896 talált állásfoglalás a vezető kifejezésre

Kérdés: Iskolánknál működő közhasznú alapítványhoz évente kb. 1-1,5 millió Ft támogatás érkezik. Semmilyen vállalkozást nem folytat az alapítvány, dolgozója nincs, személyi jellegű kifizetései sincsenek. Az alapító okirat szerint az iskola személyi és tárgyi feltételeinek javítására hozták létre. Ha pénzügyi nehézsége akad az iskolának, konkrét célra jegyzőkönyv szerint átutal az iskola részére. Ez így lehetséges? Kötelező-e áttérni a kettős könyvvitelre, ha csak a fenti pénzforgalmi műveleteket könyvelik?

Kérdés: Mi a következménye annak, ha olyan személy írja alá a beszámolót, aki nincs regisztrálva és ez kiderül?

Kérdés: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési intézmény (városi könyvtár) vagyunk. A Városi Kincstár vezetője az intézményünk részére történő beszerzéseket csak a Városi Kincstár nevére és székhelyére kiállított számlán fogadja el. Amennyiben vevőként nem ez szerepel a kiállított számlákon, a kifizetés, illetve átutalás teljesítését megtagadja. Ezzel nemcsak intézményünk önállósága szenved csorbát, hanem a vevő és a szállítási cím megkülönböztetése is gondot okoz. Kérdésem, hogy létezik-e olyan rendelkezés, amely a fenti intézkedést igényli a kincstár részéről?

Kérdés: Egy főiskolai végzettségű belső ellenőrnek jár-e vezetői pótlék, ha a polgármesteri hivatalnál egyedül látja el a belső ellenőri teendőket, és így a 193/2003. Korm. rendelet 2. § n) pontja szerint belső ellenőrzési vezetőnek minősül?

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!

Kérdés: Intézményünk alaptevékenysége ellátása során ellenőrzéseket végez az egész megye területén. A gépkocsiparkunk garázsa a megyeszékhelyen lévő központi telephelyen van. Időközönként előfordul, hogy az ellenőr a következő napi programja miatt az intézményvezető külön engedélyével hazamegy a gépkocsival, majd a lakhelyéről indulva megy a célállomásra. Ez a gépkocsi-hazavitel és onnan indulás hivatali vagy magáncélú használatnak minősül-e?

Kérdés: Az intézmény 1 db személygépkocsit üzemeltet. Menetlevelet használ a gépkocsivezető. Tankoláshoz az intézmény nevére kiállított számlával számol el. Kell-e készpénzigénylés üzemanyag-előlegre, illetve üzemanyagelőleg-elszámolási nyomtatványt alkalmazni? Kell-e kimutatást készíteni üzemanyag-megtakarításról, ill. üzemanyag-túlfogyasztásról, ha az intézmény úgy határoz, hogy a megtakarítás nem illeti meg a gépkocsivezetőt, ill. a túlfogyasztást sem kell neki megfizetni? Hogyan kell az üzemanyag-elszámolást szabályszerűen végezni? Elegendő csak a számla alapján kifizetni a tankolást?

Kérdés: Kötelezi-e valamilyen jogszabály az önkormányzatot, hogy a nem főállású anyakönyvvezetőnek (egyébként szociális előadó) a köztisztviselőket megillető ruházatiköltség-térítésen felül további ruházatiköltség-térítést fizessen?

Kérdés: Intézetünkben a személygépkocsi-használat adóját meg kell-e fizetni, ha azt magáncélra nem használjuk?

Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.