuk, amennyiben az önkormányzat nem helyezhetne el betétet a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél, akkor az Nvt. és a Hpt. versenyeztetésre vonatkozó előírásai sérülhetnének. Fentiek alapján jól gondoljuk, hogy az önkormányzatnak van lehetősége arra, hogy a fizetési számláját vezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél pénzforgalmi számla nyitása nélkül, a kedvező piaci kamatlehetőségek kihasználása céljából, a szabad pénzeszközeit betétként elhelyezze?
Részlet a válaszából: […] ...a (3)-(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet.Nem ismerünk olyan jogszabályt, amely a letéti számlák esetében eltérést engedélyezne az Áht. 84. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Számla kifizetése készpénzben

Kérdés: Költségvetési szerv egyik intézményének gazdálkodási feladatait (együttműködési megállapodás alapján) a polgármesteri hivatal látja el. Általános esetben az intézmény vezetője rendelkezik az intézménynek címzett számla kifizetéséről, azt átadja a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának, amely gondoskodik a kifizetés teljesítéséről. Kérdéses esetben az intézmény vezetője az intézmény részére kiállított számlát részben a házipénztárból történő készpénzfelvétellel, részben a magánvagyonából rendezte. Ütközik-e bármilyen jogszabályba, hogy az intézményvezető a magánvagyonát vonta be a gazdasági eseménybe?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy a felvett előleg nem volt elegendő a számla kifizetésére, ezért pótolta ki a fizetendő összeget az intézményvezető a saját pénzéből.Amennyiben a számla az intézmény feladataihoz kapcsolódóan szükséges, és az intézmény nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
78