Találati lista:
141. cikk / 863 Nyugdíjba vonult köztisztviselő továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk az év végén nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján továbbfoglalkoztatnánk. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, banki ügyeket intéz, illetve kezeli a munkaügyes programot.
142. cikk / 863 Összeférhetetlenség az egészségügyben
Kérdés: A 2020. évi C. törvény 4. §-a (6) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint: A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A kórház pénzügyi és számviteli osztályvezetője (egészségügyi dolgozó) lett az a magánszemély, aki a kórházzal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának a tagja. A társaság a magyar államnak minősített többségi befolyása alatt álló kft. Le kell mondani a felügyelőbizottsági tagságáról a magánszemélynek, miután a kórház pénzügyi és számviteli osztályvezetője lett?
143. cikk / 863 Jegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: A jegyző lehet-e 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. ügyvezetője, megbízási jogviszony keretében elláthatja-e a feladatot? Ha igen, akkor a megbízási díj mértékére van-e valamilyen korlátozás?
144. cikk / 863 M30-as lapok kiosztása
Kérdés: Iskolánk a bérszámfejtő programunkhoz kapcsolódó webfelületre tölti fel a havi bérjegyzékeket, valamint a szabadságigénylések is ezen a rendszeren keresztül történnek. A felületre minden dolgozó a munkahelyi e-mail-címével és egy általa választott jelszóval tud belépni. A webalkalmazás előfizetésekor azt az információt kaptuk, hogy elérhető lesz benne az M30-as igazolás is, azonban kiderült, hogy továbbra is papíralapon kell kiosztanunk azokat a munkavállalók részére. Megkérdeztem a fejlesztőktől, hogy miért van így, amire azt a választ adták, hogy az M30-as lap aláírásköteles, így mégsem fejlesztették le azt az említett webfelületre. Szabályos lenne, ha a nyomtatványokat az intézményvezető elektronikus aláírásával ellátva töltenék fel a webfelületre, ahonnan a munkavállaló bármikor letöltheti, kinyomtathatja magának? Így a munkavállaló nem írja alá a dokumentumot, de bizonyíthatóan eljut hozzá.
145. cikk / 863 Önkormányzati konyha készletgazdálkodása
Kérdés: Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?
146. cikk / 863 Egészségügyi kiegészítő pótlék
Kérdés: A szociális intézmény vezetője jogosult-e egészségügyi kiegészítő pótlékra? A kistérségi tárulás által fenntartott szociális intézmény a szociális alapszolgáltatásokon (nappali ellátás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, fogyatékosok nappali ellátása stb.) túlmenően bölcsődei feladatot és szociális szakosított (idősek bentlakásos ellátása) feladatot lát el. Az intézmény vezetője egészségügyi végzettséggel rendelkezik, és a vezetői feladatok mellett vezető ápoló feladatot lát el az idősek bentlakásos intézményében. A vezetőn kívül még egy fő lát el ápolási feladatokat egészségügyi végzettséggel, ő kapja az egészségügyi kiegészítő pótlékot. A bentlakásos intézmény 30 fős, bár a jogszabály nem írja elő az egészségügyi végzettséget, de jelenleg az ellátottak 80%-a demens, és mind a vezető ápoló, mind a további egy fő ápoló foglalkoztatása szükségszerű.
147. cikk / 863 Intézményi étkezés kötelező igénybevétele
Kérdés: Van-e jelenleg olyan jogszabály vagy egyéb szabályozás, ami meghatározza, hogy az önkormányzat konyháján, szociális intézményében, illetve óvodájában dolgozó foglalkoztatott kötelező étkezésben vegyen részt?
148. cikk / 863 Közétkeztetésben dolgozó élelmezésvezető szakképesítése
Kérdés: Az önkormányzat a közétkeztetési feladatainak ellátására saját konyhát üzemeltet. A jelenlegi élelmezésvezető nyugdíjba vonul, ezért új élelmezésvezetőt kell felvennünk. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az élelmezésvezetőnek élelmezésvezetői szakképesítéssel kell rendelkeznie. A probléma abból adódik, hogy hiába van jelentkező az állásra, aki vállalná, a szakképesítés elvégzését nem tudja megtenni, mert nem találunk olyan felnőttképző intézményt, amely élelmezésvezetői szakképzést indítana a 2023. évben. (Azzal indokolták, hogy kevés olyan jelentkező van, aki rendelkezik a szakmai előképzettség valamelyikével.) Van-e lehetőség a szakképesítés megszerzése alól mentesítést adni, ha igen, mennyi időre?
149. cikk / 863 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?
150. cikk / 863 Csekély értékű ajándék juttatása
Kérdés: Önkormányzat vezetője szeretne dolgozóinak és az intézményeiben dolgozóknak csekély értékű ajándékot adni év végén. Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemélynek (dolgozójának, illetve intézményében dolgozóknak) évente hány alkalommal adhat csekély értékű ajándékot? Mi ennek az adózása és mértéke? Csekély értékű ajándék formája történhet-e utalvány formájában?
