Vezető felmentése

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...még nem tudott élni ezen jogosultságával.Azt kéri megvizsgálni, hogy mire számíthat, amikor már nem fog felmentésivédelem alatt állni.a) Vezetői pótlékA vezetői pótlék kérdése szorosan összefügg a vezetőimegbízás kérdésével, hiszen annak mintegy következménye, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 5.

Gépjármű-bérbeadás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő személygépjárművet és mikrobuszt más települési önkormányzatok részére is bérbe adjuk szabad kapacitásunk terhére. A gépjármű-bérbeadás gépkocsivezetővel együtt történik, mely bérbeadást önköltségi áron számlázzuk ki részükre. Belföldi- és külföldi utakra egyaránt igénybe veszik a gépjárművet. Milyen adókulccsal történjen a bérbeadás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...személygépkocsi és a mikrobusz vezetővel történőbérbeadása a teljesítési hely meghatározása szempontjából véleményünk szerint aszemélyszállítás fogalomkörébe tartozik. Ebből következően a teljesítésihelynek az Áfa-tv. 15. § (3) bekezdése értelmében azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 5.

Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Mint ahogy aza levélből is kitűnik, az óvoda, iskola jogilag önálló jogi személyek, önállóadóalanyok, csak gazdaságilag nem tekinthetők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Autópályadíj adókötelezettsége

Kérdés: Az intézet személygépkocsiját az intézet igazgatója magáncélból (munkába járásra) is használhatja. Az útnyilvántartás alapján kimutatott magáncélú használat miatt az igazgató minden hónapban térítést fizet az intézetnek. Az intézethez több vidéki intézmény is tartozik, olyanok is, amelyek autópályán közelíthetők meg. Miután az igazgató rendszeresen (előfordul, hogy heti több alkalommal is) látogatja az intézményeket, az említett autópálya használatára jogosító éves bérletet (matricát) vásárolt az intézet. Kérdésünk, hogy emiatt keletkezik-e adókötelezettsége valakinek.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az intézet vezetője az Szja-tv. 70. § (12) bekezdésébenfoglalt rendelkezések szerint megtéríti a magáncélú használatot, akkor azautópálya használatára jogosító matrica miatt nincs további adókötelezettségesem neki, sem az intézetnek. (A cégautóadó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó étkezés

Kérdés: Az intézmény vezetője háromnapos szakmai konferencián volt külföldön. A külföldi utazást és szállást közvetlenül az intézmény rendelte meg és fizette ki a konferencia szervezőinek. Akonferencián részt vevő vezető részére csak napidíjat fizettünk ki. Kérdésünk, hogy emellett a külföldről hozott étkezési számlákat kifizethetjük-e neki adómentesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A külföldi kiküldetéssel összefüggésben kifizetettdevizaellátmányhoz kapcsolódó adózási szabálynak (amely szerint a költségvetésiforrásból ilyen címen kifizetett összeg 50 százaléka igazolás nélkül levonhatóa bevételből) éppen az a célja, hogy a külföldön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 22.

Munkáltató által átvállalt képzési költség

Kérdés: Az alkalmazásunkban álló gépkocsivezetőnek szüksége lenne B kategóriás jogosítványra. Ha ilyen jogosítvánnyal rendelkezne, akkor a munkakörét bővíthetnénk, és ezáltal az intézményünkre háruló újabb feladat ellátásához nem kellene új munkaerőt felvennünk, tehát végső soron létszámmegtakarítást érhetnénk el vele. Ha a jogosítvány megszerzésének költségét átvállalja az intézmény, az minősülhet-e adómentes képzési költségnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben felvázolt esetben a jogosítvány megszerzésévelkapcsolatos kiadások munkáltató által átvállalt (megtérített) összege azSzja-tv. 7. § (1) bekezdésének p) pontja alapján nem számít bevételnek. Azátvállalt költségek miatt nem keletkezik adókötelezettsége...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 22.
Kapcsolódó címke:

Üdülési csekkek adózása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felsoroltüdültetési formák igénybevétele esetén fizetett díjtétel, amelyet aFőigazgatóság javaslata alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterévente állapít meg.Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének b) pontja szerint amagánszemély jövedelmének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 22.

Vezetői pótlék mértéke

Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzathoz tartozó művelődési intézmény vagyunk, önálló gazdálkodási jogkörrel. Az intézmény igazgatója magasabb vezetőként 225%-os illetménypótlékot kap. A gazdasági vezetőnek, aki az intézményvezetőnek a helyettese is (más kinevezett helyettese nincs) hány %-os vezetői illetménypótlékot kell kapnia? A gazdasági vezető az előírt képesítési követelményeknek megfelel, és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kjt. a vezetői munkakörök tekintetében megkülönböztetmagasabb vezető és vezető beosztást, mely nem kinevezés, hanem külön vezetőimegbízás, és annak elfogadása alapján jön létre. A vezetői megbízáselőfeltétele, hogy a közalkalmazott az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 22.

Vezetői pótlék

Kérdés: Óvodánk egy 300 adagos és egy 100 adagos konyhát üzemeltet egy-egy tagóvodában, innen biztosítják az ellátottak, alkalmazottak és részben az idősek ellátását. A két konyhában egy személy végzi az élelmezésvezetői teendőket. Jogosult-e az élelmezésvezető vezetői pótlékra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a vezetői munkakört betöltő közalkalmazottjogosult. Azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy a Kjt., valamint a kapcsolódóágazati szabályok alapján ki tekinthető vezetőnek. A Kjt. 23.§-ának előírása szerint a közalkalmazott magasabbvezető, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 1.

Megbízási szerződés

Kérdés: Kérdés. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóval köthet-e megbízási szerződést az intézmény vezetője munkakörön kívüli feladat elvégzésére (pl. takarítónő olyan ablaktisztítást vállal el, ami nem tartozik a munkakörébe vagy a portán plusz feladatot lát el, vagy pedagógus nem szakmai feladatához tartozó gépelésre kapna megbízást).
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 41-44. §-ai rendelkeznek arról, hogy a közalkalmazotta közalkalmazotti jogviszonya mellett, annak fennállása alatt létesíthet-e ésmilyen feltételekkel a saját munkáltatójával, illetőleg más munkáltatóvalvalamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Amunkavégzésre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 1.
1
…
81
82
83
…
90